Abuni lett templomi író - tanulmány, sigamyl!

Az ABUNI TEMPLE WRITER lett

Abuni keményen dolgozott, de keveset kapott. Minden alkalommal, így az „otthoni lemezek” átírni ummia történetek, dalok, prédikációkat, azt gondolta, hogy az eltöltött évek tanítás, nem ad neki pénzt keresni egy várakozó apa. Ha csak apja asszisztense lenne, ha egyszerűen átvette a gabonát az ügyfeleknek, akkor még többet kap.

Ezt sokszor Shiga gondolja. Büszke volt a fiára, tiszteletben tartotta őt írástudásának, mert képes írni valamit. Ezért nem bántotta meg őt. És amikor ismerős emberrel találkoztam, mindig beszéltem a fiam erényeiről.

Ez történt Shige-vel, hogy átadja a gabonát az írnoknak, aki a farmot Nunn templomában vezeti. Elmondta a fiáról, gyászolta, hogy az író, becsületes és szorgalmas Abuni nem talál méltó foglalkozást.

- Küldje el nekem - mondta az írnok. - A templom gazdasága óriási növekedést mutatott. Nincs időnk számolni mindent, ellenőrizzük és írjuk le.

- És a farm nagyszerű? Kérdezte Shiga.

"Hétszáz szamárunk van, ezer bárány, száz tehén, kétszáz ökrök és ezer és ötszáz rabszolgák." Terek, kertek, növényi kertek bőséges ételt adnak Isten számára. Ráadásul Larsa nagy uralkodójának parancsára Nin-dada halála után nagy üzletet indítottunk - új házat építünk a Hold istenének. Hány illetékes írástudót kell ellenőrizni az egész gazdaság számára. Időnként ellopják a juhokat. Elveszik az árpa gabonát a szérumból, elrejtik a bárányokat. A családomban tíz írástudó van, de ez nem elég. A pásztorok őrzői, a béreltek minden szolgája mind analfabéta. Nem tudnak felvételt készíteni. Itt és írja meg az írástudókat. Ha a fia írástudó és becsületes, akkor a munka jó lesz. Csak tudom, szigorú vagyok. Szeretem a rendet.

- Abuni-t küldem - mondta Shiga. - Elégedett leszel. A fiam nagyon őszinte ember, de az egész Ur-ban nem találhatod többet írni.

Abuni mosott, új ruhát vett fel, apja és anyja áldását kapott, és Nunn templomába ment. - Egy ilyen becsület jelentett nekem - gondolta Abuni, a templom kerítéséhez sétálva. - Ur leghíresebb helye. És a munka öröm. Megjegyzem, hogy mennyi gabonát gyűjti össze, mennyit kapnak a szántók által elszállított ökléhez. Szükségszerűen bepillantani a repedésbe - hogyan kell etetni az istent? Azt mondták, hogy fából készült, hogyan evett?

Overseer Annabidug barátságtalanul fogadta Abuni-t. Grozno ránézett és azt mondta:

- Először ellenőrizze a dolgozó nők listáját. Szükségünk van az embereknek az árpa betakarítására, a zöldségek felszedésére, és a kezünkre kiegyenlítik a földet. Kihúzókra van szükségünk. Fiúk és fiatal nők jönnek. Nincs sok emberünk. Az utolsó kampány foglyait katonai szolgálatra vitték. Felkészültek arra, hogy pontosan lőjék le nyilakat, hogy rendelkezzenek bronz fejszével és tőrrel. A női hordozók veszteségesek, de mit tehetsz?

Abuni figyelmesen hallgatta a tulajdonosra, megpróbálva megérteni, hogy mit kell tennie, közvetlenül a beszélgetés után. Annabidug nagyon szigorú volt. Ijesztő volt újra megkérdezni. Amikor a rabszolgák nevével ellátott táblákat helyezték az agyag asztalra, Abuni rájött, hogy azonnal menjen a rabszolga táborba és ellenőrizze. Abuni hajnalig érkezett a templomba. Még volt egy kis idő, mielőtt elkezdené a munkát a pályán. Engedélyt kért, hogy azonnal menjen el a rabszolgák gyülekezési helyére, ahol a névjegyzék általában megtörtént.

"Ma roll-hívást fogsz csinálni!" Rendelt Annabidug. - Menj el! Ha ismeri az élők számát, kiszámolja az elárusított mennyiséget a következő tíz napra. A kiadatásnak holnap kell lennie.

A tábor közelében lévő női táborok listája szerint száz és öt ember volt. A listát öt hónappal ezelőtt készítették el. Hány rabszolga fog menni a betakarításhoz?

A tábor kapujában látta a félig meztelen nők kis csoportját - vékony és elviselhetetlen munkával. Elkezdte a rabszolgáknak hívni, és mindegyiküket név szerint hívta fel: "Shadea, Khurud, Birauda, ​​Arbial" válaszolt. Tabbau, Ummah, Kali ... Annitum - csend.

- Hol vannak? Kérdezte Abuni.

- Haltek - felelte Shadea. - A listád nagyon öreg. Ezen a listán öt hónappal ezelőtt több mint száz ember voltunk. Most számold ki ...

Abuni harmincöt embert számlált.

- Hetven meghalt? Hogy lehet ez? Abuni hideg verejtéket érez a homlokán. "Ki fog betakarítani?" - Hogyan történt ez? Kérte a nőket.

- Egy forró sivatagban több mint egy hónapig vezetünk itt - válaszolta Shadea. "Szenvedtünk az éhségtől és a szomjúságtól. A gyenge nem bírta elviselni. Amint kezdtek dolgozni, így a betegek jöttek hozzájuk.

- Vigyétek el őket a mezőre - mondta Abuni az őrnek. - Megyek a férfi táborba.

- Lehetséges, hogy a rabszolgák ilyen rövid életűek? - gondoltam Abuni, és eszébe jutott a rabszolgaság Dilmunban. Ha nem lenne Nabai író számára, akkor sokáig nem lett volna a világon. Éhes az élet rövid, ó, milyen rövid!

A férfi táborban a múlt hónap ötödik napján négyszáznyolcvan rabszolga volt. Ebben az időben tizenkét ember halt meg. Abuni óvatosan kiszámította az árpa mennyiségét a templom minden rabszolgája számára, és átadta a tablettát Annabidugunak. Ő közömbösen nézett az elhunyt listájára, és követelte, hogy másnap kiderüljön, hány beteg és fiatal a táborokban, hogy ne adjon extra gabonát. Végtére is, a fiú állítólag tizenöt szemes kényszeríteni harminc nap, és a nők 40-30 napos erősségét (erő - az intézkedés a gabona, körülbelül 560 gramm).

- Hívja kétszáz rabszolga építõt a terepen - jegyezte meg Annabidug. - Az árpa gyűjtése után küldje vissza őket. Ott dolgoznak az új templom falai falán. Mindent írj, ne hagyj ki semmit. Likun nagypapnő, bár fiatal, de gyors. Szeret mindent ellenőrizni, mindent kér. Nin-dada idősebb volt, mint ő, de nem olyan gazdaságos.

Napok voltak, és Abuni megértette a templomi gazdaság komplex struktúráját, amely hatalmas vonalakkal, sok állattal és rabszolgákkal rendelkezett. Nem értette meg azonnal a számviteli bölcsességet. Többször is hallgatta Annabidug visszaélését és bántalmazásait. De elszenvedtem. Végül is Shiga annyira büszke volt a fiára, aki a hold istenének gyönyörű templomában íródott. "Nem mindenki kap ilyen tiszteletet" - mondta a fiának. "Babilónia barátja visszajön, és örülni fog érted." Emlékszem, hogyan segített neked nehéz idõben. Ő egy igazi barát, ami nem elég Ur-ban. Nem kellett ilyen emberekkel találkoznom. Enlil Istent nagy erényekkel díjazták. - Örülök, hogy nem felejtettem el Szingapúromat - mondta Abuni szomorúan. Most nagyon hiányzik a Singhimil. Nem volt senki, aki megmondaná, hogy minden kínos, ami gyötrődött. Most, amikor ő volt kiszolgáltatva a zord és barátságtalan Annabiduga, ő sajnálta a fiatal ummia aki oly kedvesen fogadott neki, és még dicsérte a tabletták, másolt tanítványai. "A Hoe és az eke közötti vita" örökre emlékezett. Jó idő volt, bár a munkaerő kifizetése elenyésző volt. Mi a jobb? Talán jobb, ha elszenvedik a szükséget, és nem szenved, ahogy most szenved, és tetszik a templomi felügyelőnek. Azonban mennyire dolgoznak, mennyit nyernek ki a hold istenére! Emberek ezrei kedvelik őt, talán szívesen örülne nekünk? Ez a gondolat nagyon örült az Abuni-nak. Ahogy korábban nem gondolt rá, azáltal, hogy Istent kedveli, ezáltal hozzájárul a jólétéhez. Inkább, Singhimil visszatérne. Itt, akivel mindent elmond, ami nem egyértelmű, minden szomorú dologról.

Mind ezekben a napokban, miközben megismerkedett a templomi író kötelességével, állandóan a rabszolgákra, a kegyetlen sorsukra gondolt. Miután egy rabszolga sorsát megtapasztalta, a rabszolgaságot már nem érezte úgy, mint valami közönséges dolgot. Szerencséje volt, megszabadult ettől a szerencsétlenségtől, szabad ember. Még saját magának választ, és szereti és kellemeset akar. Valójában szerencséje volt, tiszteletreméltó foglalkozásban részesült a legnagyobb templomban. Egy másik ezt a boldogságnak tartja, de nem boldog. Miért?

Abuni szorgalmasan belépett a mester üzleteibe a templomba. Rendszeresen adta a rendezőt a regisztrációs számokkal. Ezek a tabletták azt mondták, hogy a rabszolgák olyan rövid életűek, annyira kevés fogságban élnek, sőt előnyösek a gyönyörű Uru város és a Nunn templom számára.

És Abuni azzal jött, hogy segítsen a szerencsétlen rabszolgáknak. Annabidugnak szólt a beteg rabszolgákról, akik képesek lesznek gyógyulni, ha megmutatják az orvosnak, és gyógynövényeket adnak nekik. A felügyelő beleegyezett, hogy felhívja a gyógyítót, és követelte, hogy az orvos maga jelentette a betegeket. Abuni beszélt az orvossal, és megkérdezte tőle, tudna-e Annabidug-nak azt mondani, hogy a kezelés teljes mennyiségű árpát igényel, amit a dolgozó rabszolga tartozik. Adjunk mindegyiknek húsz erejét tizenöt napig, adjunk néhány tinktúrát, és hamarosan meggyógyulnak. Ez sokkal jövedelmezőbb, mint a rabszolgák vásárlása más városokban. Az orvos egyetértett az Abuni-val.

- Értelmesen értesz - mondta az orvos. - Te fiatal vagy, de megérted a gyülekezet tapasztaltabb íróit. Beszélni fogok Annabidugral, talán hallgatni. Csak csinálj egy dolgot. Írd fel a táblára, milyen árú árpát kapnak a betegek, és mi a rabszolgák költsége, ha vásárolnak Lagash-ban vagy Nippur-ban.

Abuni szívesen számolt mindent, és adta neki egy tányért, ami segíteni akart az őrrel folytatott tárgyalások során. Az orvos nem nagyon hálás volt, de nagyra értékelte a helyét a Nunn templomban. Megértette, hogy ha elfogadják a fiatal írnok tanácsát, akkor a mester nagy hasznot fog látni egy szakképzett gyógyító tudásának. Lehetséges, hogy a díjat több gabonát és olajat, sőt friss zöldségeket is kiadnak.

Annabidug dühös jégverővel fogadta az orvost. Miután meghallgatta az Abuni által készített számításokat, kiáltotta, hogy a templom tönkremegy ilyen parancsok alatt. Hogy Isten számára nem lesz kenyér. Mi lesz a nagy papnő éhes szolgái? De az orvos, aki írástudó volt, újra olvasni az írást a lemezre, és ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szántás közben ökröt etetik elég, kapnak enni, amennyit akarnak, de jól fog működni a pályán.

"Élünk a rabszolgákat, ezért halnak meg" - mondta az orvos, és rémülten nézett a fogadóra.

Annabidug a következõ költségeket vette figye- lembe: ha negyvenöt beteg maradt fenn egy száz tábor közül száz-ötven rabszolgából. De a templomban még öt tábor van, rabszolgákkal, minden igényeikre.

- Talán igazad van - mondta az orvosnak, és visszajuttatta neki a tányért. - Végeztél, számítottam, gondoltam. Megpróbálok hozzáadni gabonát a hónap végi kifizetéskor. Igazad van, a rabszolgák halála veszteséges az au pair számára.

Az orvos nagyon örült, de Abuni még boldogabb volt. Egyáltalán nem volt ideges, hogy feltalálta mindazt, amit ő maga készített. Az egyetlen fontos dolog az volt, hogy segíteni fog a szegény rabszolgáknak felállni. És ha ilyen parancs kötelezővé válik, akkor nem lesz annyi haláleset a Nunn templom rabszolga táborában. Egy fiatal koruktól hallotta, hogy Nanna jó isten, hogy nem akar gonosz embereket. Miért kell megsemmisíteni az embereket, megpróbálva megmenteni Istent több ellátáshoz?

A betakarítás már elhaladt, a juhokat lebontották, és már több tucat tablettánál feljegyezték a templomból a gazdag betakarításból érkező készleteket. Abuni magabiztosabb és merészebb felvételeket tartott. Az árpa, amelyet a betegek által összegyűjtött gyógynövényekből készített szokásos tinktúrákon túlmenően a beteg rabszolgáknak adtak, segített felvenni 40 rabszolgát a munkaért. A templom gazdaságában példa nélküli. A betegek, felügyelet nélkül elhagyva, éhesek, orvos segítség nélkül szinte mindig meghaltak.

Amikor Abun mondta a börtönőr, hogyan sikeresen kezelt negyven rabszolgát Annabidug dicsérte a doktor, és azt mondta, hogy a jövőben megrendeléseket folyamatosan betegeknek meg kell adni minden élő, a helyzet a munka.

- Akkor hozzuk fel a fiúkat, hogy gyorsabban növekedjenek - javasolta Abuni, és félt a bátorságától. "Láttam a fiúkat a betakarításban, nagyon okosak" - tette hozzá Abuni. - A nőkkel párhuzamosan dolgozhatnak, csak táplálniuk kell őket.

- Fogok gondolni - felelte az őr. - Meg kell számolni, hogy mennyibe kerül, mennyi költsége túl magas.

- számoltam - vallotta be Abuni. - Sokkal jövedelmezőbb, mint a rabszolgák megvásárlása. Jó lenne felvenni őket a dátumrészlet bővítésére. Szüksége van új telepítési dátum pálma. Egy új sörgyár már elkészült, és a dátumoknak kétszer annyi kell.

- Azt hiszem, kedves lesz a nagy Nannával - válaszolt a felügyelő. - Mindazonáltal ne felejtsd el elállni az adott hónapban fizetett dátumbogár bérleti díját. Nem fogjuk megújítani ezt a bérletet, a betakarítást a sörfőzde felé adjuk.

"Aiarabi perelni fogja!" - kiáltotta Abuni. "Itt van egy pert egy egész évig!" Az eladó Eyarabi öt éven át kiadta ezt a ligetet. Nagy családdal él, dátumok eladásával. Nem figyelmeztettük. Mit kell tennie?

- És mi van velünk? A felügyelő összevonta a szemöldökét, és komoran nézett Abunival. - Minden jelentéktelenné védelmezed - mondta Annabidug. - Mi érdekli az Eyarabi családot? Hadd gondolja. És szükségem van egy új sörfőzdere, hogy sok sört adjak nekem. Eladjuk a karuma tavernának, és az isten Nunn nagy előnyökkel jár majd.

Abuni-nak bírósági eljárást kellett tartania, és tanúknak hívnia kellett a templom dátumrészletének kiválasztását. Sőt, több esetben is voltak olyan pásztorok ellen, akik elloptak tíz juhot és elrejtették egy nagy, gyapjú bála. Ezek a bírósági ügyek nagyban megzavarták az Abuni-t. Tudta, hogy a templom gazdaságában való lopás kegyetlenül büntethető.

Hét hónap telt el azóta, hogy Abuni eljött Nunn templomába.

"Annabidug dicsérte téged!" - mondta büszkén Shig. "Feláldozni fogjuk a jó Enkit."