Előadás 11
Előadás 11. Korunk választási rendszerei
Előadás 11. Korunk választási rendszerei
1. Választási rendszer
A választási rendszer olyan szabályok, módszerek és folyamatok halmaza, amelyek biztosítják és szabályozzák a politikai hatalom állami reprezentatív testületeinek legitim formációját. Minden országban a választási rendszer törvényi alapon működik, amely részletezi az ország alkotmányában rögzített rendszer főbb rendelkezéseit. A jogszabály tükrözi a jelöltek kinevezésére vonatkozó eljárási szabályokat, a számukra vonatkozó követelményeket, a szavazásra és a szavazatok számlázására vonatkozó eljárást, a média szolgáltatásainak felhasználását, valamint a finanszírozási forrásokat.
A választási rendszerek hosszú evolúciós úton haladtak. A háromszázados fejlődés eredményeképpen a reprezentatív demokrácia két fő rendszert dolgozott ki a polgárok részvételére a hatóságok és a helyi önkormányzatok kialakításában: a többségi és arányos választási rendszerek. Alapján, a modern körülmények között vegyes formákat is használnak.
Többségi választási rendszer - egy olyan rendszer, ahol a győztes a választási A jelölt, aki megkapja az 50% + 1 szavazat szavazat a szavazók, akik részt vettek a szavazásban (bizonyos esetekben - a regisztrált szavazók).
A többségi rendszerrel a jelölt és a szavazók közötti közvetlen kapcsolatok felmerülnek és megerősödnek. A jelöltek jól ismerik a választókerületük helyzetét, a szavazók érdekeit, személyesen ismerik a legaktívabb képviselőiket.
Ennek megfelelően a szavazóknak van egy elképzelésük arról, hogy ki bízik abban, hogy kifejezzék érdekeiket a kormányban. A többségi rendszerrel az ország erősebb politikai irányzatának képviselői megnyerik a választásokat. Ez elősegíti a kisebb és közepes méretű pártok képviselőinek a parlamentből és más hatóságokból való kizárását. A többségi rendszer hozzájárul a két- vagy hárompárti rendszerek kialakulásának irányába mutató tendencia kialakulásához és erősítéséhez azokban az országokban, ahol azt használják.
A többségi rendszer előnyei abból állnak, hogy hatékony és stabil kormányzást biztosítanak. Lehetővé teszi nagy, jól szervezett politikai pártok számára, hogy könnyebben nyerjenek választásokat és egypárti kormányokat hozzanak létre.
A többségi rendszer hátrányai. Többségi rendszer esetében csak a tény, hogy a jelölt relatív többséget szerez, fontos a parlamenti mandátumok elosztásához. A többi jelöltnek adott hangokat nem veszik figyelembe és eltűnnek. A fő hátrányok a következők:
- az ország szavazóinak jelentős része továbbra sem képviselteti magát a kormányban;
- egy olyan párt, amely kevesebb szavazatot kapott a választásokon, mint a riválisai, a parlamentek képviselhetik a helyek többségét;
- két azonos vagy szűkebb szavazattal rendelkező párt különböző számú jelöltet bíz meg a hatóságokkal.
Az arányos rendszer feltételezi a pártlistákon való szavazást, a megfelelő helyettes mandátumok megosztását az e vagy a párt által a választásokon szerzett szavazatok számának arányában. Szinte minden törvényben van egy akadály (általában a szavazás 5% -a), amelyet a pártnak kell legyőznie ahhoz, hogy képviseltesse magát a jogalkotásban.
Az arányos rendszernek két fajtája van:
1) arányos választási rendszer nemzeti szinten. Ebben az esetben a szavazók politikai pártokat szavaznak az egész országban, a választókerületeket nem különítik el;
2) a több mandátumú választókerületeken alapuló arányos választási rendszer. Ebben az esetben a helyettes mandátumokat a választókerületben lévő politikai pártok befolyása alapján osztják szét.
Az arányos választási rendszer érdeme, hogy a segítségnyújtással létrehozott hatóságok tükrözik a társadalom politikai életének, a politikai erők rendezésének valódi képét. Visszacsatolási rendszert biztosít az állam és a civil társadalmi szervezetek között, és ennek eredményeképpen elősegíti a politikai pluralizmus és a többpártrendszer kialakulását.
A rendszer hátrányai: arányos választási rendszerrel nehézségek merülnek fel a kormány kialakításában. Indokolás: az erőfölényben lévő fél tiszta és határozott program hiánya; többpárti koalíciók létrehozása, beleértve a különböző célokkal és célokkal rendelkező feleket. Az ezen az alapon létrehozott kormányok instabilak; arányos választási rendszer ahhoz vezet, hogy a politikai erők, amelyek nem élvezik az egész ország támogatását, képviseleti szerepet kaphatnak a kormányzati szervekben; mivel a szavazás nem konkrét jelöltekre vonatkozik, de a pártok esetében a képviselők és a választók közötti közvetlen kapcsolat nagyon gyenge; mivel arányos rendszer esetén a politikai pártok szavaznak, ez a körülmény erősen függ a képviselőktől a pártoktól és vezetőségétől. Ez a körülmény kötődik a parlamenti képviselők kezébe, és hátrányosan befolyásolhatja a fontos jogalkotási aktusok megvitatásának és elfogadásának folyamatát.
A vegyes választási rendszer mindkét fenti rendszer elemeit tartalmazza. A modern Oroszországban a képviselők felét arányossággal választják meg, a másik pedig többséggel.
A vegyes rendszer lényege, hogy a mandátumhelyettesek egy bizonyos részét a többségi rendszer elveinek megfelelően osztják szét. Ez hozzájárul egy fenntartható kormány kialakulásához. A mandátumok egy másik részét az arányos választási rendszer elvei szerint osztják szét.
Szójegyzék:
A választási rendszer olyan szabályok, módszerek és folyamatok halmaza, amelyek biztosítják és szabályozzák a politikai hatalom állami reprezentatív testületeinek legitim formációját.
A választási rendszerek típusa többség; arányos; összekeverjük.
Tesztkérdések:
1. Mi a szavazati jog, és milyen elveken alapul?
2. Mi a különbség az aktív választójog és a passzív között?
3. Melyek az arányos választási rendszer előnyei és hátrányai?
4. Mi a vegyes választási rendszer sajátossága?
5. Milyen típusú választási rendszer létezik az Orosz Föderációban?