Iskolai színház, mint gyermeknevelés
Regisztrálj a fórumon
Az iskolai színház, mint gyermeknevelés
Keresés a fórumban
Iskolai színház, mint gyermeknevelés
Sokáig dolgozott a gyermekszínház tanítójaként. Meggyőződésem, hogy a színházi művészet hatalmas hatással van a gyermekek elméjére, érzéseire, ízeire és cselekedeteire. A tanár ügyes munkájával kombinálva a színház képes alakítani a fiatal néző jellegét, a valósághoz való hozzáállását.
Miután iskolába jártam, megállapítottam gondolataimat a konkrét hétköznapi munkában a diákokkal. Ha a moralizáció és az építés nem érinti a gyerekeket, közömbösnek hagyja őket, akkor a színház színpadán egy élénk példaképpel gondolkodnak, felidézi a szükséges érzéseket. A teatralizáció elemeinek használata, az improvizáció a tanítás és a gyermeknevelés folyamatában egyre inkább észrevehetővé válik, és ez a pedagógiai gondolat egyik ígéretes területe.
A gyermekek művészethez való vonzása, a gyermekek számára való színtér megismerése, a gyönyörűség megismertetése, fő feladata a lelki mentor, pedagógus. Ebben az értelemben a színház az iskola hűséges asszisztense. Mind a színház, mind az iskola érdekli abban, hogy egy emberben felébredjen a képessége, hogy tükrözze a világot és az önmagát, a cselekvésért való felelősségről.
A gyermekszínház feladata nem csak a gyermekek játékainak bemutatása, hanem a fiatal nézők művészethez való bevezetése is. Gyakran előfordul, hogy a színészek csak részben észlelik: emlékeznek a cselekményre, elkapják a munka gondolatát, de csak egy kicsit állnak rendelkezésre, hogy élvezzék a forma szépségét, az előadás eredetiségét. A teljesítmény mint műalkotás, és nem csak érdekes látványosság, egy bizonyos esztétikai előkészítést igényel.
A gyermekek színházba való bevonásának folyamata azonban néha spontán, teljes egészében nem valósul meg sem a családdal, sem az iskolával. Ezért szükség van az iskolásoknak az előadó-művészetekben a nemzeti és a világi kultúra szerves részévé történő célzott bevonására. Ma van egy igazi lehetőség a színház aktív részvételére az oktatási és oktatási folyamatban.
Az iskolák és színházak együttes gyakorlata különböző formákat hozott létre a diákok bevonásával és a színház művészetével: előadások, viták, esszék, beszélgetések, előadások, konferenciák megvitatása. Volt egyfajta módszertan a színészek szemináriumi találkozók szervezésére és megszervezésére, az iskolai amatőr előadásokkal kapcsolatos pártfogásokra, a rendezvény utáni találkozókra. Nagyon fontos, hogy ezek a különféle munkamódszerek a leghatékonyabbak legyenek.