A lecke struktúrájának meghatározása
A lecke szerkezete szerkezete. Amint azt a modern tömegiskolák gyakorlata bizonyítja, a lecke időtartama 1-2 osztályban 35 perc alatt a fennmaradó 45 percben. Ez a képzési idő kisebb opciókkal hagyományosan a következő különálló szerkezeti részekre, komponensekre vagy a leckék szakaszaira tagolódik:
- a lecke bevezető része, amely a diákok szervezésére szolgál, a lecke témájának megfogalmazása, a lecke célja és motivációja;
- a házi feladat ellenõrzése, amely különbözõ módon történõ, a lecke bármely szakaszában történhet;
- a tanár új anyagi magyarázata vagy megfigyelések szervezése, amelyek előkészítik a hallgatót a tanár által kifejtett új anyag megítélésére; vagy annak a gyakorlati feladatnak a magyarázatát, amelyet a tanulónak a leckében kell elvégeznie;
- a leckében szereplő magyarázat rögzítése;
- gyakorlati feladat elvégzése;
- egy beszélgetés formájában megtanult ismétlés;
- összefoglalva a leckét;
- üzenetet és a házi feladat rögzítését.
Attól függően, hogy egy adott téma milyen szakaszon halad át a lecke 35 vagy 45 perces struktúrájában, egyes szakaszok (elemek) kizárhatók; így a tanulmányozott témák összefoglalására vonatkozó leckékben nem lesz rész 2), részben pedig 3), de a vezető helyet a tanulmányozott, különféle független művek stb.
A lecke szerkezete sok okból és körülményektől függ. a legfontosabbak a következők:
- a célok, amelyeket a tanár maga állít a leckében;
- készenléti fokuk;
- az iskola vizuális képzési segédeszközökkel és TSS-vel van felszerelve;
- tankönyvek, taneszközök, eszközök és művészeti anyagok vizuális tevékenységre való rendelkezésre bocsátása.
A tananyag mennyisége elsősorban az idő tényezőn keresztül befolyásolja a lecke szerkezetét. Nagy mennyiségű új anyag szükségessé teszi a szóbeli megkérdezés minimalizálását vagy a gyakorlati feladat teljesítését. A kis és egyenletes könnyű anyag lehetővé teszi, hogy több időt töltsön a diákok tudásának és vizuális tevékenységének ellenőrzésére.
Gyakran a lecke struktúrájának meghatározásakor a cél alapvető. Tehát, ha a tanár. például a célja a leckét magyarázatot az új anyag, kezdeti bevezetését hallgatók új koncepciók, néhány leckét kizárható ellenőrzési ismeretek a korábbi anyag, és ha a tanár célul tűzte a lecke élesítés hallgatók speciális ismeretekkel, a gyakorlatok és a különféle önálló munka gyakorlati jellegű fog dominálni a többi lecke.
Age tanulók abban az értelemben befolyásolja a leckét szerkezet, hogy a fiatalabb diákok, a kevésbé stabil a figyelmet, annál inkább fáradtság, annál gyakoribb a változás a tevékenységek, a nagyobb hangsúlyt a világosság és konkrétság és nem absztrakció, annál több érzelmi jellegek a karakter tanulás, nem racionalitás stb. A junior osztályokban nehéz felépíteni a lecke építésének egy vagy másik szakaszának jelentős időtartamát. Éppen ellenkezőleg, a felsőbb osztályokban lehetséges, hogy az osztály egyhangú tevékenységet folytasson, és a lecke bármelyik strukturális összetevője a legtöbb időt igénybe veheti.
A hallgatók felkészültségének mértéke gyakran meghatározza az adott tárgy tanításának teljes módját egy bizonyos ideig. Ha például a tanár elment a „hagyományos” futó osztályban, ahol ő tanította a képzőművészet, a tanár, aki nem rendelkezik speciális képzést, akkor először sok leegyszerűsítik, hogy állítsa be a technika mellett a szintet. Természetesen a tanárnak úgy kell cselekednie, hogy a lehető legrövidebb idő alatt növelje a diákok tudását, készségeit és készségeit a szükséges szintre.
A jelenléte egy különleges besorolású, a hivatal a képzőművészet, a mértéke az berendezésének a speciális berendezések, tankönyvek, taneszközök és vizuális TCO és a diákok tankönyvet, a képzőművészet, az eszközök és a művészeti anyagok megválasztását befolyásolja a tanár oktatási technikák.
A képzőművészeti leckék a következő típusúak lehetnek: bevezető leckék; Új ismeretek átadásának tanulságai; gyakorlati munka órái; ismétlés és általánosítások; vegyes (kombinált) leckék. Ez a lista kiegészíthető tanulságokkal a tudás konszolidálásával, a készségek és leckék átadásával kapcsolatos leckékkel és a végső leckékkel.
Ugyanakkor, hangsúlyozva a csökkentett feltételrendszerét besorolás, szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy a pedagógiai folyamat szerkezeti változatok a lecke lehet végtelenül változatos, eltérő még azonos didaktikai célokra különböző szekvenciák egyes szerkezeti elemek és azok időtartamát. A legstruktuáltabban rugalmas és praktikus gyakorlati oktatási és oktatási tevékenység az úgynevezett vegyes vagy kombinált lecke.
A lecke struktúráját általában a tanuló-gyakornoki előkészítés kezdetére tervezik, a fent említett tényezők egy vagy több (a lecke célja, a tananyag tartalma stb.) Domináns hatásától függően. A lecke teljes szerkezeti felépítése az összes részre való gondolkodás után és a terv elkészítése után érhető el. Fontos kérdés ebben az esetben az idő tényezője, amely nemcsak racionális, hanem mesterségesen is használható.
Mivel a vegyes lecke a képzőművészeti tanítás folyamatának szervezésének legelterjedtebb formája, és hogy az összes fő strukturális komponens képviselhető benne, vegyük figyelembe a kevert (kombinált) lecke készítését is.
A leckék témáit és céljait elsősorban a program határozza meg. A program a tanár tevékenységének fő és vezető kritériuma. A tanár vezetésével be kell tartania a leckék témáinak egy bizonyos megfogalmazását, a képzési anyag bemutatásának sorrendjét, és a vizsgált anyag terjedelmére is összpontosítania kell.
A program követelményei és a képzőművészet naptári-tematikus tervének megfelelően a jövőbeli tanár, mint a gyakorlat azt mutatja, nincs nehézsége a lecke témájának és céljának megfogalmazásában.
A lecke céljától távol eshet a lecke témája. A lecke fő didaktikus célját a végeredmény jellemzi, azaz és milyen mértékben kell megváltoznia a diákok tudásán és készségein, valamint bizonyos képességek fejlesztésén, fejlesztésén és megszilárdításán, ennek a lecke egészének eredményeként. A lecke fő didaktikai céljának elérése érdekében a gyakornok egy egész komplex problémát megold az oktatás, a nevelés és a fejlődés területén.
A leckében a tanárnak nemcsak a tudást, a készségeket és a készségeket kell felkészítenie, különböző képességeket kell kifejlesztenie, hanem az integrált szemléletmód szemszögéből is, hogy a képzések művészeti óráiban rejlő lehetőségeket használják fel.
Különösen hasznos a tanár, hogy tükrözze a hallgatók tanításának céljait a már megtanult elméleti anyag alapján, vagy párhuzamosan a gyakorlati vizuális készségek elsajátításával. Gyakran szükség van arra, hogy tükrözze, hogyan tanulják meg a diákok a színtudomány elméleti alapjait, megértik a lineáris és a légi nézet törvényeit, a kompozíció alapját, és hogyan alkalmazzák ezt a tudást a gyakorlatban.
A leckében való felkészülés során a tanárnak mindig kérdéseket kell tennie a lecke célkitűzéseivel kapcsolatban:
1. "Milyen tudást kívánok adni ebben a leckében? Mit fognak képviselni: reprezentációk, fogalmak, ítéletek? "
2. "Milyen készségeket és készségeket fogok bevezetni (mélyíteni, fejleszteni) a leckében?"
3. "Milyen oktatási munkát fogok csinálni?"
Pontos válaszok ezekre a kérdésekre nemcsak ígéretes módon egyértelművé teszik a leckét, hanem segítik a tanár megtalálása a megfelelő eszközöket a kitűzött célok eléréséhez. "[9]