Лакомб люсьен (1974) - néz online
A II. Világháború francia filmjeiben azonban a megszállásról, az ellenállásról és az együttmőködésrıl is van valami különleges báj, ami talán nem teljesen megfelel a filmnek a rettenetes háború miatt, de általában Franciaországban és a francia filmekben általában. Nos, az igazat megvallva, és a franciaországi megszállás egy "könnyű" változatban volt, nem pedig a Szovjetunióban, a Balkánon és Lengyelországban csak a németek ölték meg a franciákat valóban. És a francia franciaek - a nácik használhatják az elvet: "oszd meg és győzz le". Talán ezért a rendező, mint ahogyan a francia katonai filmek egyikén sem láttam, képes volt harmonizálni Franciaország varázsait az ugyanolyan erős témával, mint az undorító kegyetlenség és a körülmények teljes ereje.
Foglalt és ijesztő volt a főszereplő - Lucien Lacombe. Egy csinos arcú fiú, egy paraszti és erőteljes ambíciók szerénysége. A gyilkosság szenvedélyének tulajdonában van - ezért olyan nyilvánvaló örömmel fogadja a nyúl-madarakat. És a partizánoknál el akarta hagyni, hogy felismerje ezt a szenvedélyt. Nem engedték be, és ugyanolyan könnyedséggel találta magát egy titkos együttműködő rendőrségnél. Nem érdekelte. Az olyan fogalmak, mint a Homeland és a becsület, neki egyáltalán nem léteztek. De a szerelem - volt. Ebben minden olyan embert csinált, amit neki rendelt. De az embertelen túlsúlyban volt. A természetes eredmény a falhoz!
Lucien Lacombe bűnös és áldozat. A körülmények áldozata, az emberi természet sötét oldala és a háború.
Bravo és ismét bravo a francia mozikba.
Lucien egy rövid gondolkodású fickó, aki teljesen közömbös az ötletekkel, de szerelmes és hűséges a barátnőjéhez; ő lehet egyaránt rendőr és bűnöző, nem gyűjti be az olyan részleteket, mint az élet, ahogy felbukkan, megy, nem akarja megtörni a fejét, nem fél a haláltól. De akkor is lelõthetsz vele bánat és habozás nélkül, ha szükséges, gyûlölet nélkül. Ő túl van a háborún, nem művelt egzisztencialista, nem filozófus, ösztönös egoista a méltóságával.
Aurora Clement, egyébként Ford Coppola tipikus franciául választotta apokalipszáját.
Érdeklődéssel, mérsékelten foglalkozom a Mal kreativitásával, és szeretem a filmét "Viszlát, gyermekek", ezért úgy döntöttem, hogy látom ezt a katonai drámát. Lucien ellentmondásos jellegű: a film első percében csak egy madárt öl meg a csúzliból és szomorúvá válik a ló halála után; el akar menni az Ellenállásra, és együttműködni fog. A film nem egy lélegzetelállítóan néz ki, hanem terjedelmes és meglehetősen fájdalmas, bár a cselekmény lineáris, és nincs eseményhiány. Egy tökéletes illusztráció arról, hogy miért és miért támogatják néhány francia a támadókat, egy srác példájával. Nem tetszett az a tény, hogy állatokat és madarakat folyamatosan megölik a filmben, és sajnos okkal feltételezik, hogy számukra szúnyog volt.
Vélemények hozzáadásához be kell jelentkeznie és be kell jelentkeznie.