A beszéd mint tanulmány tárgya
A retorika olyan tudomány, amelynek tanulmányozásának tárgya beszéd. Ismeretes, hogy a retorika a szöveg megalkotásának módszereivel foglalkozik, figyelembe véve a beszéd kialakításának szabályait.
De van egy tisztességes kérdés: vajon a beszédek tudománya vagy egy olyan fegyelem, amely megvizsgálja a nyelv működését?
A retorika két értelmezése: keskeny (oratóriumi készségek) és széles (a nyelv mûködése).
A nyelv működését (a megszerzett tudás alkalmazásának szempontjaitól függően) számos tudományág vizsgálja:
Stilisztika (nyelvi egységek és funkcionális stilisztika stilisztikája);
oratóriumi készségek és mások.
Mit fogunk tanulni ebben a kurzusban? Mi a célja a kutatásunknak?
Nem fogjuk folytatni a nyilvános beszéd készségek, mert úgy tűnik, a fő, hogy megteremtse a hangját, hogy nem tudjuk a fajok és ismerete a beszédek neves hangszórók (feltételezzük a legtöbb létező retorika programok), és a virtuozitás mindazokat a tulajdonságokat, a jó beszéd tekintve kommunikatív gömb .
Az embernek tudatos hozzáállást kell tanúsítania a gondolatok kifejeződésének egyedülálló módjaihoz. A szükséges nyelvi lehetőségek kiválasztása gyorsan (a kommunikáció folyamatában) történik, míg a beszélőnek figyelembe kell vennie a kommunikáció feltételeit és feladatait.
Ezért a tanfolyam keretében két tematikus blokkot fogunk bemutatni:
a jó beszéd minőségét;
De van is retorika (neoritikus). Hogyan lehet megkülönböztetni ezeket a fegyelmi területeket? Az egyes tudományágak egyediségét tárjuk fel.
Ha megpróbálod azonosítani a beszéd kultúrájának sajátos sajátosságait, mint speciális nyelvi fegyelmet, nem tudsz segíteni, de észrevenni, hogy ez különösen fontos (de nem az egyedül!):
az irodalmi normához kapcsolódó kutatási problémák (elméleti és kulturális értelmezése);
szabályozási szempont, amely támogatja, védi és védi a nyelvet a káros és romboló hatásoktól.
Más szóval, a beszéd kultúrája akkor kezdődik, amikor a nyelv választási lehetőséget kínál a kodifikációhoz, de ez a választás messze nem egyértelmű.
Így megállapítható, hogy a beszéd kultúrájának normatív aspektusa az egyik legfontosabb, de nem az egyetlen.
Következésképpen nem elegendő a szöveg normáliságának eléréséhez, mégis meg kell értenünk ezt a szöveget a jó megértéshez.
Mit jelent a szöveg jó értelmezése? Mi a jó beszéd? Melyek a jó beszéd kritériumai? Mit kellene figyelembe venni a beszéd, hogy beszédét jónak lehetne sorolni? A feltett kérdések megválaszolásához forduljunk az anyanyelvi beszélők igényeihez a jó beszédért.