Az átvitt jelekkel kapcsolatos interferencia hatásai

Ha az elemi impulzusokat fizikai vonal mentén és csatornák mentén továbbítják, külső elektromágneses folyamatok hatnak rájuk, ami interferencia a hasznos jelekhez. A kimeneti jel nem egyezik a bemeneti jel formátumával. A cselekvési mechanizmustól függően az interferencia adalékanyagra és multiplikatívra oszlik.

Az adalék interferenciát algebraikusan adjuk hozzá a jelhez

ahol: Upr (t) a csatorna kimenetén a jel,

Uper (t) az átvitt jel,

Az additív interferencia forrása: természetes jelenségek (villámkitörések, a légkör ionizációja); ipari villamos berendezések (villamosított szállítás, villamos vezetékek, gépjármű villanymotorjai); a szomszédos csatornák és vonalak hatása (átmeneti hatások).

A legveszélyesebb az impulzus zaj, mivel elpusztíthatja az elemi impulzust, ami a kapott információ hibáit eredményezi.

A csatorna elsődleges paramétereinek instabilitása miatt többszöröző interferencia lép fel a csatorna átviteli együtthatójának véletlenszerű változása miatt. A kimeneti jelet a termék határozza meg

ahol: h (t) a csatorna átviteli együtthatója.

Valódi csatornákon, az átviteli együttható sima változása mellett rövid távú hirtelen változásokat és rövid távú csatorna-megszakításokat figyeltek meg.

A forrasztás, a csatlakozódugók és az aljzat csatlakozók, a lineáris erősítők túlterhelése, a csatornák tökéletlen működése és a jellemzőik mérésére szolgáló technológia miatt gyenge érintkezések következnek be.

Ábra. 25 A jelelemek torzításának mechanizmusa

Az Uper (t) továbbított impulzusokat az 1. ábrán mutatjuk be. a. Az aktuális amplitúdó (B ábra) csökkenése az aktív komponensek jelenléte miatt következik be: a vezetékek (R) ellenállása és a szigetelés vezetőképessége (St).

Az időeltolódás (C. ábra) a reaktív komponensek jelenlétéből adódik a vonalban: induktivitás (L) és kapacitás (C).

A vonal interferenciát mutat (D ábra), amelynek paraméterei véletlenszerűek. Csak az interferencia változásának határait lehet megbecsülni

A csatorna kimenetén lévõ áram a 3. ábrán látható. d.

A vevő bemenetén egy pákaindító paraméterrel rendelkező küszöbkészülék (D ábra) van beépítve, amely lehetővé teszi számunkra, hogy rekonstruáljuk az impulzusok téglalap alakját és növeljük a vett impulzusok amplitúdóját (3.

Az impulzusok időtartama nem állítható vissza határaik késleltetése miatt:

A bejövő üzenetek időtartamának változását az elemi impulzusok torzulásának nevezik.

A torzulások megjelenésének mechanizmusa révén az éltorzulásokra és a zúzódások torzítására vannak osztva.

A zúzás során az elemi pulzus időtartama a csökkenés irányában változik, ami a jel alapján több impulzus megjelenéséhez vezet.

A fragmentáció jele az, hogy a beérkező impulzusok sorrendjében a jelentősebb visszanyerési momentumok túl nagy számban jelentkeznek, összehasonlítva a továbbított impulzusok sorrendjében a szignifikáns modulációs momentumok számával:

Az egyes zúzás mennyiségi értékelése az időtartam tdi és időbeli helyzete az yi impulzus ideális elülső széléhez viszonyítva. A pulzuson belüli frakciók száma tetszőleges lehet.

A valódi csatornák véletlenszerű természete és sok független interferenciaforrás miatt a szélső torzulást és a fragmentációt a valószínűségi elmélet szempontjából random változóknak tekintjük.

Ábra. 26 Az elemi impulzusok torzításainak osztályozása

1) A dominancia torzítása - amelyet rendszeres tényezők okoznak, az alábbi okok miatt:

- a tápegység feszültségének ingadozása;

- a tápfeszültség áramkörének hatása.

Ábra. 27 A dominancia megjelenésének mechanizmusa a lineáris elemek névleges értékű feszültségének egyenlőtlensége miatt

A dominancia torzítás relatív értéke:

2) Jellegzetes torzulások merülnek fel abban az esetben, amikor az elemi impulzus t0 ideje alatt a létrehozott folyamatok a csatornában nincs időnk befejezni.

A jellegzetes torzítás nagysága függ a tranziens folyamat természetétől (az áramkör időállandója) és az elemi impulzus időhatára (a diszkrét moduláció sebessége B).

Ábra. 28 A jellegzetes torzulások megjelenésének mechanizmusa

1 - a bemeneti eszköz aktuális változásának görbéje az aktuális I-től 0-ig tartó állandó értéktől,

t0 az az idő, amely alatt a tranziens folyamat nem fejeződik be;

2 - az aktuális változás görbéje az I 'értékről,

iot - felszabadító áram.

Az aktuális érték az iot értékét a változás különböző görbéivel (1. és 2. görbék) eléri a t1 és t2 különböző időpontokban.

A jellemző torzítás abszolút értéke:

Relatív jellegzetes torzítás:

dhar - a csatorna t jellegzetességeitől, valamint a B jel (modulációs sebesség) jellemzőitől függ. Ez a függőség nemlineáris jellegű, és fokozatosan növekszik a B növekedésével

3) Az interferencia áramokból származó véletlen torzulások az additív zajnak a fő bemeneti áram görbén történő bevezetésével magyarázhatók.

1 - a bejövő áram fő görbéje;

2, 3 - a görbéket úgy kapjuk meg, hogy a zajáramok maximális lehetséges amplitúdóját a fő bemeneti áram görbe 1-re állítjuk be. A ± iсr értékeknél a beérkező csomagok határai rögzülnek.