Foglalkozási sérülések és osztályozásuk

Foglalkozási sérülések és osztályozásuk

A munkahelyi baleset esetén az egészségkárosodás súlyossági jelei a következők:

  • a kapott egészségügyi károk jellege és a sérülésekkel összefüggő szövődmények, valamint a sérülések okozta krónikus betegségek kialakulása és súlyosbodása;
  • az egészségkárosodás következményei (tartós fogyatékosság).

A munkahelyi súlyos balesetek jelei szintén az egészségre káros következmények, amelyek veszélyeztetik az áldozat életét. Az orvosi ellátás miatt bekövetkező halál megelőzése nem befolyásolja a kár súlyosságának értékelését.

A munka súlyos balesetei:

1) egészségkárosodás, amelynek akut időszakát az alábbiak kísérik:

  • sokk;
  • kóma;
  • vérveszteség (több mint 20%);
  • embólia;
  • a létfontosságú szervek és rendszerek (központi idegrendszer, szív-, érrendszeri, légúti, vese-, máj- és / vagy ezek kombinációja) akut kudarca;

2) egészségkárosodás, amelyet a kórház orvosai, traumatikus központja vagy más egészségügyi szervezetek orvosi kórjainak kezdeti vizsgálatakor minősítettek, mint:

  • a koponya áthatoló sebei;
  • a koponya és az arc csonttörése;
  • az agy összezúzódása;
  • intracranialis sérülés;
  • a garat, a légcső, a nyelőcső, valamint a pajzsmirigy és a tímuszmirigy sérüléseit behatoló sérülések;
  • a gerinc behatoló sebei;
  • a testtörések és törések, illetve az I. és II. nyakcsigolyák ívének kétoldali törései, ideértve a gerincvelő funkciójának zavarását is;
  • a nyakcsigolyák diszlokációja (beleértve a subluxációkat is);
  • a nyaki gerincvelő zárt sérülései;
  • egy vagy több mellkasi vagy ágyéki csigolya törése vagy törése, ideértve a gerincvelő funkciójának zavarását is;
  • a mellkas sérülései, a pleurális üregbe, a perikardiális üregbe vagy a mediastinalis szövetbe behatolva, beleértve a belső szervek károsodása nélkül;
  • sérült gyomor, behatolva a peritoneum üregébe;
  • a húgyhólyag üregébe vagy a belébe belépő sérülések;
  • a retroperitoneális tér (vese, mellékvese, hasnyálmirigy) szervének nyitott sebei;
  • belső szervi rés mellkasi vagy hasi vagy kismedencei üreg, hashártya mögötti tér, a membrán rés, prosztata rés ureter rés, a rés hártyás részén a húgycső;
  • kétoldalú kismedencei törések hátsó fél-gyűrű folytonossági Ilio-keresztcsonti ízületi és folytonossági kismedencei gyűrűt vagy dupla gyűrűs kismedencei törések az első és a hátsó megsértése folytonosságot;
  • hosszú csöves csontok nyílt törései - a csípő- és térdízületek nyaki, comb- és tibialis megnyitása;
  • Trunk vérerek károsodása: aorta, carotis (közös, belső, külső), subclavia, brachiális, femoralis, a popliteal artériák vagy kísérő vénák, idegek;
  • termikus (kémiai) égési sérülések: III-IV fokozat, a károsodás területe meghaladja a testfelület 15% -át; III fokú, a test felszínének több mint 20% -ánál nagyobb elváltozással; II. Fokozat a test felszínének több mint 30% -ánál nagyobb lézióval;
  • légzőrendszer, arc és fejbőr;
  • a sugárzás károsodása az átlagtól (a 12 Gy-től) súlyossági fok és magasabb;
  • a terhesség megszakítása;

3) olyan kár, amely nem veszélyezteti közvetlenül az áldozat életét, de komoly következményekkel jár:

  • látásvesztés, hallás, beszéd;
  • bármely szerv vesztesége vagy funkciójának szerves elvesztése (a végtag (kéz vagy láb) legfontosabb funkcionális részének elvesztésével egyenlő a kéz vagy a láb elvesztésével;
  • mentális rendellenességek;
  • a reproduktív funkció és a termékenység elvesztése;
  • az arc megállíthatatlan eltorzulása.

A fenti felsorolásban nem szereplő egyéb károk kisebb munkahelyi balesetekre utalnak.

Tehát a munkahelyi sérülések három csoportja (három osztály) van (ipari baleset is):

Ez eddig minden, ami az egyéni balesetről elmondható, vagyis egy személynek okozott trauma esete.

Ha egy balesetben 2 vagy több ember sérült meg, csoportos balesetet szenvedünk.

Kapcsolódó cikkek