A természeti erőforrások felhasználásának adóztatása

A természeti erőforrások felhasználásának adóztatása

Kezdőlap | Rólunk | visszacsatolás

A természeti erőforrások gazdasági értékelésének módszereinek csoportosítását az 1.1.1 táblázat tartalmazza.

A természeti erőforrások gazdasági értékelésének módszerei

A természeti erőforrások becslését a kitermelés, fejlesztés vagy felhasználás költségei határozzák meg

A gazdasági érték (érték) csak azokat a természeti erőforrásokat jelenti, amelyek jövedelmet eredményeznek. Egy erőforrás költségét a természeti erőforrás kiaknázásából származó elsődleges termelés monetáris kifejezése vagy a kapott jövedelem és a folyó költségek közötti különbség határozza meg

A természeti erőforrás értékének meghatározásakor a fejlesztés költségeit és a felhasználásból származó bevételeket kombinálják

A természeti erőforrások használata visszaadást jelent. A természeti erőforrás értékét az erőforrás reprodukálásához (vagy egy veszteség kompenzációjához) szükséges költségek összesítése határozza meg egy adott időszakra

A természeti erőforrások felhasználására vonatkozó kifizetések összegének meg kell felelnie a természeti erőforrások monopóliumkezelését jelenleg folyó szakosított szövetségi szolgálatok tevékenységeinek pénzügyi támogatásának

A természeti erőforrások gazdasági értékelése elsősorban az adott természeti erőforrás pénzbeli értékének meghatározására szolgáló eljárást jelenti; másrészt a természeti erőforrás ezen eljárás eredményeként kapott értéke. A természeti erőforrások gazdasági értékelése indikátorként a gazdasági erőforrások (gazdaságos és ökológiai szempontból történő) ésszerű felhasználása által kiváltott gazdasági hatás monetáris kifejeződését jelenti. Ez a mutató ugyanakkor a szóban forgó természeti erőforrások elvesztését, szennyezését vagy fogyatékosságát a társadalom és a természet által okozott kár okozta. A természeti erőforrások gazdasági értékelésének fő célja a természeti erőforrások racionális használatából származó többszörös pozitív hatások lehető legteljesebb monetáris kifejeződéseinek meghatározása, ugyanakkor elkerülve az erőforrások indokolatlan kiesését.

A természeti erőforrások mennyisége nem csak attól függ az értéke az állami vagyon, hanem a gazdasági és politikai függetlenségét más államok (például a függőség gázimportőröket exportáló). A legtöbb Resourcing állam a helyes megközelítés, hogy a vezetés a saját források válhat egy szuperhatalom, de ha ez az, hogy kezelje azokat gondatlanságból ellentétben válhat függővé kivitelét. Ezért a kormány célja, hogy maximalizálja a hatékony felhasználása a természeti erőforrások cserébe természeti erőforrások gazdasági szervezetek annyi anyagi előnyöket és minimalizálja a károkat, amelyek alkalmazzák a kínálat a természeti erőforrások, azaz a természet. Ezek az előfeltételek alapul szolgálnak a természeti erőforrások megadóztatásához. Adózás egyrészt a költségek vállalkozó, amely arra törekszik, hogy fedezze a költségeit hatékonyabb felhasználása, neki a rendelkezésére az állam természeti erőforrás egység, másrészt - a forrás feltöltése az állami költségvetés, amely megtéríti az állam a kapcsolódó veszteségeket továbbítására a természeti erőforrásokat.

A természeti erőforrások adózása az adók és adók kivetésének rendszere, amely a természeti erőforrásokhoz közvetlenül kapcsolódó gazdasági egységek tevékenységét, azaz kivonását és felhasználását szedi.

Adók természeti erőforrásokat, amelyek célja, hogy növelje a hatékonyságot a vállalkozások számára, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a természeti erőforrások, kompenzálja az állam a maga üzleti tevékenység költségeinek gazdasági szervezetek, hogy pótolja a kasszából az állam szabályozza a gazdasági fejlődés az állam vagy egyes ágazatokban a gazdasági rendszer, és a jövedelem újrafelosztása vállalkozások számára. Az adózás előtti célokat az adó által végzett feladatok teljesítik.

A természeti erőforrásokkal kapcsolatos adófizetési rendszer egyrészt az állami költségvetés bevételi alapjának és az ország gazdasági biztonságának megteremtésének fontos forrása, másrészt a természetgazdálkodás állami szabályozásának pénzügyi eszköze.

A természeti erőforrásokkal kapcsolatos adófizetési rendszer gazdasági tartalmának figyelembe vétele esetén három legfontosabb jellemzõt különböztethetünk meg, amelyek lehetõvé teszik, hogy az adózási csoportok külön csoportjává váljanak [17, 156]. A természeti erőforrásokra kivetett adók megkülönböztető jellemzőit az 1.1.1 ábrán mutatjuk be.

A természeti erőforrások felhasználásának adóztatása

Ris.1.1.1. A természeti erőforrásokkal kapcsolatos adófizetési kötelezettség jelei

. A természeti erőforrások értékelésének más módszerei.

P.F. A Loiko meghatározza a természeti erőforrások két legfontosabb értékelését: kataszteri, adózási célokra és piacra.

A természeti erőforrások kataszteri értékbecslését rendszerint egy speciális államstruktúra végzi, az egész országra, a régióra kiterjedő egységes módszertan szerint adózási szempontból.

A természeti erőforrások piaci értékelését minden kereskedelmi célú engedélyezett értékbecslő végzi.

Egy másik nézet birtokában van V.V.Arbuzov, D.P.Gruzin, V.I.Simakin, kiemelve a három értékelési módszerek a természeti erőforrásokat. Egy drága módszerrel a természeti erőforrások gazdasági értékelésének nagysága a fejlődésük költségeivel függ össze. Jelenleg a spread szakemberek körében megkapta a bérleti díj módszere, amely támogatói kapcsolódó kifizetések aránya és értéke gazdasági értékelése a hatása a természeti erőforrások kiaknázása. A differenciált bérleti díj egy adott erőforrásnak a társadalmi termelés hatékonyságához való hozzájárulásának mértéke, és a természeti erőforrások értékelésének alapja. Fizetési természeti erőforrások elvei eltérés kiadó is két módon számítható: először is, a kiegészítő jövedelmet a természeti erőforrások használata növeli a termelékenységet, másrészt alapján a csere költsége a forrás. A vegyes megközelítés nem csupán a fejlesztés költségeit, hanem a természeti erőforrások kiaknázásával járó nemzetgazdasági hatásokat is elszámolja. Az értékelés a természeti erőforrások közé a költségek feltárására és kitermelésére, a differenciál bevétel, helyreállítás költségei a természeti erőforrások, valamint létrehozásának költségeit helyettesítő nem megújuló források.

A természeti erőforrások becslésére szolgáló különböző módszerek az 1.3.1. Ábrán láthatók.

Kapcsolódó cikkek