Az önkormányzat, mint a civil társadalom intézménye
Főoldal / Jelentések / Történelem / Helyi önkormányzatok mint civil társadalom intézményei
A helyi önkormányzati rendszer kialakításának egyik legnehezebb problémája az alapvető értékei, melyek a legfontosabbak a társadalmi fejlődés jelenlegi fázisában.
Ennek alapján például döntés születik az önkormányzati egység nagyságáról (területenként és lakosok száma alapján). Ha a fő feladat -, hogy maximalizálják a teljesítményt a helyi hatóságokat, hogy elérjék a legmagasabb szintű szolgáltatásokat a lakosság, a választás általában támogatja a nagyobb önkormányzati egységek, a koncentráló képessége kezében elegendő forrás. Ebben az esetben azonban komoly veszély fenyegeti saját önszabályozó elvének elvesztését. De az ország életében az önkormányzat fontossága messze nem korlátozódik az adminisztratív feladatokra. A civil társadalom és az állam közötti legfontosabb kapcsolatként a demokratikus társadalom elidegeníthetetlen alapvető jellemzője.
A helyi önkormányzat fejlesztése ellensúlyozza a központ autokratikus erejét, és garantálja a társadalom pluralizmusának fennállását. A helyi önkormányzat kiterjeszti a politikai hatalom körét, ugyanakkor korlátozza az utóbbiakat, ezáltal elősegítve az egyén szabadságának fejlődését.
A helyi önkormányzat széleskörű lehetőséget nyújt a polgárok részvételére a politikai folyamatban. És itt különösen fontos biztosítani a helyi önkormányzati szervek számára az átlagos állampolgárokhoz való maximális hozzáférést, mivel ebben az esetben lehetőséget kap aktív politikai szerepvállalásra.
Felzárkózás a koordináció, az integráció és az innováció, a helyi önkormányzatok korszerű körülmények között, hogy egy kellően erős pozícióját a közigazgatási rendszer és a demokrácia fejlődésének, hogy egyre fontosabb szerepet játszik annak meghatározásában nemzeti politika és megoldások a nemzeti problémákat. Beszéd a vezetés vezető pozíciót a közösség, hogy az élő hordozója az ötlet közösség építő állampolgári részvétel, a szubszidiaritás elve, ezek vonzásközponttá a civil szervezetekkel területén működő terület, mivel gyakran csak köszönhető, hogy a támogatást a helyi önkormányzatok és azok közvetlen A nem kormányzati szervezetek képesek számos projektet megvalósítani.
Ugyanakkor az önkormányzatok, ha szükséges, a leghatékonyabban közreműködhetnek az állami szervezetek és az állam között. A nem kormányzati szervezetek viszont a helyi önkormányzatok közvéleményének jó indikátorává válhatnak, amely a helyi hatóságok és a lakosság visszajelzéseinek egyik legfontosabb csatornája.
A helyi önkormányzatok szerepe a kialakulását és fejlődését a civil társadalom függ attól, hogy a társadalmi kontroll és politikai egyenlőséget, a megállapítás annak kifejezése feszültségű nemcsak a az egyenlő feltételek minden résztvevője számára a választási folyamatot, amely biztosítja a versenyképesség és a polgárok szabad véleménynyilvánítás, hanem a későbbi elszámoltathatóságát a hatóságok az emberek, a társadalom iránti felelősségük az általuk folytatott politikáért és a konkrét cselekvésekért, amelyeket hatalommal töltenek be.
Az ilyen konfliktusok kialakulásának megakadályozásának egyik leghatékonyabb módja nemcsak a politikai pártok és szervezetek aktív részvétele, hanem más nem állami szervezetek is, amelyek érdekeik képviseletét a helyi önkormányzatokban biztosítják. Ugyanakkor a választási folyamat minden résztvevőjének emlékeznie kell arra, hogy:
- a politikailag reprezentatív helyi önkormányzat kialakulásához szükséges, hogy minden állampolgár szavazata egyenlő súlyú legyen, tekintet nélkül arra, hol élnek és melyik pártra szavaznak;
- a közvélemény képviseletéhez a médiához és a kormányzati szervekhez való hozzáférés nem függ a vagyontól és a kapcsolattól.
A jelenlegi oroszországi helyzet különösen fontos a tudatosság, a helyi hatóságok és a civil szervezetek létezésének közös érdekek és kérdés van, hogy őket, hogy fogjanak össze kell hangolniuk koordinálják működésüket igyekezzék a lehető legszorosabb érintkezésben egymással.
Ez két egységesítő tényezőn alapul. Először is, a mindennapi demokratikus gyakorlat közös aggodalma a lehető legegyszerűbben a polgárokhoz, másrészt pedig a nemzeti vagy regionális politika keretében a döntéshozatali folyamattól való elválás. Az a képesség, hogy valódi hatással legyen a döntéshozatali folyamatra, közvetlenül kapcsolódik egy (vagy legalábbis szoros) helyzet kialakulásához.
A civil társadalom fejlődése a "konfliktus kultúrájától" a "beleegyezés kultúrájáig" való áttérést igényel, ezért szükséges az alapvető érdekek közösségének megvalósítása. Ez a tudatosság könnyebben elérhető helyi, helyi szinten, és ennek megfelelően helyi önkormányzaton keresztül valósítható meg. Ezzel párhuzamosan a polgárok felelőssége a politikai, különösen a választási viselkedésük eredményének leginkább nyomon követhető, ami hozzájárul a társadalom politikai kultúrájának demokratikus elemének megerősítéséhez.