A korrekciós pedagógia alapelvei, az oktatók társadalmi hálózata
Aláírások a diákhoz:
A pedagógiai tudományban az alapelvek alapjai, kezdetei, a pedagógiai tevékenység (beleértve a korrekciót és a pedagógiai tevékenységet) szervezésének követelményeit, annak irányait, a végső célt és az aktivitás eredményét határozzák meg. Az elvek előmozdítják a különböző eszközök, formák, módszerek és technikák integrálódását integrált rendszerbe, meghatározzák a korrekciós-pedagógiai folyamat problémáinak megoldására irányuló holisztikus megközelítés stratégiai irányát
Általános pedagógiai elvek A céltudatosság elve. Az integritás és a rendszer alapelve. A humanista orientáció elve. A gyermek személyiségének tiszteletben tartásának elve és az ésszerű kereslet. Az egyén pozitívumára való támaszkodás elve, személyiségének erőssége. A tudatosság és a tevékenység elve Elve - a közvetlen és párhuzamos pedagógiai cselekvések kombinációja Konkrét elvek A korrekciós, megelőző és fejlesztési feladatok egységének elve. A diagnózis és a korrekció egységének elve. A gyermek egyéni és életkorbeli jellemzőinek figyelembe vétele. Aktív elv. A korrekciós és pedagógiai tevékenység módszereinek és technikáinak integrált alkalmazása. A legközelebbi környezet erőfeszítéseinek integrációjának elve Általános pedagógiai és specifikus elvek a büntetés-végrehajtási és pedagógiai tevékenységben
Általános pedagógiai elvek. 1. A pedagógiai folyamat célszerűségének elve A korrektúra és a pedagógiai tevékenység során a gyermek személyiségének nevelése és fejlesztése általános céljai alapján a meglévő fejlettségi szint a várt eredményhez kapcsolódik. 2. Az integritás és a rendszer elve. Ha a pedagógiai folyamatot rendszernek tekintjük, pl. az egyes kapcsolatokban és kapcsolatokban levő elemek összessége, akkor a korrekciós és pedagógiai tevékenység lesz annak eleme, alrendszere, alrendszere. Ugyanakkor a korrekciós tevékenységnek saját struktúrája van, egymással összefüggő elemeinek rendezett halmaza, amely közös célt szolgál.
3. A humanista irányultság elve határozza meg a társadalom és az egyén céljainak harmonikus kombinációjának szükségességét, az oktatási folyamat orientáltságát a gyermek személyes képességeire, érdekeire és szükségleteire. 4. A gyermek személyiségének tiszteletben tartásának elve az ésszerű keresettel együtt. A pedagógiai követelmények önmagukban nem célok, a pedagógusnak a siker reményében kell bemutatnia, őszinte érdeklődéssel a gyermek sorsában
5. Az ember pozitívumára való támaszkodás elve, személyiségének erőssége. a korábbi elvek természetes kiterjesztése. Csak az emberiség, tiszteletben tartva a gyermek, oktatási látás, a képesség, hogy a hátrányok között az ő karaktere és viselkedése a bizonytalanság, a vágy, hogy jobb, hogy hatékonyabb, hogy építsenek egy javító-pedagógiai folyamat.
6. Az egyén tudatának és tevékenységének elve az egész pedagógiai folyamatban fontos kapcsolat a korrekciós folyamatban. Csak azáltal, hogy megértsük és felismerjük a viselkedés folyamatban lévő változásainak szükségességét, aktívan támogatjuk végrehajtásukat, kívánjuk és fel akarjuk gyorsítani és megvalósítani őket, beszélhetünk a folyamat sikeréről.
A célzott korrekciós-pedagógiai tevékenység rendszerének vezetése a korrekciós, megelőző és fejlesztési feladatok egységének elve. ahol a feladatok rendszerszerű és egymástól való függése tükrözi a gyermek személyiségének és heterokronizmusa különböző aspektusainak fejlődését. azaz egyenlőtlen fejlődés A korrekciós-pedagógiai tevékenység sajátos elvei
2. A diagnózis egységének és a korrekció egységének megvalósítása biztosítja a pedagógiai folyamat integritását. Nehéz megtalálni a szükséges módszereket és technikákat a deviáns viselkedés és fejlődés javítására, ha nincsenek objektív adatok a gyermekről, az eltérés okairól és természetéről, a társaikkal és a felnőttekkel való kapcsolatának sajátosságairól.
4.Deyatelny korrekció elve határozza meg a taktikát helyreállítási munkák és módjait a fenti célok eléréséhez, hangsúlyozva, hogy a kiindulási pont ezek eléréséhez szükséges a szervezet az aktív gyermek tevékenységét, létrehozásához szükséges feltételeket az orientáció komplex konfliktushelyzeteket. A korrekciós és pedagógiai tevékenység tervezésénél és szervezésénél a korrekció céljaihoz és célkitűzéseihez leginkább megfelelő tevékenységmódot kell választani.
Így az alapvető rendelkezéseket a rendszer a büntető és oktatási tevékenységek képezik az alap, határozza meg a logika a korrekciós folyamat, terv átfogó stratégiát és taktikákat a megfelelő folyamatirányítás szintjei pedagógiai korrekció a fejlődés és a gyermekek viselkedését.