Orosz népmesék
Orosz népmesék
Egyszer volt egy ember. Sok juh volt. Télen óriási juh lenyugodott, és egy udvarból a kunyhóba vette. Az este jön. Az úr megy, megkérik, hogy töltsön vele az éjszakát. Az ablak alá ment, és megkérdezte:
-Ember, hagyja, hogy az éjszakát töltsem?
-És nem fog szégyellni éjszaka?
-Kegyelem! Csak egy sötét éjszakán át lennénk elaludni.
-Állj meg, uram.
Egy kocsis úriember vezetett be az udvarba. A kocsis eltávolítja a lovakat, és a mester elment a házba. A mester egy hatalmas farkas báránybőr kabát volt.
Bement a kunyhóba, imádkozott Istenhez, meghajolt a mesterekhez.
-Nagyon él, a tulajdonos a házigazda!
-Üdvözöljük, uram!
A mester leült a padra. A juhok meglátták a birka báránybőr kabátját, és a kapitányra nézett, úgy néz ki, és a lába tete van, egy, kettő, és legfeljebb három. A mester mondja:
-És mi, muzhichok, egy birka a lábát nyomta?
-Azt hiszi, hogy farkas vagy, farkas szellem szaga. Megkapja a farkasokat, tíz tucatnyi tételt.
-Ó, drága lennék neki, amit adtam! Korrupt? Az úton jó nekem.
-Értékesítés, igen az út.
-Eh, ember, de drágább, mint a pénz, a mester elég.
-Talán tiszteletben lehet.
-És mennyibe kerül?
-Ötszáz rubel.
-Kegyelem, sokan! Háromszáz.
Nos, az ember beleegyezett, eladta. Barin egy éjszaka töltötte az éjszakát, felkelt a hajnalon, és felkészült az útra. A földesúr három férfit vitt, elvette a bárányt, szántotta és elhajtott. Túrák. Menjen három farkas találkozására. Itt a juhok farkasokat láttak, és egy szánra ugrottak.
A kapitány azt mondja a kocsisnak:
-Meg kell engedned: látod, izgatott. Most ő fog.
A juh fél a farkasoktól.
A kocsis azt mondja:
-Várj csak kicsit, monsieur, egyre izgatottabb lesz.
A farkasok pontosan velük alakultak. A mester elengedte a juhokat, a juhokat megijedték a farkasoktól, az erdőbe repültek, rövid farokkal fordultak. Mint a farkasok mögötte, csak a hó duzzad, és a kocsis utána jár. Megszántottam a lovakat, üldöztem a juhokat, a farkasok elkaptak a juhokat és a bőrt levágták, az erdőbe futottak. A kocsis ugrott, hogy lássa az oldalán fekvő juhokat, és elrejtette a bőrt. A kapitányhoz vezet.
A mester megkérdezi:
-Láttál valamit?
-Ó, uram, a juh jó! Mindannyian felszaladtak, de nem engedtek a farkasoknak.
A paraszt háromszáz embert kapott, most a mesék mestereivel beszél, és 300-an a zsebében fekszik.
A daru találkozott a rókával:
- Mi, fox, tudsz repülni?
- Ülj le rám, megtanítok.
A róka a daru mellett ült. A daru magas volt.
- Mi, róka, látja a Földet?
- Alig látom: a báránybőrrel a föld tűnik!
A daru megrázta magát.
A róka puha talajra esett, egy szénakazal.
- Hogyan repülhet egy róka, légy?
- Repülhetek, de nehéz leszállni!
- Ülj le újra rám, megtanítok.
A róka a daru mellett ült. Feljebb, elvitte, és megrázta.
A róka a mocsárra esett: három sazhens ment a földre.
Tehát a róka sem megtanult repülni, de azóta nem hiszek a darukban. Ahogy a róka látja a darut, és megbénítja, megpróbálja, bosszút áll.