Olvassa el a Fulcanelli - rulit szerzője online filozófiai kolostorát - 1. oldal
illusztrációk Julien Champagne és új fotók
Oleg Fomin. A szent művészet felismerhetetlen királya
A "filozófiai abódok" talán a legjobb könyv azok között, amelyeket valaha is írt az alkímia. Először is, sem a kutatók az ősi és örökké fiatal tudományág nem kétséges, hogy Fulcanelli (bármi legyen is az igazi neve), egy igazi Adeptus, következésképpen, írásaiban tartalmaz utalást, amelynek felhasználásával egy szakképzett kereső megfejtése bizarr elkötés szimbólumok és allegóriák, képesek lesznek kitalálni. mi a tényleges anyagok és eljárások a szóban forgó, különös tekintettel arra a tényre, hogy a legendás mester több mint nagylelkű és kötött csak a szükségességét, hogy hallgatnak az igazán fontos dolgokat, de még itt is volt valódi szeretet ad egy esélyt, szerelmese a tudomány, hogy felfedezzék a legfontosabb, hogy a Nagy Mű. Másodszor, a "filozófiai abódok" valóban enciklopédikusak. Ezt legalább a könyv első részének fejezetében lehet megítélni.
A "filozófiai abódok" egyesítik mindkettőt. Természetesen ez nem mechanikus csomópont, hanem természetes és szerves egység. Ha elolvassa ezt a csodálatos könyvet, nem hagyja abba, hogy megkérdezze magát: mi ez, egy alkímiai értekezés vagy kulturologikus tanulmányok? Fulcanelli folyamatosan mesél az alkímia történetéről, a fogalom etimológiájáról, az építészeti emlékek hermetikus szimbolizmusáról. Nem fukarkodik a részleteket, aki leírja a díszítés az alkimista, alkímiai és egyértelműen elkülöníti spagiricheskie módszerek és feladatok, mesél a titkos nyelve az alkimisták - hermetikus Kabbala nevezik kornesloviem. És csak miután ez a lenyűgöző diskurzus közvetlenül a filozófiai Abode leírásához vezet.
Mi Fulcanelli megértése a "filozófiai áldozat"? Első pillantásra úgy tűnhet, hogy itt a szent lakóhelyről beszélünk. ahol a földi hiúságból elhagyott szerzetesek a kemencében dolgoznak, teljesen hermetikus tartalmú csempékkel. Ora et labora ... Mindazonáltal a Fulcanelli "filozófiai lakhelye" bármi lehet. Eugene Canseliet, tanítványa a nagy és talán az utolsó mester előszavában a harmadik kiadás a könyv különösen azt írta: „Az filozófiai tartózkodási Fulcanelli érteni minden szimbolikus hermetikus tartály igazság, függetlenül annak jellegét és méretét. Például egy kis finom kis dolog az ablakban, egy festői részleteket egy lemez vagy film, egy építészeti műemlék, vagy annak bármely részét, romok, lakás, templom vagy vár, hozott teljes egészében. " Egy szóval egy filozófiai tartózkodás egy olyan hely, ahol az alkímiai tudás lakik. Azonban Evgeny Golovin javasolja fordítás: „Filozófiai Paloták”, hogy van egy oka van: a „gótikus katedrális” beszélünk templomaink és ebben a könyvben - a „civil” architektúra (paloták, házak vagy birtok). A "palota" kifejezés azonban nem tartalmazza sem a Fulcanelli által leírt napóra, sem a II. Ferenc sírjának szobrászati csoportja. Ezért, ha a "kolostor" és kevésbé pontos, de alkalmasabb lehetőség.
A Fulcanelli-ről gyakran mondják: "Nem halt meg." A titokzatos Adept, aki Fulcanelli álnéven rejtőzik, a XX. Században ugyanaz a mítosz vált, mint Nikolai Flamel idejében. Fulcanelli eltűnt a második világháború idején, majd sok évvel később találkozott a spanyolországi Eugène Canselier diákjával. Láttuk őt és mások. Fulcanelli megjósolta atombombájának megjelenését, így a háború után a titkosszolgálatok keresték. Természetesen sikertelenül. Talán még most is, a szent művészet felismerhetetlen királya, a dollym világában vándorol, titokban irányítja a tudás igazi fiait a legmagasabb világra? Isten tudja.
A "filozófiai abódok" - különösen a könyv fináléja - apokaliptikus hangzással festettek. Fulcanelli azonban nem fog megijeszteni. Csak emlékeztet arra, hogy mindennek megvan a maga határa és ideje. A halál után, amellyel a mester, a nagy munka kezdete, a feltámadás mindig jön.
Az adeptusok által írt alkímista írások, mind a régiek, mind az újak, rendkívül nehézek, ha egyáltalán lehetséges a fordítás. Ebből adódóan az alkímia szerelmeseinek és rajongóinak számos panaszáról van szó minden új fordító kiadványról. Vannak még egy vélemény (E. Golovin), amely szerint az alkímiai munkák fordításai értelmetlenek, semmit nem adnak a gyakorlónak, és csak ismerőseihez lehet használni, majd az olvasást szükségszerűen követni kell az eredetiben.
Az a tény, hogy az ilyen könyvek az úgynevezett fonetikus kötelékre, a kezdeményezők különleges nyelvére épülnek. Az anagramok, a parómiás látnivalók, a rejtvények feltölti, ha nem az esszenciális gabonájuk, akkor legalábbis nyitottak (a jól ismert kapukhoz) megértésükért. Továbbá, minden fordító Alchemy működik, hogy az ilyen vagy olyan módon szakértő szent fegyelem hajlamos lefordítani egyes fogalmak (például az első szövet, üveg olaj, kén), valamint minden olyan kétértelmű szó lendület és építmények összhangban saját saját megértés és bemutatás. De ki ezek közül a fordítók közül, akik mernek nevezni Adeptust? Irányított e megfontolások, bár túlságosan súlyozott fordítás, már szállított szinte az összes (kivéve azokat az eseteket, amikor azok időről időre ugyanebben az összefüggésben, ismétlődő) fogalmak, nevek és kifejezések írás eredeti, vagyis eltekintve a fordítási eredményezett zárójelben szükség szerint a forrás szövegét. Így előttünk van Fulcanelli szinte eredeti szövege, amelyet orosz nyelvtani és szintaktikai konstrukciók kötnek össze.