Ideiglenes intézkedések
Sergei üdvözlet. Az Ön tapasztalatai teljes tiszteletben tartásával nem tudok egyetérteni ezzel a témával, az első törvény folyamatának megfelelően.
A CCP 139. cikke alapján A követelés nyújtása minden helyzetben megengedett, ha a követelés biztosítására irányuló intézkedések elmulasztása megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a bírósági határozat végrehajtását.
A Polgári Törvénykönyv 141. cikkével összhangban a követelés biztosítására irányuló kérelmet a bírósági kézhezvétel napján, az ügyben részt vevő egyéb személy értesítése nélkül kell figyelembe venni. A pert megelőző intézkedések elfogadása esetén a bíró vagy a bíróság dönt.
És a jövőben a kérelemben részt vevő félnek jogában áll a bíróság biztonsági határozatát megszüntetni. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy nem avatkozik be szolgálhat más nem-n-edik dolgokat szigetek, és a követelés marad a példa nélküli mozgást, amíg a felperes megfelelő alperes cselekményt vele-CIÓ, és további végrehajtására a bírósági határozat nehéz lesz-e vagy sem lehetséges.
Ramil, jó nap! Sajnálatos módon a bíró - a gyakorlatban - nem lesz a gyártás előtti ügy elfogadása előtt ideiglenes intézkedések alkalmazására. Tehát itt is ajánlani római vagy meggyőzni a bírót a gyors elfogadását egy ügyben, és a kérelmet a szükséges intézkedéseket, vagy menjen vétel az elnök a bíróság vagy fellebbezést a tétlenség a bíró -, amíg a kérelem benyújtásától a TTA (ha az igénylő szenvedne kárt az említett mulasztás). Valószínűleg az FB nem indít eljárást a bíró ellen, de sok zaj lesz. Sajnos sok bíró - a munkaterhelés miatt, más okokból - nem siet, hogy ne kezdeményezzen, és ne alkalmazzon korlátozó intézkedéseket. Én csak egy esetben, ha a követelés behajtására a lakást illegális birtoklása bíró (I alkalmazott vétel), majd - rám - vette fel az ügyet, és én is tett egy döntést a lefoglalását a lakás! Gyorsan hoztam a definíciót az FRS-be (akkor volt ilyen szolgáltatás), és a lakás nem ment tovább. Sajnos gyakran nem találkoznak ilyen bíróikkal.
Igen, ezt írtam (kivéve az amerikaiakat).
Bár ez nem olyan egyszerű. A logika logika. Azonban.
Tegyük fel, hogy a bíró arra a következtetésre jutott, hogy a keresetlevél szabadon hagyása nélkül kell dönteni. És az ideiglenes intézkedések elfogadásáról is.
A második kérdésre a kérelem benyújtásának napján megfelelő határozatot hoz.
És az első gondolkodni kezdi - az idő, amelyet a szövetségi törvényhozó nem hozott létre.
Nem logikus. DE legális és lehetséges.
A legfontosabb dolog, ami a tisztelt rómaiak érdekeit szolgálja, az ideiglenes intézkedések elfogadása. És itt, azt hiszem, a bírónak nincs igaza - sérti a törvényt - az Orosz Föderáció KKP 141. cikke.
A D. Karnegi PLAGIÁCIÓ-ról - nos, nem tudom. Nem az én profilom.
A többi pedig egyetért.
Különösen, ha megnézzük, hogy hány percig (átlagosan) az SOJU több ezer bírájának kell 14 millió polgári követelést (pályázatot) figyelembe venni évente.
Csak ne vegye figyelembe ezt a védelmet - tudták, hogy miről van szó. Vagy egyszerűen tisztességes lemondásra kell mennie. Mit csinálnak? Természetesen nem a felsőbb bíróságoknál.
Egy kis adag. A büntetőeljárás kódexében és hasonlatosságában. Feltételezem, hogy rendszeresen hiányzik a jogszabályok szisztematikussága.
Mi akadályozta meg a szövetségi törvényhozó (az Állami Duma az első helyen, hogy a képviselők a bizottság eljárási törvény.) Kiegészítve a 133. cikk második része 134. cikk és a cikk második részében 135 PC RF szavakkal: „kivéve abban az esetben, ha egyidejűleg a keresetlevelet benyújtották az ideiglenes intézkedés (az Orosz Föderáció Polgári Védelmi Törvénykönyvének 141. cikke) "?
Továbbra is kifejezni zavart, amelyet a meghatározását magára a követelés mozgás nélkül (136. cikk a Polgári Eljárási Törvénykönyv az Orosz Föderáció), valamint a kérelem elbírálásához tisztázására a döntést a bíróság (st.202 GIC RF) szövetségi törvényhozó nem állapított meg határidőt a bíró. A második eset a személyes gyakorlatban történt.
De a büntetőeljárási törvénykönyvben - ritka kivételekkel - szinte minden jogi norma kapcsolódik egymáshoz. Bár ez bizonyos nehézséget jelent a jogi megértéshez. Néha néhány cikket (referenciális jogi normákat) kell megfogalmazni az egyikük tartalmának tisztázása érdekében.
Jó napot, kedves római!
"a kézhezvétel napján"
Miután megkapta a követelés biztosítására vonatkozó nyilatkozatot, az expedíció alkalmazottja vagy a bíróság hivatala (amennyiben ilyen) köteles azonnal kapcsolatba lépni az elnökkel vagy a helyettesítővel. És ő is azonnal utasítja az egyik bírót. Ez utóbbi köteles megfelelő határozatot hozni a munkaidő vége előtt. Ellenkező esetben a jog megsértése - az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartásának 141. cikke.
Ezt követően a 140. § "A követelés biztosítására irányuló intézkedések" negyedik részében meghatározott eljárási cselekményeket és a 142. cikk "A bíróság határozatának végrehajtása a követelés biztosítására" kerülnek meghatározásra.
Mit kell tennem, ha a bíró nem tartotta be az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartásának 141. cikkében foglalt követelményeket?
Két intézkedést javasolok.
ELSŐ. Privát panasz benyújtása egy magasabb bírósághoz, amely a kérelemről döntést kér. És ezt úgy hívják - Egy magán panasz a XXXX bírósági bíró tétlenségéről. Kétségtelen, hogy a felperes esetleges káros jogi következményeit jelezheti.
MÁSODIK. Felszólítani a bíróság elnökét. Vagy a felvétel napján. Ha nem hétfőn (Moszkvában hétfőn 16: 00-18: 00 között) - majd az expedíción keresztül. Panaszt a bíró mulasztásáról. Indokolja a lehetséges káros jogi következményeket is.
Jurij, egy kicsit félreértettél.
Úgy értem, hogyan tudod ezt a két kifejezést kiegyenlíteni?
"Hogyan értelmezhetem a" beérkezés napján "kifejezést =" öt napra "?"
Ie ha egyértelműen kijelentik, hogy "az átvétel napján", hogyan lehet elhalasztani öt napig? Hogyan értelmezheti és megértheti a törvényt kedvező fényében? Ezt akartam mondani ezzel a kérdéssel.
Igen, ez érthető, Jurij. Csak azt jelentettem, hogy ha a "materiel" szó alatt megértik az anyagi jog szabályait, honnan származnak a KKP-ben, amelyre a bíró rámutat. ))
A szavak játéka. Anyag, anyagi jog. Humor nélkül természetesen nem élhetsz.
Oroszországban azonban minden lehetséges.
Válaszolom a kérdésedre.
"honnan származnak a KKP-ben, amelyre a bíró rámutat?"
Úgy gondolom, hogy a bíró példát mutat be a büntetőjogi és a büntetőjogi eljárásból. Köszönet az Állami Duma Polgári, Bűnügyi, Választottbírósági és Eljárási Jogainak Bizottsága képviselőinek.
Idézem az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Törvényének 316. cikke "A bírósági ülés és az ítélet határozatának" hetedik részét:
„Ha a bíró arra a következtetésre jut, hogy az ügyészség, amely vállalta, hogy az alperes ésszerűen megerősítette bizonyítékokat gyűjtött a büntető ügyben, úgy dönt, hogy meggyőződéssel és kinevezi az alperes büntetés, amely nem haladhatja meg a két harmada legfeljebb vagy mennyiségének a legszigorúbb büntetés, rendelkezett a bűncselekményről. "
Ez az eljárásjogi norma? Helyét a büntetőeljárási törvényben?
Egyidejűleg is szolgálhat. A biztonság iránti kérelem időzítéséről szól. Egyidejű benyújtás esetén a bíró nem jogosult a gyártási igény kimutatásának a szokásos 5 napos időszakban történő elfogadásának kérdésére. Annak érdekében, hogy ne sérüljenek a követelés biztosítására irányuló kérelem megvizsgálásának időtartamára vonatkozó követelmények, a bírónak mindkét dokumentumot a kézhezvétel napján a "keresetlevél - a biztonsági kérelem" sorrendjében kell megvizsgálnia. A választottbírósági eljárásban megengedett a fordított sorrendben történő felülvizsgálat.
Akkor ne kritizáljátok a bírókat azon ügyekben, ahol igazuk van.
A többi - a helyettese az egyértelműség. Mindenki a saját véleménye szerint marad.
Ha szerinted vannak, véleményem szerint tévedhetnek, és fordítva. Ezért a tanácsod haszontalan. Sok szerencsét kívánok.
Jó napot, kedves kollégáim!
Jól van, Jurij. Bár nemcsak az ideiglenes intézkedések sürgősségének elvéből (hanem abból is), hanem a GPC 141. és 133. cikkének szó szerinti értelmezéséből indulok ki. Az első nem teszi lehetővé a követelés biztosítását a kézhezvétel napját követően, a második pedig lehetővé teszi a követelés elfogadásának a kézhezvétel napján történő megfontolását. Nem a legmélyebb tudás a jogtudományról és az elemi logikáról sugallja, hogy mindkét norma követelményeinek teljesítése érdekében a bírónak a kézhezvétel napján egyidejűleg ezeket a dokumentumokat is figyelembe kell vennie. Bármelyik másik forgatókönyvben megsértés lesz.
"A halál késése olyan, mint" VI Lenin
Példa a választottbírósági eljárásról. Amikor az egyik regionális AU elnöke (a RAP tanára) megkapta a vonatkozó kérelmet, azonnal megtudta (hivatalán keresztül), hogy a kérelmező megfelelő összegét a bírósági letétbe helyezte-e. Ha igen - akkor azonnal meghozott döntést a kifizetett összeg összegében.
Ez mind egyértelmű. A kérdés valami más: "Hogyan kell" visszatartani "a bíró a falhoz?"
A bírónak nincs formális alapja a bürokrácia igazolására olyan ügyben, amely nem igényel késést.
Javasoltam egy lehetőséget. Nem látom a másikat. Még nem látom.