Háromfázisú és egyfázisú hálózatok - hasonlóságok és különbségek
Háromfázisú és egyfázisú hálózatok jellemzői.
Sokan tudják, hogy a jelenlegi háromfázisú áram sokkal jövedelmezőbb. Egy szobában egy ilyen áram egyfázisú. A háromfázisú áramkör elosztása az ASP-ben történik. Ebben az esetben a bemenet öt vezetékes kábelt használ, és a kimeneten háromhuzalos kábelt látunk. Te kérdezed, hova mennek a másik kettő? Egyszerű, táplálják a lakás többi részét, ami több mint kettő lehet. A fő kérdés ebben az esetben a kábel tartóssága.
A legjobb forgatókönyv szerint a háromfázisú hálózat csak egy nulla. Nagyobb és nem szükséges, mivel a fáziseltolódást egymáshoz képest egyharmaddal végzik el. Nyilvánvaló, hogy a nulla feszültség nélküli vezető. A földhöz képest nem rendelkezik a szükséges potenciállal, ellentétben a 220 voltos fázissal. A fázis fázisban a feszültség 330 volt. Háromfázisú hálózati csatlakozás nélkül nincs feszültség a semleges vezetéken. A legpontosabb pillanat az ilyen hálózatnak egyfázisú áramkörrel való összekapcsolása során következik be. Ebben az esetben az egyik fázis belép egy olyan lakásba, ahol például egy izzólámpa és egy hűtőszekrény világít, míg a második belép egy olyan helyre, ahol tucatnyi működik, és még több különböző elektronikus eszközt.
Természetesen azt mondhatjuk, hogy a két fázis terhelése más, és nincs semmi értelme a semleges vezetőről beszélni. Kiderül, hogy a feszültség olyan mértékben növekszik, mint a terhelés egyenetlen. Jelenleg a legtöbb elektromos eszköz impulzusos, amely feleslegessé teszi az áramfogyasztást, mint bármely más fázisban.
Egy magánházban a helyzet sokkal egyszerűbb és érdekesebb, hiszen lehetséges az elektromos készülékek teljesítményének számbavétele, valamint a fázisok további és egyenletes eloszlása annak érdekében, hogy a terhelés minden fázisban egyensúlyba kerüljön.
Tehát mi az ellenkezője, és fordítva, egy háromfázisú hálózat előnyei?
A fő hátrány az, hogy a feszültség az egyes szakaszokban közvetlenül és nagymértékben függ a mások munkájától. Vagyis, ha az egyik fázis túlterhelt, a többiek helytelenül fogják elvégezni a munkájukat, ami egyes esetekben sokféle következménnyel járhat. Ennek elkerülése érdekében stabilizátort kell vásárolnia, amely sajnos sok pénzt ér.
A plusz az, hogy egy ilyen lánc sokkal több energiát termel. Az egyfázisú hálózat például 10 kW összteljesítményt produkál, de már ebben a hatalomban negatív túlterhelés tapasztalható, míg egy 30 kW teljesítményű háromfázisú hálózat.
