Bogolyubov l

Más államok beavatkozhatnak az állam és a saját állampolgárai közötti kapcsolatba? Lehetséges-e úgy tekinteni, hogy más országok beavatkozása az állam és polgárai közötti kapcsolatba a szuverenitás megsértése, a független állam belügyeibe való beavatkozás?

A nemzetközi jog áll a különböző jogi normák, amelyek szabályozzák a különböző két- és többoldalú államok közötti kapcsolatok olyan területeken, mint a diplomáciai és konzuli kapcsolatok és területi határaival tengeri területek, a viták békés megoldását, és még sokan mások. A nemzetközi kapcsolatok fejlesztésével új kapcsolatok vesznek részt az államközi együttműködés területén, amelyet korábban kizárólag az egyes államok nemzeti jogszabályai szabályozták. Ilyen területek közé tartozik az emberi jogok.

ENSZ CHARTER ÉS AZ EMBERI JOGOKRA VONATKOZÓ NEMZETKÖZI SZÖVEG

Az Egyesült Nemzetek létrehozását megelõzõ idõszakban korlátozott számú állam kötött az elsõ nemzetközi szerzõdéseket, amelyek az emberi jogok békés idõben történõ védelmét szabályozzák. Ezek közé tartozott a kikötéseket tartalmaznak ellen rabszolgaság és a rabszolga kereskedelem, nő- és elnyomása gyermekek védelme, a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek és mások. Mindezek a megállapodások célja nem az emberi jogok nemzetközi védelmének átfogó rendszerének létrehozása, hanem csak bizonyos egyéni jogok biztosítása és a háborúk atrocitásainak megelőzése volt. A második világháború alatt nyilvánvaló hiányosságok voltak az emberi jogok és a szabadságjogok nemzetközi szabályozásában. Tapasztalata és eredményei különösen élénken mutattak ki egyrészt a nemzetközi béke és a biztonság fenntartásának, másrészt az emberi jogok és szabadságok tiszteletben tartásának közötti elválaszthatatlan kapcsolatot.

Az ENSZ Alapokmánya volt az első a történelemben többoldalú szerződések, amelyeknek nemcsak megtiltotta a fegyveres erő ellen területi integritása vagy politikai függetlensége bármely állam, hanem megalapozta az extenzív fejlődés nemzetközi együttműködés az alapvető emberi jogokat és szabadságokat.

Az ENSZ Alapokmánya kötelezi az államokat, hogy hajtsák végre az ilyen együttműködés előmozdítását és tiszteletben az emberi jogok és az alapvető szabadságok mindenki nélkül, fajra, nemre, nyelvre vagy vallásra (Sec. 3, Art. 1. és Art. 55. az ENSZ Alapokmánya). Az ENSZ keretében számos olyan határozatot és dokumentumot fogadtak el, amely hangsúlyozta az államok azon kötelezettségeinek jogi természetét, hogy tiszteletben tartsák az egyén jogait.

Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának tervezetének kidolgozása során számos javaslatot tettek annak érdekében, hogy felsorolhassák az alapvető jogok és szabadságok listáját, melyeket az egyetemes tisztelet és tiszteletben kell tartani. Azonban abban az időben az államok nem tudtak megegyezni egy ilyen listáról, ezért úgy döntöttek, hogy ezt a kérdést az ENSZ illetékes hatóságainak a Nemzetközi Emberi Jogi Nyilatkozat kidolgozására utalják.

Eredetileg 1946-ban kezdték el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát kidolgozni, amelyet később elfogadásra kerülne a Közgyűlés határozata, nem pedig kötelező nemzetközi szerződés. Így az ENSZ tagjai helyesen feltételezték, hogy egy ilyen dokumentum könnyebben fejlődhet és elfogadható.

A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának kidolgozása során egy komplex és vitatott kérdést vitattak meg egy olyan állammal szembeni egyéni panaszok kezelésére irányuló eljárás idején, amely régóta megsértette jogait. A tárgyalási folyamatban résztvevők különböző álláspontjainak eredményeképpen úgy döntöttek, hogy a polgári és politikai jogokról szóló egyezményhez csatolt kiegészítő jegyzőkönyv egy külön szerződésben az egyéni panaszok vizsgálatára vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ez fakultatív jegyzőkönyve, valamint mind a Covenant hagyta jóvá a közgyűlés 1966-23 éves, 1989-ben az ENSZ Közgyűlése elfogadta a második fakultatív jegyzőkönyvét a Nemzetközi Polgári és Politikai Jogok eltörlését célzó, a halálbüntetés. Ez a jegyzőkönyv kötelezi a részes államokat a halálbüntetés eltörlésére és a halálbüntetésre vonatkozó ítéletek végrehajtására. A jegyzőkönyv csak a háború során elkövetett legsúlyosabb bűncselekmények miatt engedélyezi a halálbüntetést.

AZ EMBERI JOGOKRA VONATKOZÓ NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK ÁLTAL ELFOGADOTT ELLENŐRZŐ SZERVEZETEK

A Nemzetközi Emberi Jogi Nyilatkozat olyan testületek alapja, amelyek felügyelik az államok által vállalt kötelezettségek végrehajtását. A civil és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának kidolgozása során először vitatták meg az ilyen testületek létrehozásának kérdését.

Az államközi panaszok vizsgálata nem terjedt el a nemzetközi kapcsolatokban. Sok állam helyesen hitte, hogy az államközi panaszok megvitatása nem az emberi jogok védelméhez vezet, hanem az államok közötti kapcsolatok romlásához.

Az anonim panaszokat nem fogadják el, és ami a legfontosabb, minden rendelkezésre álló nemzeti jogorvoslatot ki kell meríteni. Ez azt jelenti, hogy mielőtt panaszt küldnék egy adott bizottságnak, meg kell próbálni elérni a megsértett jogok visszaszerzését a nemzeti bíróságok és más állami szervek fellebbezésével. Csak akkor, ha az ilyen kísérletek sikertelenek, nemzetközi szervekhez fordulhat.

2 A faji megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény alapján.

3 A nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezmény alapján.

4 A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni egyezmény alapján.

5 A gyermekek jogairól szóló egyezmény alapján jött létre.

6 A migráns munkavállalók és családtagjaik jogainak védelméről szóló egyezmény alapján.

AZ EGYESÜLT NEMZETKÖZI FŐ ÉS TÁMOGATÓ SZERVEK SZEREPE ÉS JOGOSULÁSA AZ EMBERI JOGOK TERÜLETÉN

Az ENSZ testületek nemcsak különböző emberi jogi megállapodásokat dolgoznak ki és fogadnak el, hanem különféle tevékenységeket is végeznek ezen a területen.

A Biztonsági Tanács elsődleges felelőssége a nemzetközi béke és biztonság fenntartása. Az ENSZ Alapokmánya széles körű hatáskörrel ruházta fel a Biztonsági Tanácsot az államközi viták békés rendezésére, valamint a béke, a béke megszegése és az agresszió elleni erőszak megszüntetésére.

E célból a Biztonsági Tanács felhatalmazást kap a szankciókra és a kényszerítő intézkedések alkalmazására, beleértve a fegyveres erőket is. Massive, rendszeres és súlyos emberi jogok és szabadságok megsértése, az etnikai tisztogatás, népirtás vezet az esetekben, amikor a Biztonsági Tanács határoz végrehajtási intézkedéseket, hogy elnyomja őket. A Biztonsági Tanács döntései az államokra nézve kötelezőek.

A Bizottság feladata rendkívül sokrétű. Számos nemzetközi dokumentumot dolgoz ki az emberi jogokról, kutatásokat folytat és megvitatja az emberi jogokkal kapcsolatos legsürgetőbb problémákat, határozatokat fogad el. Különleges szerepet tölt be a Bizottság az emberi jogok megsértésének kérdésében az egyes országokban, többek között a belső fegyveres konfliktusok során.

A Bizottság minden évben fogad tucat indítványok ellen országokban, mint Afganisztán, Kambodzsa, Burundi, Haiti, Irak, Irán, Szudán és mások. Az ő különleges képviselői utaznak ezen és más országokban, és vizsgálják a tömeges és nyilvánvalóan megsértik az emberi jogokat. A Bizottság munkájában nyújtott széles körű támogatást az általa támogatott szubszidiaritás, az Emberi Jogok Támogatásának és védelmének albizottsága biztosítja. amely nem államok képviselőiből áll, hanem 26 független szakértőből áll, akik saját minőségükben járnak el és képviselik a világ minden földrészét. Az albizottság egyik fő tevékenysége az emberi jogokkal kapcsolatos aktuális témákkal kapcsolatos kutatás, például a globalizáció és az emberi jogokra gyakorolt ​​hatása; a szegénység és a szegénység elleni küzdelem; a nem állampolgárok jogait; a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek és sok más jogai. Az elvégzett tanulmányok alapján az Albizottság konkrét javaslatokat fogalmaz meg, és saját állásfoglalásait fogadja el, valamint határozatokat és javaslatokat készít az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához. Az ENSZ testületek államok és független szakértők képviselőiből álló munkájának ez a kombinációja hozzájárul az emberi jogok megsértésének okainak mélyreható vizsgálatához és a megszüntetésükhöz szükséges intézkedések elfogadásához.

AZ ORSZÁGOS SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGEI AZ EMBERI JOGOK TERÜLETÉN

Az emberi jogok területén az államok egyetemes együttműködésének kialakított rendszere mellett, amelyet főként az Egyesült Nemzetek Szervezete keretében hajtanak végre, ezeket a tevékenységeket regionális megállapodások alapján végzik. A regionális együttműködés kiegészíti az egyetemes együttműködés formáit, és bizonyos szempontból hatékonyabban biztosítja az alapvető emberi jogokat és szabadságokat.

A legrégebbi regionális szervezet az Európa Tanács, amely 1950-ben elfogadta az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt. Most az Európa Tanács valamennyi tagja részes fele ennek az Egyezménynek. Az új államoknak be kell lépniük az Európa Tanácsba, és ratifikálniuk kell. Ezen egyezmény értéke abban a tényben rejlik, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága először jött létre és működik az emberiség történetében. amely jogosult arra, hogy mind az államok, mind az egyének, a nem kormányzati szervezetek és az egyének csoportjait panaszolja meg az egyezményben részes felek jogaik megsértése miatt. A Bíróság döntései az államokra nézve kötelezőek, végrehajtásukat az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága felügyeli.

Így a létrehozott mechanizmus valójában egy szupranacionális hatalom. Létrehozása megkövetelte az Európa Tanács tagállamainak, hogy vizsgálják felül az állami szuverenitás abszolutizálásával kapcsolatos sztereotípiákat.

Számos nemzeti bírósági határozat jogszerűségének elutasítása miatt a Számvevőszék ösztönzi az államokat, hogy vizsgálják felül a hatályos nemzeti jogszabályokat és alkalmazásának gyakorlatait. Országunk, miután csatlakozott az Európa Tanácshoz és ratifikálta az Európai Egyezményt, számos intézkedést tesz annak érdekében, hogy az orosz jogszabályokat és a bűnüldözési gyakorlatot összhangba hozzák az európai normákkal.

Együtt a jelentős helyet az emberi jogi kérdéseket az Európa Tanács által elfoglalt biztonsági tevékenység a szervezet és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Ez a szervezet egyesíti Nyugat- és Kelet-Európa minden államát, valamint az Egyesült Államokat és Kanadát, ezáltal a legreprezentatívabb európai regionális szervezet. Egy ilyen szervezet előzte aláírásának 1975 Helsinki Záróokmány, a konferencia Biztonsági és Együttműködési Szervezet, amely meghatározott irányok és konkrét együttműködési formák államok közötti különböző területeken az emberi jogokkal kapcsolatos, beleértve az oktatás, a kultúra, a tájékoztatás, az emberek közötti kapcsolatok. Ez az alapja annak, hogy évek óta fejlődik az európai, amerikai és kanadai államok gyümölcsöző együttműködése az emberi jogok területén.

Az Európa Tanácstól eltérően az EBESZ-ben nincsenek meghatározott mechanizmusok az egyéni panaszok kezelésére.

Az emberi jogok területén regionális szervezetek és jogi eszközök léteznek a világ minden régiójában, Ázsia kivételével.

Latin-Amerikában ez az 1969-ben elfogadott, az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezménye. Sok tekintetben az Európai Konvencióból másolódik.

A regionális szervezetek kialakításában elért előrehaladás ellenére a demokrácia felé irányuló afrikai folyamat összetett és ellentmondásos módon fejlődik ki. Sok afrikai vezetõ abszolutizálja az állami szuverenitást, és hangsúlyozza a különleges hagyományokat Afrikában.

Az emberi jogok biztosítása és védelme már az egyetemes és regionális szervezetek tevékenységeinek középpontjában áll.

Kérdések önvizsgálatra

1. Hogyan tudná megmagyarázni, hogy annak ellenére, hogy az Emberi Jogi Bizottság döntései természeténél fogva ajánlottak, az államokat túlnyomó többségük haladéktalanul végzi?

2. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa, miután az ülésen megvizsgálta az iraki emberi jogok legsúlyosabb megsértésének kérdését, elfogadott egy határozatot az ország gazdasági blokádjáról. A blokád eredménye az ország lakosságának életszínvonalának, az éhségnek, a gyógyszerek hiányának és ennek következtében a magas halálozásnak az éles csökkenése volt. Mit gondolsz, jogszerű az emberi jogokat ilyen módokon védeni?

3. Az egyedi panasztételi eljárás egy példányát készítsék elő a notebookba, mielőtt eljutna az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

4. Hogyan magyarázható meg, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága nem veszi figyelembe a polgárok panaszát, ha nem teljesítette a jogait védő nemzeti hatóságokat?

5. Kifejezze véleményét, hogy a világ számos országának állampolgárai miért nem találnak védelmet hazájukban, és kénytelenek alkalmazni az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

"Semmi olyan rossz, amit nem ismerünk, olyan, mint amit mindenki tudnia kell: A JOG".

O. de Balzac (1799-1850), francia író

"A törvényeknek fel kell számolniuk a vétkeket, és erényeket kell adniuk."

Cicero (ie 106-43), római politikus, filozófus

"Számomra nem számít, melyik oldal az erő; fontos, kinek van a maga oldalán. "

V. Hugo (1802-1885) francia író