A Java szigetén
A Java (az indonéz "Jawa") az ötödik legnagyobb sziget Indonéziában, amely az ország népességének több mint fele. Az indonéz történelem nagy része elválaszthatatlanul kapcsolódik ehhez a szigethez, ahol megalapították a hatalmas indo-buddhista birodalmakat, az iszlám szultánokat és a holland Kelet-Indiai Társaság gyarmati központját. Java a döntő szerepet játszott az indonéz függetlenség elleni küzdelemben az 1940-es években. Ma a sziget az ország politikai, gazdasági és kulturális életében meghatározó szerepet játszik. Jakarta (Indonézia legnagyobb városa) fővárosa is ezen a szigeten található.
A sziget turisztikai látványosságai
A Prambanan egy ősi buddhista és hindu templom komplexuma, amely az UNESCO Világörökség listáján szerepel. További részletek az e Prambananban
A Bromo-Tengger-Semeru Nemzeti Park a Java sziget egyik legnépszerűbb nemzeti parkja, mivel a környező táj szépsége Indonéziának és az ország látogatói kártyájának ikonikus szimbóluma. További információ: Bromo-Tengger-Semeru Nemzeti Park
Yogyakarta - egy népszerű idegenforgalmi célpont Indonéziában tartott tiszta jávai nyelv és a gazdag népi hagyományok. További információ: Yogyakarta
Jakarta az ország fővárosa és legnagyobb városa, az ország kulturális, politikai, pénzügyi és ipari központja. Indonézia fővárosa természetesen nem tekinthető népszerű idegenforgalmi célpontnak, de jó múzeumok vannak, kis területen. Az óváros megőrizte építészetét és hangulatát érdekes pillantással a város hosszú történetére. Részletesebben Jakartában egy idegenvezető
Az indo-buddhista korszak királysága
Tarum és Sunda kis királyságai Java-Nyugaton alakultak ki a 4. és a 7. században. De a Java szigetén az első nagy állami formáció volt a Mataram királyság (732-1043), amelyet a VIII. Század elején a Silendra-dinasztia uralkodói alapítottak. A Mataram Királyság első uralkodói hinduizmust vallottak, majd a buddhizmus a domináns vallássá vált. Ettől a naptól fogva nagyszerű buddhista és hindu műemlékek vannak: Borobudur és Prambanan.
A 10. század elején a Mataram királyság romlott, a hatalom központja a java-sziget központi területeiről keletre költözött. Végül, Mataram 1043 évvel azután szétesett, hogy a konfliktus a szvátrai sziget Srivijaya királyságával folytatódott.
Az indo-buddhista korszak egy másik erős ereje a Majapahit birodalom, melyet 1293-ban alapított (1293 - a 16. század elején). A Majapahit Birodalom Khayyam Vuruk uralkodása alatt elérte a hatalom csúcsát. Fontos szerepet játszott a Gajah Mada tehetséges parancsnoka, melynek köszönhetően Khayyam Vuruk birodalma teljesen megteremtette a kontrollt a Java, Bali, Szumátra és Madura szigetén.
A korábbi jávai királyságok gazdasága a mezőgazdaságon alapult. A Majapahit uralkodói vezérelték a kikötőket és a hajózási útvonalakat, így az első birodalom lett az aktív pártfogás a kereskedelemben. Khayyam Vuruk halálával a Majapahit birodalom kezdte visszahullani és végül összeolvadt a 16. század elején az iszlám szultánok támadása alatt.
Az iszlám terjedése és az iszlám szultánumok megjelenése
Az iszlám megjelenése kulcsszerepet játszott a Java és Indonézia történetében. A muzulmán kereskedők évszázadokon át ellátogatták az indonéz szigetcsoportot. A régióbeli iszlám kereskedelem növekedésével a Majapahit hindu birodalma kezdett visszaesni. A jávaiak választása volt: harcolni vagy átalakítani az iszlámra, és végül sokan választották az utóbbit. A 16. század elején a keleti jávai jávai kereskedelmi kikötők teljesen elhagyták a Majapahit haldokló birodalmát. A 16. század végéig az iszlám lett a domináns vallás a Java szigetén. Ebben az időszakban független muzulmán szultánok, Pajang, Mataram, Cheribon és Bantam alakultak. A legnagyobb erő elérte a Mataram szultánságát (nem szabad összetéveszteni a Mataram Királysággal). A szultanát Agung Hanyokro Kusumo (1613-1645) uralkodása idején elérte a jólétet. Az Agungu sikerült kiterjeszteni a szultánság területét Közép- és Kelet-Jáva, a Borneói szigetekre.
1596-ban a holland Kelet-Indiai Társaság négy hajója először járt Java-on, és rövid idő után az első holland kereskedelmi állomások megindultak a sziget partján. 1619-ben a holland csapatok Peter Cohen parancsnoksága alatt megtámadták és elfogták Jaikarta (Indonézia jelenlegi fővárosa). A hollandok megváltoztatták a Jaikarta nevét Batavia-nak, és a holland koloniális építészet klasszikus kanonjai szerint újjáépítették a várost.
A belső konfliktus megakadályozta a jávai embereket abban, hogy hatékony szövetséget hozzanak létre a hollandok ellenzése érdekében. Az 1670-es évektől kezdődően a holland Kelet-Indiai Vállalat elkezdte átvigyázni a jáva muszlim szultánjai fölött. A Nyugat-dunántúli szultánok felismerték a vállalat szuverenitását a 17. század utolsó negyedében, az északi-közép-és észak-keleti követi 1743-ban. 1755-ben az egykori erőteljes matarami szultánság a hollandok nyomása alatt két állam vazalláris államára oszlott: Yogyakarta és Surakarta. A 18. század végére a hollandok kiterjesztették hatásukat az egész szigetre.
Az európai napóleoni háborúk alatt Hollandiában és a Kelet-Indiában élő kolóniái a Francia Köztársaság hódításai alá esnek. 1811-ben a briteket és a szigetet elfoglalva rövid időre a brit birodalom tulajdonává vált Sir Stamford Raffles kormányzó. Az 1814-es párizsi szerzõdés feltételei szerint az angol 1916-ban a hollandok visszatérnek Jávaba.
A 19. században az európaiak befolyása alatt megjelentek az autók, a vasutak és a távirati kommunikáció. A hollandok véget vetettek a háborúknak, növelték a területet a rizs termesztésében, új növények termesztését kezdték, elsősorban a manióka és a kukorica termesztése, a hozam növelése. Mindez hozzájárult az éhezés megszüntetéséhez Java-ban és a sziget lakosságának gyors növekedésében.
A XX. Század elején, a XX. Század elején, a Java intenzíven fejlett iparágat és mezőgazdaságot hozott létre a holland Kelet-Indiák minden szigettől. A szigeten kialakult kapitalista kapcsolatok mellett az indonéz nacionalizmus és a függetlenség elérésének vágya is felmerült. A hollandiai 1825-1830-as évek első komoly felkelése a holland telepesek ellen nagyon nehéz volt. E tényezők alapján a hollandok megváltoztatták hazai politikájukat. 1903 óta a javán részt vehettek a helyi önkormányzatokban, és 1925-ben az indonézek többséget kaptak a Volksraadban ("Népi Tanács").
A második világháború idején 1942 és 1945 között a japánok elfoglalták a Java-ot. A japán megszállás befejezése után kezdődött a szigeten a hollandokkal szembeni felszabadító háború. Befejezése után 1950-ben a sziget az indonéziai független Köztársaság részévé vált.
Földrajz és táj
