Miért érdekli az Onegin érdeklődéssel Lensky (a regény szerint a
Típus: A hősök jellemzői
Ezért a cselekvés során két szám teljesen elfoglalja az olvasó figyelmét: Onegin és Lenski. A hősök sorsainak összefonódása a regény cselekménye.
Versek és próza, jég és láng
Nem olyan különböző egymástól ...
És valójában a hősök ellentétek.
A Onegin képképe a költészetben és az összes orosz irodalomban kiemelkedő fejezetet nyit meg. Az Onegin után Pechorin (Lermontov), Rudin (Turgenev) jelent meg. Ezt a hősöket később "felesleges embereknek" nevezték.
Puskin hangsúlyozza a Onegin tipikusságát, vonzódását a való élethez való alkalmazkodáshoz. Nem a csodálatos csarnok életéig, hanem a szív létezéséhez és a valódi nemes érzésekhez.
És ugyanakkor Puskin látta a hős személyiségének jellemzőit:
És éles, hűvös elme.
Ez a hízelgő tulajdonság, úgy tűnik, sokat ígér. De az első tárgyaláson Onegin a környezet előtt esik. A párbaj előtt (Lenskyvel folytatott párbaj) a halálos reggelen úgy tűnik, hogy "az előítéletek gömbje", a világi egyezmény rabszolgája.
És most, bár önkéntelen, Onegin még mindig gyilkos. Ez letörhetetlen nyomot hagy róla. Nem csoda, hogy később Tatiana levelében vallja be:
Egy másik elválasztott minket ...
Lensky szerencsétlen áldozata esett ...
Innentől kezdődik életének felbomlása, a faluból való elhamarkodott búcsúzás, a szülőföldön vándorolva, és az egyre növekvő értelemben az inferioritás és a haszontalanság: "Mit várjak? vágyakozás, vágyakozás. "
Lensky a regényben Onegin antipódusa. Először 18 éves (Onegin idősebb); másodszor álmodozó és továbbra is őszinte az érzéseinek megnyilvánulásában:
A lélek lelkes és meglehetősen furcsa,
Mindig lelkes beszéd
És fekete fürtök a vállig.
Lensky, mint egy igazi szerető, szembeszáll a szerelmesével. Végzetes lépés volt. A párbajt megelőző éjszaka Olga írta az utolsó verseket, és Onegin gyorsan alszik ... Evgeni tisztán felismeri, hogy az élet nem olyan regény, amelyben minden a végében van. Vladimir annyira gyengéd és tapasztalatlan, és azt mondhatnám, hogy tiszta a törekvéseiben, hogy nem látja a különbséget saját fikciója és valósága között.
De Lensky még mindig gyermek a korában, és ki tudja, mi történhetett volna vele néhány éven belül az ő életét Petersburgban. Lensky szeretete Tatiana nővére, Olga őszinte és romantikus. Még mindig elég tapasztalatlan ebben a kérdésben. De Onegin jobban megérti, ezért Olga értékelése elég durva.
Általánosságban elmondható, hogy Lensky regényének oldalai és az a tény, hogy Jevgeny barátja lett, fontos technika. Vladimir segítségével nyílt kilátás az életről, minden kép fényesebbé és drámaibbá válik. Ő olyan, mint egy gyermek, akinek a szája igazságot mond. A gonosznak és az árulásnak való reakciója természetesen kissé drámai, de valójában a gyilkosság méretét mutatja. Lensky, ellentétben Oneginnel, nem tud kompromisszumot lelkiismeretével. És ez a képesség a legfontosabb dolog, ami megkülönbözteti a karaktereket egymástól.
Így Puskin hangsúlyozza, hogy Onegin körül alakította a környezetet. Ő volt az, aki a szenvedélyes lelket kővé alakította. És Onegin lelkesedésének és szívélyességének bizonyítéka Vladimir Lensky, aki egyrészt a jelenlegi Eugene-nek egy antipóda, másrészt múlt képével. Ezért mondja Puskin egy fontos, bár rövid, mondatot: "összejöttek ...". És hadd "hulljanak" és "kő", de lényegük ugyanaz.
Egyéb kapcsolódó hírek: