Kommunikációs folyamat
Kommunikációs folyamat
A kommunikációs folyamat két és több ember közötti információcsere. A kommunikációs folyamat fő célja, hogy megismerje az információcserét, pl. üzeneteket.
A kommunikációs folyamat 4 alapvető elemből áll:
1. Feladó - olyan személy, aki ötletet generál, vagy információt gyűjti és továbbítja.
2. Üzenet - a tényleges információ szimbólumokkal kódolva
3. A csatorna az információ továbbításának eszköze
4. A címzett az a személy, akinek az információt szándékozik.
A kommunikációs folyamat a következő 4 szakaszból áll:
1. Az ötlet eredete. Az információcsere az ötletek megfogalmazásával és az információk kiválasztásával kezdődik. A fej dönti el, milyen értelmes információkkal szolgál a csere tárgya. A színpad leitmotívuma: ne kezdj el gondolkodás nélkül beszélni.
2. Kódolás és csatornaválasztás. A kódolás szavakkal, intonációval, gesztussal történik, amely üzenetet eredményez.
3. Átvitel - több csatorna használata üzenet küldéséhez a címzettnek. Ez a fizikai adatátvitel.
4. A dekódolás a feladó szimbólumainak átvétele a címzett gondolataiból. Az információcsere akkor lesz hatékony, ha a címzett megértette az ötletet, és felébresztette azokat az intézkedéseket, amelyeket a feladó elvár tőle. Ehhez van egy visszacsatolási mechanizmus, amikor a feladó és a vevőegység cserélődik.
A visszajelzések javítják a kétirányú információcsere hatékonyságát, növelik a bizalmat az üzenetek helyes megértésében.
A zaj olyan, ami torzítja a jelentést. A zaj - nyelvforrások, az észlelési különbségek, a vezető és alárendelt szervezeti állapotbeli különbségek.
Az interperszonális kommunikáció a vezető idő 50-90% -át teszi ki.
Az interperszonális kommunikáció akadályai:
Az észlelés miatti akadályok;
rossz visszajelzés
A szervezeti kommunikáció akadályai:
a) Az üzenetek torzítása, ami lehetséges a következők miatt:
- az interperszonális kapcsolatok nehézségei;
- torzítás a saját érdekeik jelentésének megváltoztatása érdekében;
- a szűrés miatt. Az információ mozgásának felgyorsítása érdekében különböző információkat össze kell foglalni, fel kell számolni néhányat, más üzenetekre kell összpontosítani.
b) Információs túlterhelés. Az információfeldolgozásban felhalmozódott vezető nem tud válaszolni minden információra, kevésbé fontos információkat kiszűr, és ez más alkalmazottak munkájában is megtörténik.
c) A szervezet nem kielégítő szerkezete. Minél több ellenőrzési szint van, annál valószínűbb az információ torzítása.
A szervezeti akadályok javítása magában foglalja
• Az információáramlás szabályozása. A menedzsernek meg kell határoznia a saját és más vezetők, alárendeltek információigényét.
• Vezetői tevékenységek: találkozók, szemináriumok az alárendeltekkel.
• Visszajelzési rendszerek: az emberek egy részéből a szervezet egyik részébe mozgatják a másikat, hogy megvitassák a kérdéseket; Interjú dolgozók, hogy megtudja, milyen problémákkal szembesülnek; hogy megkapják-e a szükséges információkat; Az igazgató nyitott-e pályázatra? Tájékoztatást kapnak az elkövetkező változásokról.
Mindenkinek szüksége van a kommunikációra, azaz beszélgetés közben, kommunikációban stb. Ezzel az egyén információt ad a másiknak, és várja a választ. A szervezetben az információcsere folyamata alapvetően kommunikációnak számít. Ez a kommunikációs folyamat jelentős hatással van a szervezet munkájának eredményeire