A kutya szánján
Szeretsz a kutyákat, de nem engedheted meg magadnak otthon tartani? Vagy valami szokatlan dolgot szeretett volna a természetben? Aztán megy a "Elbrus" szibériai hús kennelébe! A rendezvényt Pavel Smolin, a Polar expedíció egyik résztvevője szervezte.
Közel vannak a Copper faluban, igazán alig találtam őket, talán egy chip. De még mindig megérkeztünk, és a kék szemű éjszakát és Snegannát üdvözöltük.
Az oktatók megmutatták, hogyan kell lovagolni egy ilyen csapatban. Azt mondták, miért lehetetlen a szánokat dobni, még akkor is, ha a kutyák bokrokba vagy hóesésekbe kerültek. Ha meg kell menned, a HAK-ot kell nyomni és kiáltani. ha meg kell állnia, nyomja meg a kart a lábával és mondja ki SHSHSSH. A kutyák először nem értették meg a magas hangzást, csodálkozva néztem, és lustán sétáltam, kiáltották ki a bátorságot.
A gyerekek boldogok, felnőttek is! Igaz, szeretném, ha az út egy kicsit hitelesebb lenne. A hámban 4 kutya volt. Az alfa-férfi rendszerint közelebb kerül a szánokhoz, hogy azok előtt haladjon. És az elsőnek nyugodtnak és engedelmesnek kell lennie.
Amikor versenyben voltunk, meghívtuk a kennel területére. Ott a különböző korú kutyák sötétsége. Szinte minden husky, de vannak mestizók is. Itt az ilyen medvék futott hozzánk, a vadászat volt, hogy megette őket.
Ők nyugodtan viselik a gyerekeket, öleleket és tollakat.
Tehát persze nem elbűvölő. De a kennel egy kennel. Megígérik, hogy mindent pár év alatt befejeznek és szépséget hoznak.
De a kutyák nagyon boldogok, nincsenek vékony emberek, és a gonosz nem vette észre. Néhány kölyökkel ketrecek ülnek.
A pótkocsiban éttermeket butikokat, édességeket ittak a teával, és könyveket kerestek a polár expedícióról és az északi tájról.
És hazamentünk. A kommunikáció a természettel és a kisebb testvérekkel nagyon megnyugtatja az idegrendszert.
