Tündér és kalapács (anna andim)
Már egy és fél óra állt a tündéren a pulton, és egy mágikus pálcát választott. A Magic Accessories Shop nagyméretű kereskedelmi emeletén, amely éppen nem volt ott, a szemek szétszóródtak. A botok külön tárolódtak a bolt jobb sarkában, és vonzóbbak voltak, mint a másik. Fairy nagyon fiatal volt, és kap a mágikus tulajdonság volt az első alkalom, és mivel világos képet, amire szüksége van, nem volt, és ott állt a zavart, és nézte az üvegen keresztül kiváló eszközök.
Tömeges volt. A fiatal varázslók mellett rohant a látogatók, akik közül néhányan nagyon ismerősek voltak. Még észrevette két tündérmestert - az osztály tiszteletét, az osztálytársait. Csak egy percig repültek az üzletbe, röviden pillantva a választékra, és azonnal siettek a pénztárakhoz. Amikor néhány perc alatt a vásárlások készültek, elégedettek voltak a megjelenéssel, elhagyták üzletüket.
Miután kicsit többet állt, a varázsló végül eldöntötte, és még egy kicsit habozott, a mágikus tárgyak terjesztésének sorába költözött. Ott mutatta be a mágikus készség teljes elvégzésének igazolását a "tündérek" különlegességében, azzal a megjegyzéssel, hogy egy mágikus pálcát kellett volna készíteni - egy darab. Egy öreg boltos alkalmazott, egy visszavonult bűvész helyezte a dokumentumot egy speciális szkennerbe, amely a kódolt paraméterek szerint elkezdte kiszámítani az ajánlott minta konfigurációját.
-Szeretnék egy pirosat kapni, kis arany csillagokkal - ez a kirakat közepén van, nagyon szép - mondta Fyechka kissé zavartan.
A mágikus eszközök forgalmazója a monitorra pillantott, és nagyon óvatosan, valamilyen módon apja módon nézett ki, és a fiatal teremtményre pillantott:
-Természetesen figyelembe kell vennünk vevőink kívánságait, de néha, ahogy az Ön esetében, a számítógép csak egy lehetséges modellt választ. Ebben az esetben nem választhat másik lehetőséget. Kapcsolatba kell lépnünk azzal, ami van.
Feyechka ideges volt:
-Nos, itt hiába néz az ablakokra.
-Miért hiába. Ez most a választása korlátozott. Valószínűleg nem volt kíváncsi a tanulmányozás alatt - ezeken a szavakon a tündér elpirult, és a forgalmazó folytatta -, de a jövőben minden megváltozhat. Ha ezzel a témával közös nyelvet talál, akkor a következő mágikus pálcát az Ön kívánságainak megfelelően kapja meg.
-Oké - sóhajtotta a Tündér - nézzük meg, mit rajzolt a számítógép.
Egy perccel később, a pulton volt egy olyan tárgy, amely ötleteinek megfelelően nem illeszkedett a képzelet által felvázolt képbe. Ez a tárgy úgy nézett ki, mint egy kalapács, vagy inkább. Kicsi volt, meglehetősen könnyű, de úgy tűnt, hogy a varázsló nagyon nehéz. Nem tudta elhinni, hogy nem volt gúnyolva, és ez az egyetlen lehetséges lehetőség, amellyel egy időben összeegyeztethető lesz.
"Megmutatja, hogy itt állnak?", Gondoltam a sértett varázslónak. Könnyek gyűltek a szemébe.
-Hát, ifjú hölgy, ne bántsák meg. Ez ideiglenes. Minél gyorsabban barátkozik az asszisztensével, és megtanulja a varázslat valódi csodáit, annál gyorsabban lesz lehetősége kicserélni az eszközt. Itt van még a dobozban és egy doboz használati utasítást. Hová megy?
De a tündér már nem hallgatta az öregembert. Készen állt egy kalapáccsal, és nagy sebességgel rohant haza, abban a reményben, hogy egyik barátja sem fogja észrevenni.
Otthon, dobta a kalapácsot az asztalra, illatos gyógynövényeket főzött, hogy érzékeihez jusson, és egy kicsit "lehűlt", elkezdett gondolkodni.
-Van egy kalapácsom. Hogyan kell alkalmazni? Nos, egy szög, hogy pontot szerezzen, mondjuk azt is, vagy akár egy csempe is lehet, ha meg akarom javítani, vagy valaki a szomszédoktól segítséget kér. Akkor is peck dió és pénzt takaríthat meg. Mindez érthető, de mi van ebben a mágiában? Milyen kár, hogy a mágikus tárgyakról tanítottam. Hammer, hogyan állítalak fel?
De a kalapács csendes volt, egészen természetes volt, amíg a mágikus objektum bizalmát el nem hagyták, csendben marad. Semmi okos, nem feltalált, a Tündér úgy döntött, hogy megpróbál minden lehetőséget, hirtelen valahol boszorkány nyilvánul meg.
Amikor a nap másnap felébredt, a szerencsétlen szirfide legalább a programot futtatta. Annyira felszívódik a végén egy termékeny héten szakított huszonöt malacperselyeit szét a négy kilogramm dió, dübörgött körülbelül öt tucat köröm és még megpróbált ragaszkodni a kőműves, azért hadd munkaeszközként. A kandalló ellen volt, és ennél is több, durva volt neki. A hétvégén a tündér kimerültnek tűnt. A szellem jelenléte és teljesen elhagyta őt, amikor meglátta, hogy ugyanazok a barátnők, kiváló diákok ügyesen hordják elegáns kancáikat.
Vasárnap úgy döntött, hogy semmit sem ér, elment a boltba, elhatározta, hogy átveszi a kalapácsot, és jóra hagyja a tündéreket. Már előkészített egy búcsú beszédet, nagyon pátosz. Úgy látszott, az öregember várta:
-Megjelenik?
-Igen, elutasítom ezt a témát, és minden felelősséggel kijelentem, hogy semmi varázslat sincs róla. Mindent megpróbáltam használni, a varázslat nem érdemes egy fillért sem. És a számítógépben van egy vírus. Vedd el a jót!
Az öregember türelmetlenül nézett Tündére.
-A fiatal hölgy, mielőtt az anyák lüktetnek, igen, a kalapácsok körmeit, az agyat be kell vonni, az utasítással, hogy megismerjék. Egy ilyen csodálatos eszköz, szinte tönkrement. Vannak karcolások a felszínen.
Az izgatott lány az öreg varázslóra nézett, nem tűnt úgy, mintha tréfálkozna. A beszélgető pedig folytatta:
-Miért nem vitte el a dobozt és az oktatást? Még mindig várja Önt. Nézd. A csomagot a pultra tette, hogy egy hete nem akart nézni.
-Nyissa ki, merészebb.
Kinyitotta a dobozt, és lógott - egy puha, zöld bársonyon, az aljára burkolva, egy hangszeren fekszik, amely különböző méretű harangokat ábrázol, amelyek egy ügyesen fából készült kereten lógnak.
Az öregember óvatosan levette a tárgyat a dobozból, és a pultra helyezte az ismertté vált kalapácsot az öntött hordó hordóján. Magic zene játszott. Idő, majd meghalt, hogy ne zavarja a gyönyörű dallam áramlását.
Tündér nyitott szájjal hallgatott. És így kiderül, miért ez a kalapács - egy igazi varázspálca! Az öregember, csodálatát látva, melegebbé vált, és "Te" -re váltott:
-Vegye ki az egész készletet, csak ezúttal óvatosan kezelje. Meg fogod tanulni, hogyan kell létrehozni egy dallamot, megtalálod magad.
A fiatal varázsló elvette a szerszámokat, és boldogan kiment a kijárathoz. Most már egyértelműen bemutatta a célt, és tudta, hogy milyen irányba mozog. Egy év alatt már nem gondolkodott a kalapácsok cseréjéről, és egy idő múlva a Magic Bells Sylphide-jének hívták. Tanult arra, hogy kivegye a szerszámokból valóban varázslatos hangokat, és mágiát adott mindazoknak, akik akarták, és készen álltak arra, hogy észrevegyék.