Piroska
A farkas által megtévesztett lány (333 az Aarne-Thompson osztályozás szerint [1]) gyakori volt Franciaországban és Olaszországban a középkor óta. Az Alpok lábánál és Tirolban a mesék legalább a XIV. Századból ismertek, különleges népszerűségnek örvendtek. A kosár tartalma változatos: Észak-Olaszországban az unokája friss halat hozott nagyanyjának, Svájcban - egy fiatal sajt, egy dél-franciaországi sajtot - egy pattyot és egy vajkát. [2] A néprajzi feljegyzésekben a cselekmény a következőképpen néz ki [3] [4].
Anya tejével és kenyerével küldi a lányát nagyanyjának. Találkozik egy farkast. megmondja, hová megy. A farkas elárasztja a lányt, megöli a nagymamát, előkészíti a testét egy edényt, és a vérből - egy ital, nagyanyja ruhájára helyezi és lefekszik az ágyában. Amikor a lány megérkezik, a farkas meghívja őt enni. A nagymama macskája megpróbálja figyelmeztetni a lányt, hogy a nagyanyja maradványait eszik, de a farkas egy fából készült cipőt dob a macskába és megöli. Ezután a farkas felkéri a lányt, hogy kössön le és feküdjön mellé, és dobja a ruhákat a tűzbe. Ő ezt teszi, és a farkas mellé fekszik, megkérdezi, miért van egy csomó haj, széles váll, hosszú körmök, nagy fogak. Az utolsó kérdésre a farkas azt válaszolja: "A lehető leghamarabb enni, gyermekem!" És eszik a lányt.
Így ér véget a felvett lehetőségek többsége, bár a lányban a ravaszság kifutott a farkasból.
Irodalmi feldolgozás [szerkesztés]
Charles Perrault [szerkesztés]
Charles Perrault irodalmi feldolgozta az országos telket. Távolította el a kannibalizmus motívumát. karakter-macska és az ő gyilkos farkas bevezetett okoz piros sapka - chepchik- „társa” (az eredetiben - „gardedám” (francia kísérő) idején Perrault ki a divatból a városokban, de népszerű a nők körében a vidéki területeken.), amely egy lány vezette, és ami a legfontosabb: egy mese mesélése, amely bemutatja a lány tisztességességi megsértésének motívumát, amelyért fizetett, és egy mesét mesélt a költői erkölcsiséggel. hogy a lányok féljenek a csábítóktól. Így, bár a népmesék bruttó naturalista pillanatait jelentősen lágyították, hangsúlyozták a nemek közötti kapcsolat kérdését.
Tale-ben megjelent 1697-ben Párizsban, a könyv „Tales of Mother Goose, vagy történetek és mesék régmúlt tanításaival”, ismertebb nevén „Tales of Mother Goose”. [2]
Grimm testvérek [hivatkozás szükséges]
A modern gyermekkori irodalomban klasszikusabb mese, a Grimm testvérek Perrault halála után egy évszázadot regisztráltak. egy változat szerint Maria Müller, aki házvezetõként dolgozott Wilhelm Grimm jövõbeli feleségének házában. [5] Egy másik változat szerint - a Janetta Hassenpflug-tól, amely anyától származott a hugenottaktól. kiutasították Franciaországból a XIV. Lajos alatt. Feltételezzük, hogy a "Piroska" változata ugyanabban a Perraultban fordult vissza [4].
Egy jó véget adtak a meséknek: ebben a verzióban áthaladtak a fakitermelők. meghallgatják a zajt, megölik a farkasokat, kivágják a gyomrát, megmenti a nagymamáját és a piroska. Az egyik verzió szerint ezt az epizódot egy másik népszerű német "The Wolf és a Seven Kecske" című könyve kölcsönözte [6]. a másik pedig a "Piroska halála és élete" című darabját, amelyet 1800-ban a német romantikus író Ludwig Tik írt [2].
Perrault moralizálása a nemek kapcsolatáról a mesékből eltűnt, ahogyan minden szexuálisan motivált motívum. A tündérmesék szövegében a kicsi vöröslovacot nem sértik az udvariasság, hanem az anya akarata, aki arra kéri a lányát, hogy menjen el a nagyanyjához anélkül, hogy valami elterelte volna. Az erkölcsiség a végén arra enged következtetni, hogy figyelmen kívül hagyja az engedetlen gyermekeket: "Nos, most már soha többé nem megyek az út szélén az erdőben, nem engedem meg az anyám rendjeit."
Orosz fordítások és felidézések [szerkesztés]
Oroszországban a történetet többször újranyomtatták. Verzió PN Field egy teljes fordítását a Grimm testvérek, de a jövőben a legszélesebb körben parafrázis Ivan Turgenyev [7] (1866), amely kivette a motívum megsérti a tilalmat, és néhány részletes leírást.
Az oroszországi tündérmese illusztrációiban általában a francia eredetû francia ruhadarab helyett a tényleges leánykori sapkát (Grimm testvérek meséje szerint) ábrázolják. Ugyanez a helyzet sok más országban, ahol a "chaperone" szót lecserélték, amikor "sapkát", "kalapot" és "sapkát" fordítottak.
Szintén ismert az AP Zontag (1867), az EV Lavrovoy (1900) által Altaev (1910) által készített Red Cap.
Piroska a pszichológiában [szerkesztés]
Eric Berne "A játékok, amelyeket emberek játszanak. Az emberek, akik játszanak "a Little Red Riding Hood tündérét a" játékok ", az élet forgatókönyveinek példájaként értelmezik. A gyakorlatban a feldolgozás modern mese Bern második lekéri archaikus motivált, de nem csábító a farkas és Piroska is, életre kelti az egyik tizenéves forgatókönyvek [8]. Az értelmezés egy másik változata az "Áldozat - Violator - Rescuer" forgatókönyv háromszögének szerepeltetésével jár együtt [9].
Erich Fromm a pszichoanalízis szempontjából értelmezi a mesét. amelyben a hősnő fő jellemzője - a vörös sapka - a menstruáció szimbóluma. És a meseban nem szól egy kis, védtelen lány, hanem egy érett nő, aki találkozott a szexuális kapcsolatok problémájával. anya tanácsát „hogy ne forduljon az útról az erdőbe”, Fromm értelmezni, mint egy figyelmeztetés, hogy nem kell a közösülés, de a cselekmény kannibalizmus farkas - mint a közösülés. Azonban a szexuális kapcsolatok veszélyeiről szóló erkölcs mellett a mese a férfiak és a nők közötti konfliktus fogalmát tükrözi. Amint Fromm írt egy mese Piroska - „a történet a diadal a nők, akik utálják a férfiak, a történelem, befejezve a győzelem a nők” [10].
Filmezés és gyártás [szerkesztés]
Zenei művek [szerkesztés]
Klasszikus képernyő verziók [szerkesztés]
A mese újragondolása [szerkesztés]
Az 1939-es plakát