G2 rt g3 jövedelem - alexey kireyev inter-branch econminka
nemzeti valutában
^ Fig. 3.3. A kamatlábak a devizaárfolyam alapját képezik
ország (rd). Az árfolyamnak az E szintjén kell lennie; mert ha az E2 szintjén volt. akkor a B pontnak megfelelő r2 pont azt mutatja, hogy ezen árfolyamon a devizában lévõ betétek elõlege kisebb, mint a nemzeti valutában lévõ betétek. Az emberek pénzt a ino-furcsa betétek és alakítják át a nemzeti valuta, ami további kereslet rá, azzal az eredménnyel, hogy annak mértéke emelkedik Er Az anti-havi rendszereséggel olyan helyzetben, amikor a kurzus locat-ditsya E3 szinten. A devizában lévõ betétek egyértelmûen jövedelmezõbbek, mint a nemzeti pénznemben. Az emberek rohanni fognak, hogy pénzt vonjanak be az országon belüli betétekből, és külföldi devizát vásároljanak, hogy letétbe helyezhessenek külföldön. A devizaárfolyam, amelyre a megnövekedett kereslet emelkedik, nőni fog, és a nemzeti valuta az E3-ról az Ex-re esik
Tekintsük át, hogyan befolyásolja a nemzeti kamatláb változása az árfolyam szintjét, feltéve, hogy a devizaárfolyam és a külföldi kamatláb változásaira vonatkozó várakozások változatlanok maradnak (3.4. Ábra). Mint korábban, a devizapiacon az egyensúlyi pontjában A. Ha natsio-onal kamatemelések, az azt jelenti, hogy a vonal jobbra mozog a harmadik szinten gu Ennek eredményeként fogadást-on kamatláb helyén elért C, melyben az árfolyam egyenlő E3 . azaz magasabb volt, mint a nemzeti kamatláb növekedése előtt. Ellenkező esetben, ha a nemzeti kamatláb leesik, a grafikon balra az r2 szintre tolódik. Ennek eredményeként a nemzeti valutaarány is az E2 szintjére esik.
Tételezzük fel, hogy az állandó az elvárás az árfolyam és a nemzeti kamatláb változásának. A külföldi kamatláb változik. Ha növekszik, a külföldi betétek várható bevételeinek görbéje jobbra tolódik, a devizapiac egyensúlyban lesz a D. pontban, ahol a nemzeti valuta árfolyama
3. FEJEZET KÜLFÖLDI CSELEKVÉSI ELMÉLET
E4-re csökken. Ha viszont a külföldi kamatok esnek, akkor a külföldi betétek várható bevételeinek görbéje balra mozdul el, a piac egyensúlyban van az "F" pontban, amelyben a nemzeti valuta árfolyama emelkedik az E5-re.
Végül vegyük figyelembe azt a helyzetet, ahol az országon belüli és külföldi kamatok állandóak, és csak az árfolyam-várakozások változnak. Mivel az árfolyamváltozások csak a devizában lévõ betétek várható hozamának görbéi körébe tartoznak, az árfolyamvárakozások változásának következtében csak ezek a görbék eltolódnak. A várható jövőbeli árfolyam növekedése a külföldi betétek várható bevételeinek görbéjét balra tolja, ami a nemzeti valuta jelenlegi árfolyamának növekedéséhez vezet. A várható árfolyam-csökkenés a jövõben a külföldi betétek várható bevételeinek görbéjét jobbra tolja, ami a jelenlegi nemzeti valuta árfolyamának csökkenéséhez vezet.
A várható jövőbeli folyamatot közvetlenül befolyásolja az állam gazdaságpolitikája. Például a behozatali vámok, kvóták vagy más behozatali korlátozások bevezetése vagy növelése csökkenti a külföldi áruk, és következésképpen a külföldi valuták iránti keresletet az akvizícióhoz, aminek következtében a nemzeti valuta árfolyama növekszik. Az exportáruk iránti kereslet növekedése - például az exportkorlátozások megszüntetése miatt bekövetkezett árcsökkenés eredményeképpen - megnöveli a külföldiek keresletét a nemzeti pénznemre, és növeli az árfolyamot. A termelés vagy a termelékenység várható növekedése az egyik országban, összehasonlítva más országokkal, viszonylag olcsóbbá teszi az ország áruszállítmányait, növeli az áruk és a valuta iránti kereslet növekedését.
Röviden, ha feltételezzük, hogy az árfolyamot a különböző országok betétállományának hozamai határozzák meg, akkor a kamatláb-egyenlőség fennállásának feltételezésével a következőek igaznak tűnnek:
a nemzeti valuta kamatlába nő a nemzeti kamatlábak növekedésével, a külföldi kamatok csökkenésével és a nemzeti valuta várható jövőbeli növekedésével;
a nemzeti valuta árfolyama a nemzeti kamatlábak csökkenésével jár, a külföldi kamatlábak növekedésével és a nemzeti valuta várható árfolyamának csökkenésével.
^ Fisher-effektus
A kamatparitás elmélete, mint a jövőbeli devizaárfolyam meghatározásának alapja, hiányos lenne, ha nem veszünk figyelembe az infláció hatását. Az általános gazdasági elméletből ismert, hogy a nominális kamatláb mindig tartalmazza az infláció várható szintjét, így a bank visszafizetendő hitelből származó jövedelme mindig pozitív. A befektetők, amelyek közül melyik országban és milyen pénznemben kell befektetniük, feltétlenül értékelniük kell ennek a devizának a közelgő értékvesztésének ütemét annak érdekében, hogy pozitív százalékot érjenek el. Mint tudja, a beruházó inte-resuet reálkamat - a névleges kamatláb, Ad-Mérleg bank, mínusz az infláció, az első alkalommal a kapcsolatát az érdeklődés egyre Coy és az infláció világosan le Irving Fisher (életrajzi jegyzet 3.1).
I. Fisher kimutatta, hogy a pro-gnoziruemoy infláció növekedése a kamatlábak arányos növekedéséhez vezet, és ezzel ellentétben a tervezett infláció szintjének csökkenése a kamatlábak csökkenéséhez vezet. Általában ez a rendszeresség, egy országra utalva, Fisher-effektusnak nevezik. Azonban a relatív PPP és a kamatláb-paritás ismerete alapján meg lehet határozni az árfolyamváltozás mintáit az infláció és a kamatlábak viszonylagos változásai alapján a két ország között. Emlékezzünk vissza, hogy egyrészt a relatív PPP elméletének megfelelően a devizák közötti árfolyamváltozás
^ 3. A KAMATLÁBAK DÖNTETÉSE A VALUTAI ÁRAMOKRA 97
Curriculum vitae 3.1.
két ország arányában az infláció ezen országokban tapasztalható viszonylagos változásával arányosan (3.5 egyenlet). Másrészt a kamatparitás feltétel (3.11 egyenlet) következtében a két ország pénznemei közötti árfolyamváltozás megegyezik az ezen országok közötti kamatlábak különbségével. Ha ezeket a feltételeket egy egyenletbe ötvözzük, megállapíthatjuk az árfolyamváltozás szabályszerűségét, amely az eredeti értelmezésben kifejti a Fisher-effektust.
A Fisher ef-fect hatása - hosszú távon az árfolyamszint változása megegyezik a két ország közötti kamatlábak különbségével és a bennük előre jelzett inflációs rés különbségével:
3.13 A képlet közvetlen kapcsolatot létesít a nominális kamatláb, az infláció és az árfolyam: a változás az árfolyam különbséggel egyenlő az inflációs ráta a két ország között, és ez a különbség a szint a nominális kamatlábak őket. A magasabb infláció az országban, mint külföldön, ami a meghatározása a helyi bankok magasabb kamatok, mint külföldön, mert megteremtette az inflációs várakozások, ami viszont azt eredményezi, hogy az értékvesztés natsio-közi devizákkal szemben ino- furcsa. Az országon belüli kamatlábnak meg kell egyeznie a külföldi kamatokkal, valamint a kamatláb rögzítésének időpontjában a nemzeti valuta értékcsökkenésének százalékos arányával.
A Fisher-hatás rendkívül fontos a százalékos arányú változások hatásának pontos megértéséhez,
^ 98 3. FEJEZET KÜLFÖLDI CSELEKVÉSI ELMÉLET
árfolyamok. A korom-os állás és Zuko-Számozott kialakulását monetáris és természetesen a fent tárgyalt, igény alapján, az eszközök, az emelkedő kamatok egyes országokban növekedést jelent a kereslet denominált eszközöket a valuta, és így a valuta annak érdekében, hogy vásárolni őket . Ez úgy tűnik, egyértelműen meg kell tennie a folyamatot. A következtetés tagadhatatlan: a kamatláb növekedése az árfolyam növekedéséhez vezet. Ugyanakkor a kamatláb növekedése mind a növekedéshez, mind az árfolyamcsökkenéshez vezethet. Minden attól függ, hogy mi okozta a kamatláb növekedését.
Mint fentebb említettük, a nominális kamatláb megegyezik a reálkamatláb és a várható infláció összegével.
Ha r "a névleges kamatláb,
rr - reálkamat,
71 - az infláció mértéke,
akkor a Fisher-effektusnak megfelelően,
A kamatszint változása az árfolyam szintjének megváltoztatásának legfontosabb előfeltétele. A 3.14. Egyenlet azt mutatja, hogy a nominális kamatláb két okból is megváltozhat: egyrészt az r * reálkamatláb változásának, másrészt az inflációs várakozások változásának következtében. Az összetevők közül az a függőség, amely a nominális kamatláb változásához vezet, a nemzeti valuta árfolyama növekszik vagy csökken.
A nominális kamatláb növekedése a reálkamatláb növekedésének köszönhetően a nemzeti valuta árfolyamának növekedéséhez vezet. Ez az eset grafikusan nem tér el a 3.4. Ábrán bemutatotttól, amikor a nemzeti kamatláb emelkedik, a grafikon jobbra, az r3 szintre tolódik. ami az Ej-tól E3-ig terjedő növekedési rátát jelenti.
A nominális kamatláb növekedése az inflációs várakozások növekedése miatt a nemzeti valuta árfolyamának csökkenéséhez vezet. Az ügy grafikai értelmezése alapvetően különbözik (3.5. Ábra).
Számos tanulmány kimutatta, hogy az infláció következtében a nemzeti valuta árfolyama a legnagyobb mértékben csökken
G 2 G 1 G 3 JÖVEDELEM
nemzeti valutában
Ábra. 3.4. A kamatláb változásának hatása az árfolyamra