A gázelosztó mechanizmus célja és részletei
Laboratóriumi munka №2
Téma: "A gázelosztó rendszer kialakítása és működtetése"
A lecke célja: a gázelosztó mechanizmus eszközének, céljának és működésének tanulmányozása
Munkahelyi berendezések: 1. Időzítő alkatrészek
2. Motorszakaszok
Vegye figyelembe a következőket:
1. A gázelosztás mechanizmusának és részleteinek meghatározása. Időzítési rendszerek. Előnyeik és hátrányaik.
2. Az időzítés elve.
3. A gázeloszlás fázisai és azok hatása a motorra.
4. Az időzítés hőleadásának beállítása.
A gázelosztó mechanizmus célja és részletei. Időzítési rendszerek. Előnyeik és hátrányaik.
Gázelosztó alkalmazott mechanizmus nyitására és zárására a szelepek, amelyek egy a palackok töltésére a motor éghető keverék vagy légelválás kipufogógázok és szilárd égéskamra el van szigetelve a környezet során a kompressziós löket és a munkaütem.
A szelepek közvetlenül a palackokat gyúlékony keverékkel és kipufogógázokkal látják el. A szelep egy lemezből és egy rúdból áll. A modern motorokon a szelepek a hengerfejben helyezkednek el, és a szelep érintkezési helyét nyeregnek nevezik. Vannak bemeneti és kimeneti szelepek. A palackok jobb betöltése érdekében a szívócsatorna átmérője általában nagyobb, mint a kimeneti szelep. A szelep rugóval van lezárva, és a rúd megnyomásakor kinyílik.
A rugót a rúdra egy rugós lemez és keksz segítségével rögzítik. A szeleprugóknak bizonyos merevsége van, ami biztosítja, hogy a szelep működés közben bezáródjon. A szelepeken fellépő rezonancia-rezgés megakadályozására két kisebb rugalmasságú rugó felszerelhető, ellentétes tekercseléssel. A szelepek fémötvözetekből készülnek. A szeleplemez munkarésze meg van erősítve. A bevezető szelepszár általában szilárd, és a kimeneti szelep üreges, nátrium-töltéssel a jobb hűtés érdekében. A szelepet meghajtással nyitják meg, amely biztosítja az erő átvitelét a vezérműtengelyről a szelepre. Jelenleg két fő szelepvezérlő rendszert használnak: hidraulikus nyomógépek és görgők.
A görgők a szelepmozgásnál előnyösebbek, mert kevesebb súrlódási veszteséggel és kevesebb tömeggel rendelkeznek. Az egyik oldalon lévő görgőkar a szelepszáron fekszik, a másik a hidraulikus kompenzátoron. A súrlódási veszteségek csökkentése érdekében a kar és a bütyköstengely bütyke közötti csomópont henger formájában van. A szelepmozgatóban lévő hidraulikus kompenzátorok segítségével minden pozícióban nulladik hézagtörés valósul meg, kevesebb zajt és lágy működést biztosít. Szerkezetileg a hidraulikus kompenzátor egy hengerből, dugattyús rugóból, visszacsapó szelepből és olajszállító csatornákból áll. A hidraulikus kompenzátor, amely közvetlenül a szelepszáron helyezkedik el, hidraulikus nyomónak nevezik.
Az elosztó tengely biztosítja a gázelosztó szerkezet működését az adott motorra alkalmazott hengerek működési sorrendjében és a gázelosztás időzítésében. Ez egy tengely bütykös elrendezve. A bütykök alakja határozza meg a gázelosztás fázisait. nevezetesen a szelepek nyitó és záró pillanatait és működésük időtartamát. Az időzítés hatékonyságának jelentős növekedését, és ezáltal a motor jellemzőinek javulását a gázelosztás fázisainak megváltoztatására szolgáló különböző rendszerek biztosítják. A bütyköstengelyt egy forgattyústengely hajtja, olyan meghajtással, amely kétszer olyan lassan mozog, mint a főtengely. A bütyköstengely hajtásaként ékszíjat, láncot és sebességváltókat használnak. Az öv és a láncos meghajtók hajtják a bütyköstengelyt a hengerfejben. A fogaskerék vonat általában bütykös tengelyként forog a hengerblokkban. Az öv és a lánc meghajtók mind előnyökkel, mind hátrányokkal rendelkeznek, ezért egyenrangúan használják az SRM-ben. A lánc meghajtó megbízhatóbb, és ennek megfelelően tartós. De a lánc nehezebb, mint az öv, ezért további eszközökre van szüksége a rezgések feszítésére és csillapítására. A feszítőhengerek rugót és feszültséget biztosítanak a kenési rendszer olajnyomása miatt. Mivel a bütyköstengely egy és két soros görgős láncát hajtják végre. Fokozatosan ezeket zárt láncok váltják fel. A csillag fogaival kölcsönhatásba lépnek egy adott alakú arccal. A bütyköstengelyen kívül az olajszivattyú hajtása, a kiegyenlítő tengelyek lánc segítségével is elvégezhetők. A szíjhajtás nem igényel kenést, ezért a tárcsák nyitva vannak. Ugyanakkor az öv korlátozott erőforrással rendelkezik a lánchoz képest. Igaz, ez az erőforrás nem olyan kicsi.
A gázelosztó mechanizmus (GRM) a következőképpen működik. Forgatásával a vezérműtengely a bütykök úgy szerinti sorrendben a motor henger váltakozva nekiütköznének a karok 11. A karok, esztergálás egyik vége a gömb alakú feje állítócsavar 18, a másik végét törvény a szelep szára, leküzdeni az ellenállást a rugók 7., 8. és nyitott szelepek. A további forgás a vezértengely a bütykök ereszkednek karokat, amelyek visszatérnek eredeti helyzetükbe az intézkedés alapján a 17 rugók, és a szelep zárva van a rugók a 7. és 8..
A motor futása közben a bütyköstengely kétszer olyan lassan forog, mint a főtengely. Ez annak köszönhető, hogy a motor kétfázisú fordulatánál működő motor működési ciklusa alatt minden egyes henger beszívó- és kipufogószelepe egyszer ki kell nyitnia.
A gázelosztó mechanizmus (időzítés) normális működése nagymértékben függ a bütyköstengely bütykének és a szelepmozgató karainak hőleolvasztásától. Ez a rés biztosítja a szelepek szoros zárását, mivel azok a működés közben történő hevítés hatására meghosszabbodnak. Ha nincs elegendõ hõrés vagy hiánya, a szelepek nem teljes lezárása következik be, ami gázszivárgáshoz, a szelepfejek széleinek gyors lerövidítéséhez és a motor teljesítményének csökkenéséhez vezet.
