Miért Sztálin legyőzte az ellenzéket, a zsidó elektronikus könyvtárat
Miért vert Sztálint az ellenzék?
Az elvtárs levelében feltett kérdések. Zeller, nem csak történelmi, hanem tényleges érdeklődést is képviselnek. Gyakran a politikai irodalomban, magánbeszélgetésekben, a legváltozatosabb, leggyakrabban személyes megfogalmazásban kell keresniük:
"Hogyan és miért vesztettél hatalmat?"
"Hogyan vette be Sztálin a készüléket a kezében?"
"Mi a Sztálin ereje?"
Mindenki, többé-kevésbé ismeri a történelmet, tudja, hogy minden forradalom váltott ki a pult mögött forradalom, amely azonban soha nem vetett társadalom egészen vissza a kiindulási ponthoz, a gazdaság területén, de mindig megfosztja az embereket egy jelentős, néha a oroszlánrészét a politikai hódítások. Áldozat első reakció hullám volt, mint általános szabály, a forradalmi réteget, hogy vezette az első tömeges, sértő, „hősi” keringési idejének. Már ez a közös történelmi megfigyelés kell vezetnie bennünket, hogy úgy gondolja, hogy ez nem csak a készség, szemfényvesztés, hogy két, vagy több személy, és az oka sokkal jobb érdekében.
A baloldali ellenzéknek a bürokrácia ellen folytatott küzdelmének sikere vagy kudarca természetesen bizonyos mértékig függött a küzdő táborok vezetői minőségétől. De mielőtt ezekről a tulajdonságokról beszélne, egyértelműen meg kell érteni a küzdő táborok természetét; mert egy tábor legjobb vezetője egy másik táborban teljesen alkalmatlan lehet, és fordítva. Olyan közös (és naiv) kérdés:
"Miért nem használta Trotszkát a katonai apparátus ellen Sztálin ellen?" - leginkább bizonyítja a szovjet bürokrácia győzelmének a proletariátus forradalmi élcsapatával szembeni általános történelmi okaira való hajlandóságát vagy képtelenségét. Ezen okokból többször is írtam számos munkámban, kezdve egy önéletrajzból. Néhány sorban megpróbálom összefoglalni a legfontosabb következtetéseket.
A történelem a szakszervezeti mozgalom minden országban nemcsak a történelem sztrájkok és általában a tömegmozgalmak, hanem a történelem megalakult a szakszervezeti bürokrácia. Elég ismert, milyen nagy konzervatív erő sikerült nőni ezt a bürokráciát, és milyen csalhatatlan ösztönnel úgy dönt, saját maga számára, és így hozza a „ragyogó” vezetők: Gompers, zöld, Legien, Leipart, Jouhaux, citrin, stb Ha Jouhaux eddig sikerrel. kiáll álláspontja elleni támadások a bal, nem azért, mert ő egy nagy stratéga (bár természetesen a fenti bürokratikus társaik: nem csoda, hogy az első helyen köztük), hanem azért, mert az egész személyzet minden nap és minden órában dolgozott küzd a létezésért azaz együttesen választja ki a legjobb módszer a harc, azt hiszi az Jouhaux, és megadja neki a szükséges döntéseket. De ez nem jelenti azt, hogy Zhuo elpusztíthatatlan. Ha hirtelen változik a helyzet - felé a forradalom vagy a fasizmus - az egész szakszervezeti apparátus elveszti önbizalmát azonnal, ravasz manőverek lesz erőtlen, és Jouhaux maga termel nem hatásos, de egy szerencsétlen benyomást. Elég csak felidézni, milyen aljas nonentities hatalmas volt és arrogáns vezérének a német szakszervezetek - és 1918-ban, amikor akaratuk ellenére, a forradalom tört ki, és 1932-ben, amikor Hitler halad.