Az adórendszer hatékonyságának típusai és mutatói
Az adórendszer hatékonyságának típusai és mutatói
Az államadórendszer működésének sajátosságainak tanulmányozásánál figyelembe kell venni az adórendszer hatékonyságának típusát és mutatóit.
Az átmeneti gazdaság feltételei között az adórendszer hatékonyságának fő mutatója az a képesség, hogy ösztönözze a termelési ágazat fejlődését, mint az egész gazdaság alapját.
Az adórendszer hatékonyságát annak módszertani alapelveinek és az adózás funkcióinak való megfelelés szempontjából kell értékelni. A kiindulási pont az adók funkcióinak kombinációja. amely ösztönzi a gazdaság dinamikus fejlődését mind makro-, mind mikroszinteken, ami megteremti a fenntartható gazdasági növekedésre való áttérés feltételeit.
Különös jelentőséggel bír az adózás funkcióinak integrált végrehajtása annak érdekében, hogy tevékenységük integrációs (szinergisztikus) hatását alkalmazzák.
Az adórendszernek és a megfelelő pénzügyi források központosított alapjainak kialakításával meg kell teremtenie a gazdasági fejlődés ösztönzésének feltételeit, ami a gazdasági növekedés motívuma és ösztönzése.
Az adórendszer kétféle hatékonysága létezik.
Először is taktikai (jelenlegi) hatékonyságot kell elosztani. amely tükrözi a felmerült költségek és a társadalom által elért hatás kölcsönös függését, azaz az adórendszer mûködésének eredménye az adóösszegek átvétele formájában.
Az adórendszer hatékonyságának azonosítására irányuló megközelítés az összes bevételi forrás feltárásának szükségességét és az adók kivetésének költségeinek minimalizálását jelenti.
Másodszor, stratégiai (perspektivikus) hatékonyságot kell biztosítani. Ez az indikátor kifejezi az országos gazdasági megközelítést, amely figyelembe veszi az adózási rendszer gazdasági fejlődésre gyakorolt teljes hatását. Ez jellemzi az adórendszer képességét, hogy ösztönözze a gazdaság fejlődése során felmerülő problémák megoldását nem csak a közeljövőben, hanem a jövőben is.
Az egyik legfontosabb mutató. amely jellemzi az adórendszer hatékonyságát. az adórendszer rugalmassági együtthatója. amely lehetővé teszi, hogy adómértéket (adóteher), amely együtt átvételét előírt adókat erős gazdasági növekedés (növekedés az adóalap).
Az adókedvezmény hatékonyságának felméréséhez használja az adószorzó mutatóját (Nm). Definíciója középpontjában az adórendszerek rugalmasságának együtthatója.
Minél több az adókulcs, és minél alacsonyabb a fogyasztási határhajlandóság, annál kevesebb adót szorzó (nagyobb, mint a nevező). Növekedés az adókulcsok és a fogyasztás csökkenése, ami némi növekedést az adóbevételek (Tm), sőt, csökkenti annak lehetőségét, a GDP-növekedés (dd) sokkal nagyobb méretben, mert a frakció a fenti képletben megnő. Ugyanakkor figyelembe kell venni az adókulcsok változásának és a bruttó hazai termék értékére gyakorolt hatása közötti időt.
Nyilvánvaló, hogy az ésszerű és indokolt adócsökkenés a lakosság igazi hatékony keresletének növekedéséhez és áruk és szolgáltatások megszerzésének költségeihez vezet, i.e. az üzletemberek jövedelmének növekedéséhez, ösztönzi a beruházásokat és a befektetési termékek iránti kereslet megfelelő növekedéséhez vezet. Mindez hozzájárul a bruttó hazai termék növekedéséhez, ami az adóbevételek volumenének növekedését eredményezi.