Konstantin Vorobiev, író
Az egyik legprominensebb képviselői a „hadnagy próza, Vorobyev Konstantin Dmitrievich született az áldott” csalogány „Kurszk régióban, hát a falu neve Alsó Reutets a Medvedinskom területen. A természet maga is énekelni vagy zeneszerződni, a kursk földjének lelke szülötte hálás lakóiban azt a vágyat, hogy elsajátítsa a szót és elfogja ezt a szépséget.
Ilyen sors
Moszkva és a Katonai Akadémia
Koncentrációs tábor Litvániában
Konstantin Vorobyev maga írta a fogságban élők életkörülményeit. Az itt bemutatott képek nem élénken ábrázolják ezt az életet. És több mint egy koncentrációs tábor volt. Többször futott, és megölték, amikor elkapták. De Konstantin Vorobyov - halhatatlan író és kitartó ember - túlélte. Amint a sebek lezárultak, ismét elrohant. Végül kiderült. Egy partizán elszakadt voltam. Egy földalatti dolgozó lett. A koncentrációs táborokban elkövetett atrocitások története, ugyanakkor írta, biztonságos házakban rejtőzködik. Az "Út az óvilág felé" nevezte. A címben ez volt életének fő álma. De az első kiadvány, amely csak negyven évvel később, 1986-ban, a magazin „A kortárs” keresztelték eltérően - nagyobb kapacitású és integráltan: „Ez nekünk, Uram.” Ahogy olvastam végig a leplezetlen a e könyv lapjain, az embertelen háború és fogság az húsdaráló a sorsát és a karakterek, ami vérzik minden betű, az olvasó hirtelen növekszik, és megszerzi szárnya kiirthatatlan büszkeséget az országot, az ő serege, népéért. Konstantin Vorobiev egy igazi író. Újra elolvassa, még ha csak a szeretet pozitív. Csak érezniük kell, nem kell elfelejteniük.
Vorobyov rövid történetei
A háború és a béke története
A kéziratokat nem vizsgálják felül, és nem térnek vissza. Hurrá!
Konstantin Vorobiev, "Moszkva közelében halt meg"
Örök emlék
A történetek történeteit és néhány részletét lefordítják német, bolgár, lengyel, lett. A "Nastya" történet, egy részlet a történetből: "Mi vagyunk az Úr" fordítása litván; az író történeteinek gyűjteményei is megjelentek litvánul.
