Nemzetközi pénzügyi intézmények
A nemzetközi értelemben vett nemzetközi pénzügyi rendszer a második világháború vége után alakult ki. Ekkor létrehoztak két kulcsfontosságú intézményt a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok területén: a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Nemzetközi Valutaalap. Az új nemzetközi pénzügyi intézmények (szervezetek) létrehozásának szükségességét a második világháború után az európai gazdaságok helyreállításának feladata és az országok közötti pénzügyi együttműködés bővítésének szükségessége kondicionálta a pénzügyi problémák leküzdésének legjobb módja érdekében.
A Nemzetközi Fejlesztési Bank a Világbank (Világbank) két fő részlege. A második rész a Nemzetközi Fejlesztési Szövetség. Hivatalosan a bank 1946-ban kezdte meg működését, bár valójában két évvel ezelőtt jött létre. Az IBRD székhelye Washington (USA). Kezdetben az IBRD célja az volt, hogy ösztönözze a beruházásokat a nyugat-európai országokban. Az 50-es évek végére, amikor az európai helyzet stabilizálódott, az MBRD más régiókba - Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika - fektetett be. A beruházások mellett az IBRD is hozzájárul a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez, külföldi gazdasági statisztikákat tesz közzé. Az IBRD célja az infrastruktúra és az ipari termelésbe való magánbefektetések vonzása, azon ágazatokban, ahol a magántőke általában nem túl aktív. A 90-es évek óta az MBRD a fejlődő országok külső adósságainak rendezésével foglalkozik. A hiteleket hosszabb időre, általában 15-20 évig adják ki állami garanciák alapján. Ahhoz, hogy az IBRD-től hitelt kaphasson, egy országnak feltétlenül tagja kell az IMF-nek.
Egy másik jelentős nemzetközi pénzügyi intézmény a Nemzetközi Fizetések Bankja. A Nemzetközi Fizetések Bankja elősegíti a központi bankok közötti együttműködést, új lehetőségeket teremt a nemzetközi pénzügyi tranzakciókhoz. A BIS széles körű pénzügyi szolgáltatásokat nyújt a központi bankok számára: hiteleket nyújt, betéteket fogad el, közvetítőként vagy garanciát vállal.
1974-ben a BIS létrehozta a Pénzügyi Felügyelet Bázeli Bizottságát, amely javaslatokat dolgoz ki a banki szabályozás javítására, egységes szabályozási normák bevezetésével. A Bázeli Bizottság ajánlásai nem kötelezőek, de általában az országok nemzeti jogszabályaiban tükröződnek. A világ jelenleg új bázeli normákat fogad el (Bázel III.), És az új szabványok már kötelező erejűek lesznek. Az új szabványok elfogadását a pénzügyi válság következményeinek kezelése okozza. Ezek a standardok új, szigorú követelményeket vezetnek be a tőkemegfelelés és a bank likviditás szempontjából. Egyes országok és szakértők úgy vélik, hogy ezen előírások elfogadása lassítja a világgazdaság növekedését.
Oroszország nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való együttműködése növekszik és bővül. Világbank, az IMF, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank fektetett a projektek hazánkban tízmilliárd dollárt, és továbbra is aktívan befektetni, mert látják a nagy lehetőséget hazánkban. A nemzetközi intézmények regionális projektekbe fektetnek be, segítik a gazdaság diverzifikációját, növelik a nem állami szektor részesedését, segítik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket, és segítik a mikrofinanszírozást. Ezek mind nagyon ígéretes együttműködési területek.
Az RKFD nagy lehetőségeket rejt a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és azok alkörzeteivel való együttműködésre. Az együttműködés egyik kiemelt feladata egy nemzetközi pénzügyi központ megalakulása Moszkvában. Az RKFD kész minden módon támogatni a külföldi befektetők érdekeit a gazdaságban és a pénzügyi piacon, segítve a kölcsönösen előnyös kapcsolatokat. Az RKFD reméli, hogy képes lesz hasznos szerepet játszani a külföldi befektetők és a nemzetközi pénzügyi intézmények bizalmának növelésében hazánkban.