A városiasodás problémái a világgazdaságban
1 A VILÁGGAZDASÁGBAN VONATKOZÓ PROBLÉMÁK
A városok környezeti problémái az urbanizáció fő problémái. A városok az összes légszennyezés 80% -át és a teljes szennyezés 3/4-ét teszik ki.
Minden város a világon évente "dobja" a környezetbe akár 3 milliárd tonna szilárd hulladék, több mint 500 m3 ipari és hazai szennyvíz, mintegy 1 milliárd tonna aeroszol.
Különösen nagy hatást gyakorolnak a környezetre a nagyvárosok és agglomerációk, szennyező és hőhatásai 50 km-es távolságon belül nyomon követhetők.
Emellett a városok megváltoztatják természeti tájképüket. Városi antropogén tájakat képeznek.
Az urbanizáció másik problémája, hogy ez a folyamat spontán és nehéz kezelhető. A fejlődő országok "városi robbanása" az úgynevezett "slum urbanizációhoz" vezet, amely a szegény vidéki lakosság nagyvárosokba való beáramlásához kapcsolódik.
A fejlett országokban erőfeszítéseket tesznek az urbanizációs folyamatok szabályozására. Különféle intézkedéseket tesznek a városi környezet védelmére és javítására. Ez a probléma interdiszciplináris, és megoldása különböző szakemberek részvételét igényli.
2 URBANIZÁCIÓ, KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FALTARTÁSI PROBLÉMÁK
Az urbanizáció problémája a Föld lakói számára aktuális. Az emberiség fejlesztése során olyan erőforrás- és energiamennyiséget ért el, amelyet a Föld bolygó ökoszisztémája nem képes ellenállni az ilyen nyomásnak.
A Földön való létezésének módja a társadalom és a közösség. Az emberek településeken, kicsi és nagyvárosokban élnek. A felhalmozás vágya sem lehet végtelen. Ha megvizsgáljuk a normális eloszlási görbe grafikont, amely leírja az optimum törvényét, világos lesz, hogy a korlátozott területeken a lakosság növekedése kritikus feltételeket eredményez. A nagyvárosokban és nagyvárosokban a lakosság túlkoncentrációja azt mutatja, hogy a helyzet már kritikus, mivel a források és az energia nyilvánvalóan nem elég mindenki számára. Ebből a helyzetből ki kell menni mindenütt. A szekciók munkáját magánproblémák és megoldások módszerei fogják kiemelni.
A Föld lakossága gyorsan növekszik. Ez a probléma egyre nagyobb figyelmet szentel nemcsak a tudósoknak, akik az emberi túlélés modelljeit fejlesztik, hanem a nyilvánosság széles körét is.
Fokozatosan a városok válnak a legfőbb formává az emberek letelepedéséhez a modern világban. Jelenleg a világ népességének több mint a fele otthona. A városok egyre nagyobb hatást gyakorolnak a környék egészére, mind a természeti környezetre, mind a vidéki lakosságra. A városi növekedés problémái globálisak.
A városiasodás - korunk egyik legélénkebb jelensége. Her környezeti jellegű lehet nyitni a következő példa: a városi területek foglalják egy kicsit több, mint 1% -a Föld szárazföldi terület, de koncentrált több mint 45% -át a világ népességének, termeli a GDP 80%, de 80% -kal az összes kibocsátás a légkörben, és hidroszféra.
Jelenleg a világ lakosságának 5,8 milliárd emberének ugyanolyan hatása van a természetre, mint a kőkorszaki 50 milliárd embernek, bár az egy főre jutó élelmiszerek kiadása közel azonos.
Az urbanizáció problémái három fő pozícióval bírnak:
· A környezet kapacitása és az emberiség demográfiai robbanása.
· Energiaellátás és termelés alternatív forrása.
Várostervezési szempontból az alvárosiasítás azt jelenti, hogy elhagyják a nagy sűrűségű többemeletes épületeket, átváltoztatva a különböző minőségű objektumok véletlenszerű keveredéséről a területről a tiszta térbeli megosztottságra,
funkcionális zónák létrehozása. Ezért nem szabad összekeverni a város mechanikai kiterjedésével.
Az elővárosiasodás megkezdésének előfeltétele a közlekedés fejlesztése, amely biztosítja a lakóhely és a munkahely közötti szállítást. A népesség szuburbanizációja az ipar és más foglalkoztatási területek elővárosi folyamatát követi. A nagy ipari vállalkozások nagyvárosainak kivonulásával kezdődik, amelyek nagy területeket igényelnek. Az ipar szuburbanizációjának okait általában az előrejelzés iránti kereslet növekedésének nevezik,
a nagy telkek elfogadása, a külvárosokban a földterületek alacsonyabb költségei, a szakképzett munkavállalók külvárosi területre való migrációja,
A fejlődő országokban, elsősorban Latin-Amerikában és Délkelet-Ázsiában a demográfiai robbanás kapcsán felmerült a hamis urbanizáció fogalma. Ez a városi lakosság gyors növekedését jelenti, nem pedig a munkahelyek számának megfelelő növelésével. A valódi urbanizációtól való eltérés az, hogy a városiasodási folyamatot jellemző városi funkciók nem fejlődnek. A vidéki lakosságnak a túlpopulált agrárrégiók városi területekbe történő "lökése". A városi lakosság aránya messze meghaladja a termelésben és a nem termelésben foglalkoztatott gazdaságilag aktív városi lakosság arányát. A városba érkező vidéki népesség feltölti a munkanélküliek seregét, és a lakhatás hiánya a sikertelen városi peremeket rosszindulatú életkörülményekkel járja.
3 AZ URBANIZÁCIÓS FOLYAMATBAN
Nyilvánvaló, hogy a világ nagyszabású településrendszerének kialakulása az urbanizációs folyamat általános tendenciáit követi. Bár ebben az esetben a harmadik világbeli államok pozícióinak erősítése a legérzékenyebb. Így az elmúlt fél évszázadban a fejlett országokban, mint egész szám és krupnogorodskogo lakosság csaknem megduplázódott, és a fejlődő országokban, hatszoros növekedést a polgároknak a száma kísérte tízszeres növekedést krupnogorodskogo lakosság. A népesség aránya a modern krupnogorodskogo demourbanisticheskoy szerkezete mind a „két világ” majdnem ugyanaz: 36,1% - a gazdaságilag fejlett országok és a 35,9% - a fejlődő, de még mindig a közepén a század kapcsolatok nagyon különbözőek voltak - rendre 29,1 és 22,5%.
Fontos hangsúlyozni, hogy a nagyléptékű települések térbeli eloszlását jelentős kontraszt jellemzi. A különbség az al-régiók a világon csak abszolút száma a legnagyobb városi központok eléri két megrendelések ma, a vezető közös számú „milliomosok városok” megszállt Kelet és Dél-Közép-Ázsia, a viszonylag alacsony szintű az urbanizáció a területen, de számos országban nagy városi lakosság és egy fejlett, többnemzetiségű települési hálózat. Együtt a két régió elszámolni több mint 1/3 az összes „városok-milliomosok” a világ. Tovább harmadik helység agglomerációk felhalmozódnak Észak-Amerikában és Európában, és rövid mozgott sor Melanézia régióban, Mikronézia és Polinézia, ami ma nincs városi népesség nagysága több mint 600 ezer. Lakosság.
4 POSITÍV ÉS NEGATÍV JELLEMZŐK AZ URBANIZÁCIÓS FOLYAMATBAN
A tudósok számos urbanizációs jelet azonosítanak: növekvő - a városi lakosság aránya; sűrűsége és egyenlő dimenziójának foka az ország egész területén; a nagyvárosok elhelyezkedésének számát és egységességét; a nagyvárosok elérhetősége az egész lakosság számára, valamint a nemzetgazdaság ágazatainak sokfélesége.
És a negatív - az ökológiai helyzet romlása között; a természeti népesség növekedésének csökkentése; az előfordulási arány növelése; az elidegenedés a tömegek, a városi lakosság a hagyományos kultúra, a tulajdonságok kormányzati falu és kisvárosok, valamint a közbenső vozniknove és „marginális” a lakosság, ami a kialakulását lumpen (azaz nem rendelkező ingatlanok, nem tartják be a normák darazsak novnoy a kultúra) és a párosult (azaz fizikailag és erkölcsileg leépített) népességcsoportok.
2. Ermakov SP "Demográfiai évkönyv"
4. Ozerova G.N. Pokshishevsky VV Az urbanizáció világ folyamatának földrajza. M.1981
5. Percik E.P. A városok földrajza (georbanisztika). M.1985