A menedzsment szervezeti alapjai
Oldal 31/35
A szervezet küldetése, célja, stratégiája.
A szervezet küldetése. A menedzsment egyik fő feladata, hogy meghatározza a célokat annak érdekében, hogy megvalósuljon a szervezet kialakulása, működése és integrált rendszere. A célmeghatározás a menedzser tevékenységének kiindulópontja, amely egyre növekvő jelentőséggel bír a fejlődő piacgazdaság feltételei között. A denacionalizáció és a demonopolizáció eredményeképpen a tulajdonosi formák sokféleségének, a gazdasági irányítás decentralizálásának és regionalizálásának jogszabályi konszolidációja az újonnan alakult irányítási objektumok száma évről évre növekszik.
Mindegyik életciklusa a teremtés színpadáról kezdődik, amely elsősorban meghatározza a szervezet céljait, célkitűzéseit, szakterületét, méretét, erőforrásait, a termékek vagy szolgáltatások fogyasztói piacát stb. Ugyanazokat a feladatokat állandóan önálló gazdálkodó egységeknek kell megoldaniuk, amelyek teljes mértékben felelősek az eredményekért.
Az objektív funkció egy misszió létrehozásával kezdődik - a vállalat általános célja, amely a létezés okait fejezi ki. Az irodalomban gyakran utalnak olyan fogalmakra, mint a "politika", a "filozófia". Általában meghatározza a vállalkozás státuszát, kijelenti munkájának alapelveit, kijelentéseket és a vezetés tényleges szándékait, meghatározza a szervezet legfontosabb jellemzőit.
A korábbi vezetési körülmények között vállalkozásaink nem határozták meg küldetésüket, hiszen a központosított menedzsmenttel minden menedzselt objektum céljait és célját felállították és mereven diktálta felülről. Rendszerint azokat a tervezett feladatok rendszerén keresztül és a központi szervek által kiosztott erőforrások felhasználásának mutatói alapján tették közzé. Ma a hatályba lépő piacgazdaság törvényei bizonyos szabályokat követelnek meg a gazdasági egységek viselkedése tekintetében. Közülük - a szervezet küldetésének közzététele, amely ötletet adott a céljairól, a környezet szükségességéről és hasznosságáról, a munkavállalókról, a társadalom egészéről.
A menedzsment tudomány nem dolgoz ki semmiféle általános szabályt a misszió megfogalmazásában. Ezért a misszió és annak tartalmának meghatározására sokféle megközelítés létezik, ami tükrözi a szervezet szerepének és jelentőségének értékelését, elsősorban a döntéshozók részéről. A misszió központi kérdése a szervezet fő céljaira adott válasz. Először is a fogyasztók érdekeinek, várakozásainak és értékeinek (az előállított termékek vásárlóknak) kell lenniük, nemcsak a jelen pillanatban, hanem a jövőben is. Példaként megfogalmazhatjuk a Ford küldetésnyilatkozatát: az emberek olcsó szállítással. Világosan meghatározza a vállalat tevékenységi körét - a közlekedést, a termékek fogyasztóit - az embereket, valamint a széles körű tájékozódást. A misszió ilyen megfogalmazása képes döntő befolyást gyakorolni a vállalat tevékenységeinek stratégiájára és taktikájára.
A küldetésnek nem szabad függnie a szervezet jelenlegi állapotától, munkájának formáitól és módszereitől, mivel általában kifejezi a jövő törekvéseit, bemutatva, hogy milyen erőfeszítések irányulnak, és milyen értékek lesznek prioritásai ebben az esetben. Ezért a missziónak nem szokásos célja a nyereség fő célként való feltüntetése annak ellenére, hogy a nyereséges munka a szervezet életében a legfontosabb tényező. De a profit mint misszió jelentősen korlátozhatja a szervezet által figyelembe vett módozatokat és irányokat, és végső soron nem hatékony munkához vezet. Ezeket az ajánlásokat figyelembe veszik a 8. táblázatban felsorolt hazai szervezetek küldetésének megfogalmazásában.
A szervezet célkitűzései és besorolása. A szervezet általános célja a kulcsfontosságú célok meghatározásának alapja és az ilyen kulcshoz kapcsolódó fejlesztési stratégia kidolgozása
a szervezet funkcionális alrendszerei, például marketing, termelés, kutatás és fejlesztés (K + F), személyzet, pénzügyek. Mindegyik alrendszer megvalósítja azon célokat, amelyek logikusan a küldetésből származnak, mint a szervezet közös célja.
A marketingcélok meghatározása a termékkínálat és a kereslet részletes tanulmányozásához kapcsolódik, mindkettőben, és egy újabb termékben. A kereslet a monetáris formában kifejezett és fizetés útján biztosított közérdek; A kereslet nagysága elsősorban a lakosság pénzbevételének szintjétől, valamint a termelőknek a termelési eszközök megvásárlásától elkülönített összegétől függ. Az ajánlat olyan áruk és szolgáltatások, amelyek értékesíthetők a piacon.
Ezenkívül a cégnek gondosan tanulmányoznia kell a helyzetet a már megismert és új piacokon. Ezért a munkát olyan piackutatási, előrejelzési és tervezési szakembereknek kell elvégezniük, akik releváns információkat és módszereket találnak a célmodellek kifejlesztésére. Az összetétel és ezeknek a szakembereknek a száma függ a vállalkozás képességeitől, hogy önállóan végezze el ezt a komplex és rendkívül professzionális munkát. Ha ilyen lehetőségek korlátozottak, ki kell használnunk az országunkban már megkezdett piaci infrastruktúra elemeit: külső menedzsment tanácsadók, innovációs szakemberek, informatika, számítási módszerek stb.
A termelés magában foglalja a szervezet ilyen tevékenységét, mint a termelési eszközök átvételét, tárolását és elosztását, a kezdeti erőforrások átalakítását a végtermékbe, tárolását és elosztását, valamint az értékesítés utáni szolgáltatást.
Az alrendszer céljainak meghatározásakor figyelembe kell venni az itt elvégzett munkák sokféleségét. Így a gyártás előtti képzéshez tartozik áruk, nyersanyagok, anyagok tárolása, raktárakban való tárolás, készletgazdálkodás (logisztikai kérdések). A termelés maga is megköveteli gépfeldolgozás, összeszerelés, minőségellenőrzés, csomagolás, berendezések karbantartása; a végtermékekkel való munkavégzés (utómunkálat-logisztika) a késztermékek raktárba történő elhelyezésével, megrendelések feldolgozásával és áruk szállításával kapcsolatos. Végül az értékesítés utáni szolgáltatás igényli a pótalkatrészek beszerelését, javítását és szállítását.
A kutatással és fejlesztéssel társult alrendszer megvalósítja a vállalati innováció céljait. Ennek középpontjában az új típusú termékek és szolgáltatások keresésére van szükség, amelyek az elavultokat helyettesítik, meghatározzák a kutatás és fejlesztés céljait, innovációkat vezetnek be és modernizálják a vállalkozás minden területét.
A "Személyzet" alrendszer célja a munkaközvetítéshez való munka, beleértve a munkavállalók felvételét, rendezését, képzését, promócióját és fizetését. Ennek az alrendszernek a legfontosabb célja, hogy biztosítsa a munkavállalók magas érdeklődését a vállalat közös feladatainak megoldásában és kedvező légkör kialakításában (motivációs kérdések).
A gazdálkodó pénzügyi alrendszere a finanszírozás, a hitelezés, az adókötelezettségek, a költségvetés (a vállalat egészére, annak egységeire és programjaira) összpontosítja tevékenységét. A költségvetés az állam, intézmény, vállalkozás, család vagy egyén bevételeinek és kiadásainak listája egy bizonyos időszakra (év).
A táblázatban. A 9. ábra egy példát mutat be azokról a kulcsfontosságú célokról, amelyeket az egyes alrendszerek számára beállíthat. Valóságos körülmények között ezeket a célokat a releváns mutatók segítségével meg kell határozni és számszerűsíteni kell. Nem nehéz látni, hogy ezek az alrendszerek irányítási tevékenység irányai.
AZ IGAZGATÁSI CÉLOK OSZTÁLYOZÁSA
A menedzsment céljai és céljainak száma és változatossága annyira nagy, hogy összetételük meghatározásának átfogó, szisztematikus megközelítése nélkül egyetlen szervezet sem képes kezelni a méretét, szakosodását, típusát és tulajdonosi formáját tekintve. Kényelmes és bizonyított eszközként egy célmodell megépítését egy fa-szerű gráf - a célfa (16. ábra) formájában - használhatja. A fa segítségével rendezett hierarchiájukat írják le, amelyek esetében a fő cél szekvenciális bomlása a részcélokba a következő szabályok szerint történik:
- a gráf tetején egy közös célnak tartalmaznia kell a végeredmény leírását;
- amikor az általános cél a célok hierarchikus felépítésébe kerül, akkor feltételezzük, hogy az egyes szintek részfeladatainak megvalósítása szükséges és elégséges feltétele az előző szint céljának eléréséhez;
- A célok különböző szinteken történő megfogalmazásánál meg kell határozni a kívánt eredményeket, de nem a megszerzés módjait;
- az egyes szintek részcéljai egymástól függetlennek kell lenniük egymástól, és nem mutathatók egymástól;
a célfa megalapozása feladatnak kell lennie, amely bizonyos módon és előre meghatározott idő alatt elvégezhető munkák megfogalmazása.
Ábra. 16. A célmodell sémája a célfára való felépítéshez
A bomlási szintek száma a meghatározott célok nagyságától és összetettségétől, a szervezet által elfogadott struktúrától és a vezetés kiépítésének hierarchiájától függ.
A célmeghatározás egyik lényeges eleme nemcsak a célok hierarchiájának modellezése, hanem a fejlődés szempontjainak dinamikája egy bizonyos idő alatt. A dinamikus modell különösen hasznos a stratégiájának megvalósítását végző vállalkozás hosszú távú terveinek kidolgozásában. Ugyanakkor a stratégia általános integrált tervnek tekintendő, amelynek célja a küldetés teljesítése és a szervezet gazdasági céljainak elérése. Ezenkívül ezt a koncepciót "taktika - politikák - eljárások - szabályok" csoportjaként kezelhetjük, ami irányítja a szervezetet a vezetői döntések meghozatalában. Más szóval, a stratégia a következő kérdésre válaszol: "Hogyan valósítsuk meg a küldetést, hogyan érjük el a kitűzött célokat?"