A kivonatok gyűjteménye - a vállalatirányítás rendszere - letölthető esszék, szabad kivonatok
1. A vállalat általános elvei
2. A vállalat munkájának megtervezése
3. A közgyűlés, mint a vállalatirányítás legfőbb szerve
4. Az Igazgatótanács, az Igazgatótanács - a testületi testületek
5. A főigazgató
6. A vállalat strukturális felosztása
7. Menedzserek, tisztviselők, alkalmazottak
1. A vállalat általános elvei
A vállalatirányítás egy tudatos irányítás, amelyet a vállalat speciálisan kialakított testületei végeznek. Ezenkívül a társaság testületei a törvény által meghatározott eljárásnak megfelelően alakulnak, és a jogszabály határozza meg a hatáskörök e testületek körvonalazását. Ezért a vállalatirányítás mindenekelőtt a törvénynek és a társaság által a törvénynek megfelelően elfogadott belső dokumentumok alapján végzett irányítás.
A vállalatirányítás alapelvei a társadalom vállalatirányítási rendszerének kialakulását, működését és javítását szolgálják.
- a részvényesek jogainak védelme;
- a részvényesek egyenlő bánásmódja;
- az érdekeltek törvényes jogainak elismerése;
- a társasággal kapcsolatos minden lényeges kérdésről szóló információk időben történő és pontos közzététele;
Az OECD vállalatirányítási elvei alapul vették az Orosz magatartási kódex létrehozását, amely a következő magatartási elveket foglalta magában.
Először is a részvényeseknek tényleges lehetőséget kell biztosítani arra, hogy gyakorolhassák a társadalomban való részvételhez fűződő jogaikat, és hatékony jogvédelmet kaphassanak jogaik megsértése esetén. Más szóval, a vállalatirányítási rendszernek meg kell védenie a részvényesek jogait.
Másodszor, a rendszer a JSC olyannak kell lennie, hogy az Igazgatósága, egyrészt nyújthatna stratégiai menedzsment a részvénytársaság és hatékonyan figyelemmel kíséri a tevékenységét a végrehajtó szervek, és a másik - felelősséggel tartozik a társaság részvényesei.
Harmadszor, a végrehajtó szerveknek ésszerűen, jóhiszeműen kizárólag közérdekűnek kell lenniük ahhoz, hogy hatékonyan kezeljék a társaság jelenlegi tevékenységét, és felelősségre vonhatók legyenek a társaság igazgatótanácsa és részvényesei között.
Negyedszer, a vállalat irányításának végrehajtása során gondoskodni kell arról, hogy a vállalatról és a befektetők részvényesei rendelkezésére álló teljes körű és megbízható információkkal rendelkezzenek a társaságról.
2. A vállalat munkájának megtervezése
A vállalatirányítás jelenlegi modelljeinek elemzése, valamint a benne rejlő változások azt mutatják, hogy ma már nem mondható el, hogy a fenti modellek bármelyike tökéletes. Ezért a kialakulóban lévő vállalatirányítás orosz modellje "elnyeli" a fent leírt modellek jellemzőit: európai és amerikai.
Az orosz részvénytársasági jogszabályok rögzítik a részvénytársaság háromszintű irányítási struktúráját.
A társaság irányító testületei:
- Igazgatótanács (felügyelő bizottság);
- végrehajtó szerv: kizárólagos végrehajtó testület és (vagy) kollegiális végrehajtó testület;
- közgyűlés.
A társaság pénzügyi és gazdasági tevékenységének belső ellenőrzése az audit bizottság (könyvvizsgáló).
A részvénytársaságok irányításának orosz rendszerének központi eleme a felügyeleti és adminisztratív funkciók szétválasztásának elve (kettős elv), valamint a társadalom végrehajtó testületének szabad megfogalmazásának elve. A dualista elv a következőket jelenti:
- a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdések nem ruházhatók át a végrehajtó szerv határozatára;
- a társaság igazgatótanácsának hatáskörébe utalt kérdések nem ruházhatók át a társaság ügyvezető testületének határozatára;
- a közgyűlés hatáskörébe utalt kérdések nem ruházhatók át az Igazgatóságra a JSC törvény által előírt kérdések kivételével.
A végrehajtó szerv oktatási szabadságának elve a következőket jelenti:
- a végrehajtó szerv megalakulása, valamint hatásköreinek korai felmondása a közgyűlés hatáskörébe tartozik;
- a társaság alapító okiratának, a végrehajtó szerv megalakulásának, valamint a hatáskörének korai felmondásának az igazgatótanács hatáskörébe tartozik;
- a végrehajtó testület kialakulása különféle módon történhet: választás, kinevezés és jóváhagyás útján, akár a közgyűlés, akár az igazgatóság.
Így a törvény, miután meghatározták a maximálisan megengedhető szabályozást, a részvényesek számára lehetőséget adtak arra, hogy különböző opciókat választhassanak az "elrendezésük" számára.
Közülük az "erős végrehajtó hatalom" lehetőségét lehet kihangsúlyozni. Ebben az esetben az egyedüli végrehajtó testületet (általános igazgató, igazgató) a közgyűlés választja meg. Ugyanakkor a főigazgató (igazgató) az Igazgatóság tagja. Az egyetlen végrehajtó testület mellett egy kollegiális testület jön létre, amelyet az igazgatótanács az általános igazgató javaslatára nevez ki. Ilyen rendszer keretében a végrehajtó testületek átveszi a társadalom ügyeinek jelenlegi irányításának fő funkcióit az általános igazgató szerepének erősítésével. Az Igazgatóság ebben a helyzetben inkább egy tanácsadó testület lesz.
Egy "erős" igazgatótanács változata lehetséges. Ebben az esetben a közgyűlés választja meg az igazgatótanácsot, és az igazgatótanács kijelöli az egyetlen végrehajtó testületet és szükség esetén a testületi végrehajtó testületet. Az "erős" vezérigazgató helyét az igazgatótanács és annak elnöke választja meg. A vezérigazgató lényegében az igazgatótanács által kinevezett bérelt vezető.
3. A Közgyűlés a vállalatirányítás legfőbb szerve
A közgyűlés a társaság legfelsőbb irányító testülete. Holding egy Közgyűlésünkre nagy jelentősége van, hiszen a találkozó a Társaság lehetőséget nyújt felvilágosítást a részvényeseknek a tevékenységeit, eredményeit és terveit, hogy vonzza a részvényesek, hogy a döntéseket a legfontosabb kérdésekben a cég. Szintén fontos, hogy a közgyűlésen a részvényesek számára, hiszen a találkozón, hogy van egy igazi lehetőséget kap információt a cégről, és jogukkal, hogy részt vegyenek a menedzsment a vállalat.
A Társaság évente köteles éves rendes közgyűlést tartani. Ezt a részvénytársaság alapító okiratában meghatározott feltételekkel, de legkorábban kettő, de legfeljebb hat hónappal a pénzügyi év végét követően hajtják végre.
Éves rendes közgyűlés
Az éves közgyűlésen a következő kérdések kerülnek megoldásra, amelyek az éves rendezvény kizárólagos hatáskörébe tartoznak:
- az igazgatóság megválasztása (felügyelő bizottság);
- a társaság könyvvizsgálójának jóváhagyása;
- a társaság könyvvizsgálati bizottságának (könyvvizsgáló) megválasztása.
Az utolsó két kérdés - jóváhagyás egy könyvvizsgáló és megválasztását az Audit Bizottság (auditor) - nem lehet megoldani az egyes évi rendes közgyűlés, mivel a szerződést a könyvvizsgálóval lehet következtetni, hosszabb ideig, mint egy év, ugyanúgy, és az ellenőrző bizottság (auditor) választható bármely időszakra nagyobb, mint egy évben.
A közgyűlés hatáskörébe tartozó bármely egyéb ügyben az éves közgyűlés dönthet.
Rendkívüli közgyűlés
Az éves közgyűlésen kívül tartott találkozók rendkívüliek. A rendkívüli közgyűlés által tartott igazgatósági alapján saját igazgatótanácsának a kezdeményezés, kérésére az Audit Bizottság (auditor), a társaság könyvvizsgálója, valamint a részvényes (részvényesek) a tulajdonában nem kevesebb, mint 10% -át a részvényeket a Társaság napján a kérelem .
A kérelem alapján hívjon össze rendkívüli közgyűlését a fent említett személyek igazgatósági határozatot fogadott el, hogy hívja vagy megtagadják, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlésén a részvényesek. A rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó elutasító okok listája kimerítő jellegű, és a 6. cikkely 6. pontjában szerepel. A JSC törvény 55. cikke. Az igazgatótanács határozata, hogy megtagadja a rendkívüli közgyűlés összehívását, fellebbezhet a bírósághoz.