"Filozófia lelkesedése" (a lélek gyógyítása)
Boethius (480-524, végrehajtva) - római filozófus, a középkori skolasztika egyik alapítója. Hazaárulás miatt börtönbe került, ahol a végrehajtás várakozásakor filozófiai filozófiai munkát írt a Filozófia lelkületéről. A nyugati középkorban a "megnyugtató filozófia" témája és a "szerencsétlenségek viccének" témája. A filozófia, mint "a lélek gyógyításának tudománya" a pitagoraiak, a szókratész és a Platón, Arisztotelész és a hellenizmus filozófusai között zajlott. A filozófia társaként való megértése, a gyász és gyógyító sebek lelkiismeretét Cicero munkásságában mutatják be, amelynek Boethius követte. A gyógyulás a gyógyulás folyamatában a tudás és az ötletek, és a kezelés módja logikus érvelés. Ebben a szakaszban Boethius tükrözi a sors (Fortune) és a Providence kapcsolatát. A filozófia a lélek mentora és gyógyítója is. A Boethius Filozófia börtönben folytatott beszélgetése terápiás célt követ: a mű plotja a betegség diagnózisa, majd a lélek kezelése, végül pedig a teljes gyógyulás.
Az első könyv.
I.Tem Addig, amíg én csendben gondolta, és a rögzített címkén stílus keserű fullánk-a-boo, azt gondoltam, hogy a fejemre-ség feleségei az arc, tele méltósággal és lángoló szemek, az éberség messze felülmúlja az emberiség Élénk fényűek és kimeríthetetlen vonzó erővel bírnak; bár az évek színében volt, nem hitte, hogy korunké volt (1). Nehéz meghatározni növekedését. Mert úgy tűnt, hogy egy és ugyanazon időben, ő nem haladja meg a normál áthidaló vecheskoy intézkedések és parietális megérintette az eget, és ha felemelte a fejét magasabb, akkor megszállták az eget is, és lesz láthatatlan ember nézett le rá. Viselt ruhák készülnek romolhatatlan szövet, finomítjuk NYM art szőtt a legfinomabb fonalak őket később megtudtam, ő már szőtt a saját kezét. Számukra, mint a sötét képeken, feküdt egy elfeledett régi város raidje. De ezek a ruhák szakadtak olyan erõszakos lények kezei között, amelyek elveszítették részecskéit, és elkaphatnák. Jobb kezében könyveket tartott, a bal - sí - petroban (2) ...
És én, akinek a szeme könnyes volt, nem értette, ki ez az asszony, aki ilyen irányíthatatlan hatalommal rendelkezett, és mélyen megdöbbentően szemét lecsendesedve csendben megvárta a következő eseményt. Ő csak jött közelebb ült a ágyam szélére, és nézett a szemembe, tele fájdalmas szomorúság és gyász elhajlás a földre, volt a költészet hibáztatni azért, amit a lelkem burkolta zavart.
III. Miután a szomorú felhők szétszóródtak, láttam az eget, és megpróbáltam felismerni a gyógyítót. És ahogy néztem a szemét, és koncentrált, tanultam a nővér - filozófia, akinek felügyelet-hodilsya a „Miért kamaszkorban, -. Megkérdeztem - mintegy on-stavnitsa minden erény, jött meg a magányos sértett Tel száműzetés, leszállt a magasabb szférák-e, hogy azzal vádolják velem együtt, és a fedetlen nutsya hamis rágalmakat -? Ó, kicsim - mondta -, ha nem hagyhatnak, és nem megosztani veletek a teher Azok, akik utálják az én nevemet, lehozták rád, mert a filozófia szokása szerint nem hagyja el az utat innogo kísérő nélküli tőlem, hogy Opa-satsya díjak, és hogy az új rágalom rám ijeszteni? Ön most először éreztem, hogy ha dur-CIÓ erkölcsök bölcsesség van veszélyben? Vajon a régi időkben, még mielőtt a századában Platón, nem találkoznak gyakran butaság és nemtörődömség, a bevezető pokol harc? és élete folyamán, tanára Szókratész nem az én segítségemmel lett a győzelem az igazságtalan halál? ... Ha nem tud a repülés Anaxagoras, sem a méreg részeg Szókratész, sem a kínzások, akiket Zenónak vetettek alá, hiszen mindez idegenek volt élek, akkor lehetett hallani arról Kania (3), Seneca (4), Soran (5), a memória, ami nem olyan hosszú és széles körben ismertek. A halálhoz nem csak az a tény, hogy a szokásaimban és tanításainkban felvetették, cselekvéseik nagyon különböztek a rossz emberektől.
VI.- Megtudjam egy kicsit segítségével köles állam lelked, hogy rájöttem, hogy milyen kezelést meg kell te - kérdezi, hogy mi lesz, - mondtam - Neked adom a választ Aztán megkérdezte: Duma-eat Te vagy, hogy ezt a világot a jelentés és a véletlen okoktól megfosztották, vagy a racionális vezetésért felelős? "Soha nem engedtem gondolni" - feleltem -, hogy egy ilyen rendben szervezett szervezetet a vak esély vezethet. Éppen ellenkezőleg, tudom, hogy az alkotó irányítja a teremtését. És soha nem lesz olyan óra, amely megrázza bizalmát e javaslat igazságában. "Így van." Ezt a versben egy kicsit korábban említetted, és sajnálod, hogy csak az emberek nincsenek isteni gondozással. Végül is kétségtelen, hogy minden mást irányít az elme. De meglepődtem, hogy ilyen okos érveléssel a betegségek behatoltak benned. Azonban megpróbálok mélyebbre nézni, mert nem tudom, hol rejtőzik a hiba. Mondd, mert nem kétséges, hogy Isten szabályozza a világot, milyen szabályokkal gyakorolja az uralmát? - I - mondtam - nem egészen érti a kérdést, és én nem is találják meg a válasz - kérdezte újra - tévedek a gondolkodás, hogy van egy hiba a te, amelyen keresztül, mint a egy lyuk egy erős aknában, behatolt a lelkébe zavart betegségbe? Válaszolj nekem, mi a célja minden dolognak, hogy mi irányítja az összes természet irányítását? - Hallottam róla, de a bánat megdermedt az emlékezetemről. - Tudja, honnan jön minden? Van az eszközöket, amelyek gyógyítani, - elsősorban a helyes ítélet a kezelését, amelyet a világ, mit gondol, nincs alávetve a vak véletlen, hanem az isteni elme. Ne félj semmitől. E kis szikrától az élet lángja felgyújt. De ahogy az idő erősebb gyógyszert még nem jött el, és így a természete (humán) lélek, hogy eltér az igazság, hogy magával ragadja a hamis ítéletek, és létrehoz a köd szenvedély akadályozza a tisztánlátást a dolgok, megpróbálom egy kicsit, hogy eloszlassa a fény gyógyító és megnyugtató, hogy amikor a változékony szenvedélyek eloszlatása eltűnik, láthatja az igazi fény ragyogását.
I. Aztán néhány pillanatig megszakította beszédét és a mastering a figyelmemet köszönhetően körültekintő th csend, hozzám fordult: Ha van elég Glu-uborkaorr megértsék az oka a betegség, azt mutatja etsya akkor chahnesh mert ellenállhatatlan vágyat Visszatérve a Fortune korábbi kedvére (6). És a lelkedet megrázta az a tény, hogy ő, ahogy hiszed, visszafordította magát. Én sokat szenvedett a megtévesztő formái a varázslónő és hízelgő intimitást, amelyet ő ad az utólagos Janno akik szeretnék megtéveszteni az ezt mindaddig, amíg ez hozza [őket] a csillapíthatatlan fájdalom váratlan távozása. Ha emlékszik, mikor családja, szokások és a tettek, akkor meg fogja érteni, hogy a javára Fortune-ség nem tartalmaz semmit, a szépség, és még nem vesztett semmit. Úgy vélem, hogy nem fog sok erőfeszítést tenni ahhoz, hogy visszaállítsa ezt a memóriában. Ahhoz van szokva, amikor patronált te és darázs esett simogatja, hogy elítélje az ő teljesítménye súlyossága réteg te és hibás az értékelések öröklődik a hajlék. Ám minden hirtelen változás az életben, anélkül, hogy együtt gondolkodik, a lélekben valamiféle zavart kelt. Ezért történt, hogy rövid ideig elveszítette a nyugalmát. És most itt az ideje, hogy megpróbálta puha és kellemes orvosság, társ-Thoroe, belép, majd megnyitja az utat a erősebb gyógyszert. Hivatkozhat a támogatás édes meggyőzés retorikai, ami csak a vezet a helyes út, ha nem térnek el a használati utasítás, és ha mellékelik, AC cégek zene, tagjai Laramie, és a visszhang gyors vagy lassú-mi bund.
Hát, ó, ember, ez a bánat és a szomorú nyafogás? Azt hiszem, valami rendkívüli és példátlan tapasztalt. Gondolod, hogy a Fortune csak az Önhöz képest megváltoztatható? Tévedsz. Ez az ő természete, ami az ő inherens természete következménye. Még mindig megtartotta önnel az állandóságát, mint az illékony karakterét. Ugyanolyan volt, amikor elbűvölte a las-ki-t, és amikor felpattanni kezdett, a boldogság csalit kísértett. Arra kitaláltad, hogy a vak istennőnek két arca van, mert még korábban, amikor lényege mások elől rejtőztek, teljesen tisztázódott neked. Ha elfogadja szokásait, ne panaszkodjon. Ha az árulása megrémít, előre megnézheti és elidegenítheti azt, ami egy romos játékhoz vezet: valójában most pontosan mi okoz téged ilyen szomorúságban, hogy megnyugtasson. Mert ő hagyott benneteket, az árulásból, akit senki sem védhet. Valóban van-e múló boldogsága az Ön számára, és a Fortune kedves önnek, igaz csak egy pillanatra, és idegen a állandósághoz, amelynek távozása szomorúságot hoz. Ha nem tartható meg az [emberek] akaratán keresztül, de amikor visszavonul, boldogtalaná teszi őket, mi is átmeneti [boldogság], mivel nincs jövőbeni csapás előrejelzése? Nem elég, ha csak azt látjuk, ami a szemünk előtt van - az óvatosság megérti, hogy mindennek van vége, és hogy a jó és a rossz is megváltoztatható. Ezért ne féljetek a Fortune fenyegetéseitől, és ne kímélj túl sokat.
Végül türelmed kell ahhoz, hogy a Fortune szerencseiben is megtörténhessen, ha egy nap lehorgasztotta a nyakát az igája alatt. És ha akarta, hogy meghatározza a törvény, hogy tartsa, vagy előre gondoskodni, hogy amit önként választotta úrnője lenne helyes, mert a hiánya a türelem, de rontaná a tétel, hogy a változás nem lehet. Ha a hajónak a szél akaratához adod, akkor nem fog mozogni vágyaid szerint, hanem ahol erőszakos impulzusok vezetnek hozzá. Amikor szántóföldet vet magvakkal, akkor évekig gyümölcsöző és gyümölcsözhetetlen. Adtad magadat a Fortune hatalma alá, ebből következik, hogy engedelmeskedsz az uralkodó szokásának. Miért próbálja megtartani a forgó kerék hirtelen mozgását? Ó, a legolcsóbb a halandók, ha a Fortune állandóvá válik, akkor [elveszíti a természetét] és megszűnik a véletlentől függővé tenni.
II. De szeretném ezt megvitatni veletek, a Fortune nyelvén. Tudod, milyenek a jogaik. "Miért van naponta egy ember, aki zaklatja a panaszokat, milyen igazságtalanságot tettem veled? Mi a jó? Tartson velem a gazdagság birtoklásától és a ranglétszámtól, és hasonlítsa össze [a mi véleményünket]. És ha bebizonyítod, hogy legalább az én hozzám tartozom az ember halálának elidegeníthetetlen tulajdonában, akkor azonnal megteszem, hogy az, amire szükséged van, a tiéd lesz.
Amikor a természet elő az anya reggel még mindig nem rendelkezik a semmit, és tehetetlen, azt részfa-csípni, lezuhanyozott a nagylelkűség és mellette, a szeretet és ragaszkodás hozta, mindent megtett, hogy az én erő, körülvesz luxus és a pompa, - és mindezek miatt most intoleránsabbá teszel. Most el akarom venni a kezemet. Ha élveztem a szívességemet, akkor kapott egy kölcsönt, így nincs joga panaszkodni, mintha elveszített volna valamit, ami az Önhöz tartozott. Miért nyögsz? Nem mutatok semmilyen kegyetlenséget. Gazdagság, becsület és egyéb előnyök a fajta az én VLA-sti, cselédek tudják, hogy szeretője, és mikor hagyja el a balesetet, eltávolítjuk velem együtt. Határozottan kijelentem, hogy ha az Ön árui a te részedre vonatkoznak, amelynek veszteségét panaszt teszed, akkor semmiképpen sem tudod elveszíteni őket. Vagy én vagyok az egyetlen, aki tilos saját magam gyakorlásához? Miután hagytuk szülni az ég fényes nappal, és eltemetni őket a sötétben éjszaka, az évszakok hagyjuk díszíteni a virágok és gyümölcsök az a föld színéről, majd háttérbe szorítják a viharok és fagyok.
Mi, O halandó, törekedsz a külsőre, amikor a boldogság benned van? Összezavarja a hibákat és a hibákat. Röviden leírom neked a legmagasabb boldogság határait. Van valami értékesebb számodra, mint önmagad? Nem, válaszolsz. Ha tudnád magad, akkor azt akarod, amit valaha nem akartál szabadon engedni, és hogy a Fortune, dobta, nem tudta elvenni. És ne felejtsd el, hogy a boldogság nem véletlenszerűen következhet. Bíráld ezt: ha a boldogság a természet legmagasabb jója, az okot birtokolja, akkor a legmagasabb jó nem az, ami elvonható. Ezért a Fortune volatilitása hozzájárulhat a boldogság eléréséhez.
Aki a halálos boldogság vonzódik, tudja és nem tudja, hogy megváltoztatható. Ha nem tudja, akkor a sors boldogulhat a tudás vaksága miatt? Ha tudja, akkor feltétlenül fél, mintha nem hagyna ki olyasmit, ami - mint nem kétséges - elveszhet. Így az állandó félelem nem engedi, hogy boldog legyen. Talán, ha tudni kell, hogy a boldogság elvész, akkor ezt el kell hanyagolni? De elhanyagolható, melynek veszteségét könnyű szívvel átruházzák. És mivel sok bizonyíték példájára győződ meg arról, hogy az emberek lelkei semmiképpen sem halálosak, nyilvánvalóvá válik, hogy a véletlen boldogság megszűnik a test halálával; mert nem kétséges, hogy a halál képes a boldogságot hordozni, és ebben az esetben az egész emberi fajnak halálos feketére kell bajlódnia. De mivel tudjuk, hogy sokan nem csak a halálban, hanem a szenvedésben és a mu-kahban is kóstolták a boldogság gyümölcseit, hogy egy ilyen létezés milyen boldoggá tette az [embereket], ha befejezése után nem bántotta őket boldogtalanul?
1. A Boéthius által kezdetben nem ismert istennő képében megjelenik a filozófia. Elmosódott kora azt jelzi, hogy a filozófia soha nem elavult és mindig releváns. A ruhadarab elhomályosodik, a romlottság olyan gondolatok és szavak formái, amelyekben a filozófia kifejezik magát. Ruhája részben szakadt, ami azt jelenti, hogy sok méltatlan ember igyekezett használni a gyümölcsét.
2. A szkípium a világ feletti hatalmat jelképezi, és a könyv a megvilágosodás és a gondolat egységét fejezi ki a szóval.
3. Kany - sztoikus filozófus, aki az I. században élt. BC Halálra ítélték Caligula római császár.
4.Seneka (4 BC - 65 BC, a) képviselője a római sztoicizmus, pedagógus-római császár Nero, aki elrendelte, kénytelen volt öngyilkosságot.
5. Szórán, egy római sztoikus filozófus, Nero áldozatává vált.
6. A szerencse a sors. Az ókori római mitológiában a boldogság és a szerencsétlenség istennője, a vak esély, szerencséje. Fortuna ábrázolják kétarcú, állva egy labdát, vagy kerék bekötött szemmel, néha egy kürt, ahonnan öntött annak ajándéka. A kerék a Fortune szimbóluma, annak örökössége. A Fortune nem jó, hanem időben és kölcsönt ad nekünk, hogy később visszaadjuk. Amikor Fortune elrabolja ez a korábbi, nem szabad morog és vádolják, hogy igazságtalan, hiszen nem köteles átadni nekünk jár örökre soha nem adtak nekünk nincs. Még inkább köszönjük a Fortune-ot, amikor elfordul tőlünk, mivel a sors megpróbáltatásai megerõsödtek és váratlanul jobbra fordulnak.