A nyelv a kommunikáció legfontosabb eszköze, és mint a gondolat közvetlen valósága
§ 1. A nyelv az információ átadásának és tárolásának legfontosabb eszköze: a társadalomban keringő információ nagy része a nyelvi formában létezik.
Az információ átadása az emberek közötti kommunikáció egyik legfontosabb típusa és szempontja, ezért Lenin szerint "a nyelv az emberi kommunikáció legfontosabb eszköze" (The Complete Essay Collection, 25. kötet, 258. o.). Ebből következik, hogy egy nyelv központi funkciója a kommunikáció, vagy a kommunikációs funkció.
2. § Ismeretes, hogy a nyelv másik sajátossága, mint a gondolkodás közvetlen valósága, ahogy Marx K. rámutatott [2]. Itt a nyelv másik funkciója hangsúlyos, nevezetesen reflektív. a gondolkodás, vagyis egy személy tükrözi a körülötte lévő világot, elsősorban nyelvi formában valósul meg. Ellenkező esetben elmondhatjuk, hogy a nyelv függvénye az információ generálása (kialakulása). Hogyan kapcsolódnak a két nyelv függvényei?
Azt lehet mondani, hogy a kommunikatív funkció vagy funkció a kommunikáció, amelynek elsődleges, és a gondolkodási funkció - másodlagos, míg mindkét funkciót szorosan összekapcsolódik. Tény, hogy már önmagában tükrözi a külvilág nem igényel nyelvi forma: egy viszonylag fejlett formája tükrözi a külvilág már állatok; szükség van egy nyelvi formát a „termékek” visszaverődés keletkezik éppen azért, mert ezek az eredmények tükrözik a gondolkodási tevékenységet be kell jelenteni továbbítja a többi tagja az emberi kollektív. Megosztása egyéni tapasztalat, a tevékenységek összehangolását teszi lehetővé a nyelv, ami pontosan az eszköz, amely lehetővé teszi „öntött” az általánosan érvényes formájában az egyes szellemi tevékenység.
A fenti is jelenti, hogy a nyelv maga fényvisszaverő függvény az életét élte kommunikációt / 5 // 6 / tive funkció: ha nem lenne szükség a kommunikáció, az lenne, általában, és annak szükségességét, hogy az tükrözze a nyelvi forma ember a külvilág [ 3].
3. §. Mivel a külső világ minden magasabb szinten való tükröződése mindig a valóság és a tulajdonságok tárgyához viszonyítva általánosítható, akkor azt mondhatjuk, hogy Vygotszkij után "a kommunikáció és a generalizáció egységét" a nyelvben valósítják meg. Ez azt jelenti, hogy egyrészt a nyelv kommunikációt biztosít; másrészt a valóság tulajdonságainak generalizálására irányuló aktivitási aktivitások eredményeit pontosan nyelvi formában dolgozzák ki és rögzítik. "Minden szó általánosságban (Lenin, Complete Works, 29. kötet, 246. oldal), más szavakkal, minden szó absztrakt gondolkodás eredménye (a" fa "kifejezés a" fa általában "kifejezést jelenti), és fordítva egy absztrakt egy közös kollektív tag minden tagjának közös koncepciója megköveteli annak létezését.
Azt lehet mondani, hogy a nyelvi nehézségek árán made man: „Első a munka, akkor, és vele artikulált beszéd volt a két legfontosabb ingerek hatása alatt, amely az agy a majom átalakult az emberi agy” (F. Engels, A természet dialektikája - .. K. Marx, F. Engels, Works, 2. kiadás, 20, 490. o.).
§ 4. A nyelv kommunikációs funkciója egy szemiotikai szempontot veszi figyelembe, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A nyelv reflexiós funkciójának vizsgálata szorosan összefügg a "nyelv és gondolkodás" problémájával. Pontosabban, itt nem foglalkozik ezzel a problémával (lásd a "Pszicholingvisztika" fejezetet), de e tekintetben néhány megjegyzést kell tenni.
§ 4.1. Az első megfigyelés tárgya az úgynevezett Sapir - Whorf hipotézis, amely szerint az emberi elme határozza meg azt a nyelvet, amelyben azt mondja, és túlmutatnak ezen a nyelven nem tud, mert minden ábrázolására személy a világ által kifejezett anyanyelv. Ellenfelek / 6 // 7 / ki ezt a hipotézist azt jelzik, hogy az emberi gondolkodás, és közvetve a nyelvét meghatározott valóság, a külvilág, így veszi a szerepét a nyelv a meghatározó tényezők kialakulását a gondolat idealizmus.
Ez a helyzet a filogéniában, azaz az ember (és nyelvének) kialakulásának és fejlődésének történetében. Azonban az ontogén, vagyis az ember egyéni fejlődésében a helyzet némileg eltérõ. Minden ember megtudja a világot, a külső valóságot - a külső valóságot nagymértékben tükrözi nem közvetlenül, hanem "a" nyelv révén. A szituáció: emissziós és abszorpciós színképek fényhullámok, hogy határozza meg a színt, persze, mindenütt ugyanaz, nem más, és az élettani kapacitása képviselői a különböző etnikai csoportok és a szín érzékelés; Ismeretes azonban, hogy egyes nemzetek eltérő, például a három szín, míg mások - hét, stb Ez természetes, hogy felmerül a kérdés .. miért, mondjuk, minden afrikai Shona (dél-keleti bantu nyelv csoport) megtanulja megkülönböztetni pontosan három alapszínek, nem több és nem kevesebb? Nyilvánvalóan, mert az ő nyelvén vannak nevek ezeknek a három színnek. Itt tehát a nyelv készen áll a valóság strukturálására, amikor az ember megjeleníti.
A fentiek természetesen nem jelentik azt, hogy az ember egyáltalán nem képes arra, hogy tudatában legyen annak, ami nem szerepel a saját nyelvén [4]. Az egész élmény különböző népek és nyelvek szerint, ha az ipari és a kognitív társadalom fejlődése megteremti annak szükségességét, hogy vezessenek be egy új fogalom, a nyelv nem akadályozza ezt -, hogy olvassa el az új fogalmak, vagy használjon egy létező szó egy bizonyos változás a szemantika, vagy alakított új törvények szerint a nyelvet. Különösen nem lehetett elképzelni a tudomány fejlődését.
§ 4.2. A "nyelv és gondolkodás" problémáival kapcsolatos második megjegyzés, még a legszigorúbb megfontolás mellett, azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mennyire szoros, mennyire eloszlathatatlan a nyelv és a gondolkodás közötti kapcsolat.
Először is azt kell mondanom, hogy az egyedfejlődés (gyermek) fejlesztése a beszéd és a szellemi fejlődés eredetileg végre „párhuzamosan” szerint a saját törvényei, és a fejlesztés a beszéd inkább kapcsolódik az érzelmi szféra, a létesítmény a „pragmatikus” és érzelmi kapcsolatot másokkal [ 5]. Csak később, a két év, a vonal a verbális és intellektuális fejlődés „átfedés”, gazdagítva egymást: kezdődik a folyamat, amely az elme kap nyelvi forma és a képesség, hogy vegye fel a nyelv a felhalmozott tapasztalat a társaság; most a nyelv nemcsak az elemi kapcsolat szükségleteit szolgálja, hanem az önkifejezés egyéni, összetett formáinak kifejlesztése is.
Ezért genetikai szempontból (azaz eredetük és fejlődésük szempontjából) a nyelv és a gondolkodás egy jól ismert autonómiája [6], ugyanakkor a legközelebbi kapcsolatuk. / 8 // 9 /
Saját tapasztalatunkból mindenki tudja, hogy a gondolkodás nem mindig zajlik a fejlett beszédformában. Ez azt jelenti, hogy bizonyságunk van (bár intuitív) a nyelvi gondolkodás függetlenségéről? Ez egy nehéz kérdés, és a válasz csak előzetesen adható meg.
Nagyon attól függ, hogyan értelmezzük a "gondolkodás" fogalmát. Ha ez a kifejezés számunkra nemcsak absztrakt gondolkodást, hanem úgynevezett gondolkodást is jelent, akkor teljesen természetes, hogy ez az utolsó - figuratív gondolkodás - nem feltétlenül verbális, szóbeli. Ebben az értelemben a nem-szóbeli gondolkodás nyilvánvalóan teljesen lehetséges.
Egy másik szempont, ugyanaz a probléma megléte miatt az ilyen típusú gondolkodás, ahol a beszéd formában használják, de ebben a formában csökkent belőle csak néhány a legfontosabb elemeket, és minden, ami „természetesen” nem kap a beszéd feldolgozása. Ez a folyamat a „tömörítés” nyelvi eszközökkel hasonlít a szokásos gyakorlat párbeszédek, különösen egy ismerős helyzet, amikor sok veszik ismert, elhagyjuk. Különösen azért, mert akkor természetes, hogy a mentális monológok, vagy „monológok maguknak”, azaz a. E. Amikor nincs szükség aggódni elérése megértése a részét a beszélgetőpartner.
Az ilyen összeomlott beszédet, amely a gondolkodást alakítja, belső beszédnek nevezik. Fontos hangsúlyozni, hogy a belső beszéd még mindig csökkentett "közönséges" beszéd, alapja és nélkülözhetetlen (nincs belső beszéd egy olyan gyermeknél, aki még nem ismeri el a megfelelő nyelvet) [7].
K. Marx, F. Engels és VI Lenin a nyelv problémáiról. - VA Zvegintsev. A XIX-XX. Századi nyelvtudomány története. esszékben és kivonatokban. 2. rész, M. 1960.
Vygotsky LS gondolkodás és beszéd. M. 1934.
Általános nyelvészet. A létezés formái, funkciói, a nyelv története. Ed. B. A. Serebrennikov. 1970 (V. fejezet). / 9 // 10 /
A jelen témakör minden témája:
Nyelv mint jelek rendszere
14. § A fentiekből kiderült, hogy a nyelv összetett rendszer. Mi működik azoknak az alrendszernek a részeként, amelyek belépnek a nyelvi rendszerbe, azaz a rendszer, amely a rendszer
Dupla szétválás a nyelvben. Kifejezési terv és tartalmi terv
18. § A jelenléte a két fél nyelvén jelek - a jelölő és - bármilyen szöveges vagy bármely fragmense, hogy fontolja meg, és tagjai különösen két szempontból: / 18 // 19 / kilátás
A nyelv és a beszéd aktivitása
23. § A nyelvi rendszer fogalmának (8-10. §) című szakaszában már elmondható, hogy ez a rendszer sok alrendszert tartalmaz. Ha az ilyen alrendszerek hierarchikusan kapcsolódnak, vagyis az egyik a ka
A nyelvi leírás alapmodellei
§ 30. A nyelvi rendszer főbb szintjeinek és működésének leírása előtt meg kell határozni, hogy mi lehet egy nyelvi leírás. Bármely elméleti
fonológia
39. § A fonológiában elsõsorban kutatási modellek vannak érvényben, azaz olyan modellek, amelyek elsõsorban azt mutatják be, hogyan tisztázható az adott nyelv fonema rendszere.
A morfológia tárgya
52. § Először is meg kell tudni, hogy mi a morfológia tanulmányozása. Ehhez viszont meg kell határozni, hogy hol halad át a morfológia és a szintaxis közötti határ. P
A morfémek szintje
54. § E szint alapegysége a morféma. A morféma a legkisebb jelentősebb egység, a minimális jel. Ebből következik, hogy a szövegnek a morfémákba történő elosztását oly módon végzik el, hogy
Szavak kiválasztásának kritériumai
60. § A morféma vonatkozásában a magasabb szintű egység a szó. A morfém szerkezet szempontjából a jelentős szó vagy egy jelentős morféma, vagy
Szavak formálása és alakítása
68. § A nyelvészetben, ahogy korábban említettük, szokás szerint megkülönböztetik a szavakat szóformákként és szavakként lexemekként. A szó különböző nyelvtani formákban (szóalakok) jelenhet meg. Minden megadott formanyomtatvány
Ajánlat felépítése
94. § A szintaxis hatóköre a szavak szintagmatikus viszonya és a szavak csoportjainak viszonya. Különböző eszközökkel fejezhetők ki, mint a megfelelő szintaktika (először a rend
Paradigmatikus kapcsolatok a szintaxisban
106. § A közelmúltig a szintaxis elsősorban az izolált különféle típusú mondatokkal foglalkozott, viszonylag kevés figyelmet fordítottak az ilyen típusú kapcsolatokra. Ennek megfelelően, a
A generatív szintaxis alapelvei
111. § Az átalakító-generatív (generatív, generatív) nyelvtan központi rendelkezéseinek leírása, melynek alapjait az N. Chomsky amerikai nyelvész fejlesztette ki, ebben a könyvben
Szótár és fonológia a generatív nyelvtanban
121. § Az alapösszetevő, amint azt mondják, tartalmaz egy lexikont (szótár). A lexikon egységeit háromféle attribútum "gerendáinak" tekintik: szemantikai, szintaktikai és fonológiai.
szemantika
124. § Nemrégiben előtérbe került a nyelv szemantikájának tanulmányozása. Ha csak a közelmúltban a nyelvészet olyan befolyásos irányok voltak, amelyek megkísérelték a szemantika tanulmányozását a pr
Generatív szemantika
125. § A generatív nyelvészet elképzeléseiből az úgynevezett generatív szemantika koncepciója nőtt, ami ellentétes a "klasszikus" generatív nyelvtanral. Nagyon jelentős változás,
A szintaxis és a szemiantika szemantikája
130. § A generatív szemantika fenti ábrázolása a szintaxis szemantikájára utal. A szintaxis szemantikáját a szintaktikai struktúrák tartalmának terveként definiálhatjuk. terv
A nyelvek genetikai tanítása
§ 137. A nyelvek genetikai vizsgálata a nyelvek származás szempontjából történő tanulmányozása. Egy ilyen tanulmány eredményeként létre lehet hozni a nyelvek genealógiai osztályozását, vagyis csoportjaikat
A nyelvek tipológiai tanulmányozása
144. § A tipológia egy összehasonlító tanulmány a nyelv szerkezetéről. A tanulmány leggyakoribb eredménye a nyelvek tipológiai osztályozása, azaz csoportok, osztályok, nyelvek létrehozása
A nyelv elsajátítása. A nyelv szerkezete
153. § A pszicholingvisztika esetében a nyelvi jelenségeknek a kezdeti fejezetekben a nyelvtudományhoz viszonyított különbsége teljesen megőrzi jelentőségét:
A beszéd előfordulása
164. § Ebben a részben csak a vázlatos, előzetes elképzeléseket vázoljuk fel a beszédgenerálás folyamatairól. Először is röviden ismertetjük az emberi tevékenység alapvető tulajdonságait
A beszéd észlelése
§ 170. A beszéd észlelése szintén különleges tevékenység (cselekvés). A beszédet érzékelő személy nem passzívan rögzíti a bejövő információkat, hanem aktív előbeszédet termel
A matematika és logika fogalmai a nyelvészetben
179. § Az elmúlt évtizedekben a nyelvi leírások iránti vágy, hogy a lehető legpontosabbak, szigorúbbak és objektívek legyenek, növekedtek a nyelvészetben. A nyelv leírása rendelkezik ezekkel