Tanítási munkák - Vladimir Monomakh
Vladimir Monomakh "Tanítások". 4
Hivatkozásokat. 16
Az egyik ilyen művek a „Instruction” Vladimir Monomakh, ami egyfajta gyűjteménye művei: ez tulajdonképpen a „tanulás”, egy önéletrajz és egy levelet, hogy Prince Oleg Svyatoslavich. Az írások gyűjteményének végén, amely Monomakh-nak tulajdonítható, nem imádkozik hozzá. [2]
Uralkodása Monomakh szerint az egyik történész - „az egyik legsikeresebb fejezetek a történelem Kijev”. [3] Monomakh szerzett népszerűsége ellen vívott küzdelemben Polovtsy, és minden nap a uralkodása Monomakh nem említette Polovtsian razziák orosz föld Kijevben. Nem csoda, hogy az énekes a „The Lay Igor ezred felkiáltott:” Ó stonati orosz föld pomyanuvshi prvuyu az órát és prvyh fejedelmek! Togo starago Vladimir lehetetlen BAA prigvozditi a hegyek Kijev. „[4] ért el soha nem látott hatalom és befolyás, amely egyesíti a kezükben, vagy inkább a kezében a családja, legalább háromnegyede az akkori Oroszországban. Vladimir halt meg május 19, 1125 után tizenkét éves uralkodása Kijev hetvenharmadik életévben. a krónikás szerint, „Szent zhalyaschesi plakahusya a jó és szent fejedelmeket, az egész nép, és mind ti népek NEM-plakahusya, gyermekeiként ottsyu vagy anya plakahusya neki mindnyájan, ti emberek.” [5 ]
Annak ellenére, hogy a vallásosság, a tisztaság az élet és a lelkesedés a papság, Vladimir azonban nem rangsorolt szent, mint a fia, Mstislav. Talán a papság, aki tiszteletben tartotta Monomakhot, úgy érezte, hogy tevékenységét főleg a mindennapi számítások vezetik.
A "tanítások" meglehetősen véletlenül jöttek ide a Laurentiánus Krónika egyik listájának összetételében. Ez a lista az 1812-es moszkvai tüzet éghet, a "The Igor kampány kampája" listáján a Musina-Puskin könyvtárban. A puszta esélyt nem égette ki, mert N. N. Karamzin.
Az "utasítás" mesterségesen beillesztésre került az évkönyvekbe, megszakítva egy koherens és integrált elbeszélést az 1096-os eseményekről. Nem korábban íródott, mint 1117, amikor Monomakh már 64 éves volt. [6] Ezt bizonyítja az "Utasítás" szövege is. Vladimir azt mondja, hogy írta [7]
Délben aludni kezd Isten; ezért a fenevad, a madár és az emberek pihennek.
A szétszóródás Istentől döntött. Isten rendétől nyugalmat és hangot, madarakat és embereket.
És Monomakh munkáit különösen az Oleg Svyatoslavich-nak írt levele sújtja. Írásának alkalmával az események történtek 1096-ban. Azután a sokrétű polgárháború egyikében Oleg Svyatoslavich, a Murom városa közelében csaptak le Izyaslavot, Monomakh fiát. Vladimir Monomakh legidősebb fia, Mstislav herceg levelet írt Oleg Svyatoslavichnak, követelve, hogy Suzdal és Moore, akiket illegálisan elfogták, távoznak. Ebben a levélben egyeztetést javasol Oleg és Monomakh között. Oleg nem hallgatta Mstislav békés javaslatait, és megpróbálta átcsinálni csapatait Mstislavra. De Oleget legyőzte, menekült Muromba, majd Ryazanba, és végül elhagyta Oroszország határait.
Mstislav újra felszólítja Oleget, hogy összeegyeztetse magát Monomakhval, hogy visszatérjen Oroszországba, de csak a saját otthonában legyen. Oleg köteles betartani, és Mstislav a Monomakh előtt Oleghez fordul.
Ekkor Vladimir levelet írt a fia gyilkosának. Izyaslav meggyilkolása különösen szörnyű volt, mert Izyaslav volt Oleg keresztapja. Ezért valójában Oleg öngyilkosság volt. Mit ír Monomakh legyőzött ellenségéről? Ő káromkodik? Ünnepli a győzelmet Oleg ellen, vagy követeli, hogy lemondjon jogairól az orosz földön?
Nem! Vladimir megbocsátja fiának gyilkosát, megnyugtatja őt, azt javasolja, hogy térjen vissza Oroszországba, és megkapja a fejedelemséget. A levél bűnbánó szellemben kezdődik:
Ó, szenvedés és szomorú! Sokat küzdesz, lélek, szívvel, és legyőzsz szívemet; mindannyian romlandóak vagyunk, ezért azt hiszem, hogy nem jelentek meg egy szörnyű bíró előtt, anélkül, hogy megbánnának és megbékélnének egymással.
O sok-sated és szomorú az! Sokan küzdenek serdtsem és odolhvshi, soul, a szívem, Zane, tlhnnh létezik, akár panaszkodott, kako állni, mielőtt a szörnyű bíró, Kajaani és smhrenya nem mezhyu aki tetted érte.
Továbbá Monomakh azt írja, hogy az ember életét Isten kezében hozzáteszi:
Amikor megölte a gyereket, az enyém és a tiéd, mielőtt, akkor nem kell, hogy a vérét és testét uvyanuvshee, mint egy virág, az első teljes értékű, mint egy bárány, hogy megölték, azt mondta, áll fölötte, miután töprengett felett gondolatok lelke: „Sajnos, tettem!, és kihasználva az ő ostobaság kedvéért hazugság ennek fényében hiába tettem a bűn maga, és az apja és az anyja hozta könnyek! "
Ha te ugyanaz ubisha dhtya az enyém és a tiéd, mielőtt, és byashe tebh, uzrhvshe a vérét és thlo uvyanuvshyu Te tsvhtu nova Blossom, mint agntsyu a vágóhídra, és reschi byashe állt fölötte, vniknuschi vala gondolatok lelke: „Jaj MNH hogy stvorih ? és pozhdav ő őrület, ez svhta mechetnago krivosti az nalhzoh grhh sobh, ottsyu és könnyek az anya. "
Az egész üzenetben Monomakh hangsúlyozza, hogy nem fog bosszút állni Olegen, egyúttal olyan kifejezéssel is, amelyet a hercegek a harcot megelőzően harcosoknak szorgalmaztak:
Csodálatos, ha a férj a háborúban esett?
Csodálatos, a férj meghal az ezredben?
Ráadásul ez a levél nem egy ideiglenes hangulat vagy más körülmények eredménye, hanem teljes mértékben tükrözi Monomakh belső meggyőződését, mint egy komoly keresztény bocsánatot az ellenségének.
1. Vodovozov N.V. Az ősi orosz irodalom története. - M. 1968.
2. Grushevsky M. A vázlat a történelem a kijevi földet a halál Yaroslav a végén a XIV században. - Kijev, 1891.
4. Eremin I.P. Előadások az ősi orosz irodalomról. - M. 1968.
5. Likhachev DS Tanulmányok a régi orosz irodalomról. - L. 1986.
6. Az ókori Oroszország irodalmának műemlékei. - M. 1978.
7. Pereverzeev V.F. Az ősi orosz irodalom. - 1971.