Online tesztek az orosz történelemről (Oroszország története) - minden kérdés (41
601. A tizenötödik pártkongresszus (1927) döntései az agrárszektor fejlődésének módjairól:
• az együttműködés teljes fejlesztése
• a kollektív gazdaságok logisztikai támogatásának biztosítása
• a kollektív gazdaságok létrehozása szigorúan önkéntes alapon
602. Az RSFSR először nemzetközi konferenciákon vett részt:
1922-ben Genovában
603. A Szovjetunió a 1930-as évek végén Németországgal való közeledését a következők okozták:
• a vágy, hogy időt nyerjünk az elkerülhetetlen háború előkészítésére
604. A szilárd kollektivizáció és a kényszerített iparosítás közötti kapcsolat abban nyilvánult meg, hogy a kollektivizáció teljes mértékben biztosított:
• merev rendszer létrehozása a pénzügyi, munkaügyi és anyagi erőforrásoknak a mezőgazdasági ágazattól az ipari szektorig történő átadásához
605. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége az alábbiak szerint alakult:
• 1922
606. A Szovjetunió az uniós köztársaságok szövetségévé alakult, az elveken alapulva:
• Az önkéntesség és a jogok egyenlősége
607. A kényszerfejlesztés stratégiája megkezdődött.
• A piaci mechanizmusok lebontása a városban és a vidéken
608. A kényszerfejlesztés stratégiája feltételezett.
• A nehézipar gyorsabb fejlődése azáltal, hogy az ország összes erőit és erőforrásait a gazdaság irányába terjeszti
609. A gazdaság kényszerű fejlődésének stratégiája feltételezett.
• Folyamatos kollektivizálás az ország gabonatermékeiben
610. Az 1939-es szovjet-német szerződés titkos jegyzőkönyvének lényege, hogy a felek.
• egyetértett a befolyási körök Kelet-Európában történő elhatárolásával
611. Az egypártrendszer létezése a Szovjetunióban egyike volt a jeleknek:
• totalitárius rezsim
612. A Szovjetunió 1930-as évek kollektivizálásának lényege:
• A mezőgazdaság államosítása
613. A totalitárius rezsim:
• az állam teljes körű ellenőrzése az élet minden területén
614. A totalitárius rezsim elfoglalása a Szovjetunióban a harmincas években:
• a lakosság politikai kultúrájának hiánya
615. A kényszerített iparosodást elsősorban a kárára tervezték
• a falu, mint pénz- és munkaerő-szolgáltató