Az intézmény késett - fizetni fogja a költségvetést, a gazdaságot és az életet

Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbíróságában elkészítették a Plenum állásfoglalás-tervezetét, amely megváltoztathatja a költségvetési szervek visszavételének jelenlegi rendjét, valamint a gazdasági szerződések alapján fizetendő késedelmes fizetésekre vonatkozó büntetéseket.

Az új állásfoglalás befolyásolja azoknak a szervezeteknek és vállalkozóknak az érdekeit, akiknek állami vagy önkormányzati intézménynek (iskolának, kórháznak stb.) Van szüksége.

Most választott bíróságokon fontolgatja hitelezők követeléseit az ilyen intézetek, azon a tényen alapul, hogy az intézmény nem időszerű támogatást kapott a szövetségi, regionális vagy helyi költségvetés, akkor mentesül a büntetések és bírságok megsértése megállapodásokat köt más szervezetekkel.

Úgy gondolják, hogy egy intézménynek, amely például a villamosenergia-ellátás vagy a szemét eltávolítása miatt tartozik, vissza kell adnia a megbízót a hitelezőnek. De polgári jogi felelősségvállalási intézkedések nem alkalmazhatók rá, ha az adósságot költségvetési finanszírozással kapcsolatos megszakítások okozzák.

Ez a gyakorlat az 1. cikk c. 401 Polgári Törvénykönyv. Ez a záradék kimondja, hogy az a személy, aki nem teljesítette a kötelezettséget, vagy helytelenül hajtotta végre, felelősségre vonható bűnösség (szándék vagy gondatlanság) jelenlétében, kivéve azokat az eseteket, amikor a törvény vagy a szerződés más felelősségre hivatkozó okokról rendelkezik.

Ugyanakkor nem talált bűnösnek egy személyt, ha megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy teljesítse kötelezettségeit. És mivel az intézmény maga nem hibáztatható az a tényért, hogy nem kapja meg a szükséges pénzeszközöket, nem tekinthető elszámolhatónak.

Bónuszdíjat kell fizetnie

Egy új állásfoglalás elfogadásával a helyzet radikálisan megváltozhat.

A polgári jogszabályok ilyen értelmezése minden bizonnyal előnyös a hitelezők számára. Végtére is, most az állami alkalmazottak, hogy ne fizetjenek kamatot a szerződésre, nem elég egyszerűen utalni a túlságosan szorosan kötött tulajdonost. Más okokat is meg kell keresniük (például vis maior).

Két megoldás egy problémára

Az állásfoglalásban nem szerepel a büntetések és büntetések beszedése a költségvetési intézményekből.

Az egyik legfontosabb probléma az adósságok beszedése az intézmény vagyonának rovására, amikor pénzeszközei nem elegendőek. A nehézség abból adódik, hogy az EUMSZ. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 120. §-a alapján az intézmény felel a rendelkezésére álló pénzeszközökből eredő kötelezettségeiért.

Tulajdon tulajdonosa (állami vagy önkormányzati egység) a működési igazgatás jogán.

Az intézmény által az üzleti tevékenységből származó bevételekből származó ingatlan. Ebben az esetben a bíróságok abból a tényből fakadnak, hogy az intézmény által a tulajdonostól a törvény által átvett vagyont nem lehet behajtani.

SAC bírók kifejtette véleményét ebben a kérdésben az információs levele az Elnökség a RF származó 7/14/99 szám 45 „hogy kizárja az ingatlan az intézmény.” A dokumentum azt mondta, hogy „meghibásodása esetén ezen alapok hasznosítás nem lehet levonni, hogy a többi tulajdonság rendelt az intézmény operatív irányítását a tulajdonos, valamint a megszerzett ingatlan az intézmény rovására elkülönített források alapján becslést.” De erről a vagyontárgyról nincs szó, amit az intézmény a kereskedelmi ügyletek eredményeként kapott.

Tovább kiadása ugyanezen bekezdés, nagyobb mértékben, hogy megvédje a hitelezők, „Tekintettel arra, hogy az intézmény a hatóság önállóan elidegenítéséhez szerzett rovására származó jövedelem jövedelemtermelő tevékenységet a megadott tulajdonság nem vonatkoznak a szabályok, hogy lehetetlen kezelni vele gyűjtése a tartozások az intézmény ... "

Ha a hitelezők követelése ezen időpont után sem fedezhető, akkor a beszedést a leányvállalat adósának, vagyis az Orosz Föderációnak, az intézményének vagy az intézményt finanszírozó önkormányzati egység pénzének és vagyonának kell kifizetnie.

Az intézmény jogait a hozzátartozó javakhoz a jelen szabályzat 296. cikkével összhangban kell meghatározni.

(2) Az intézmény felel a birtokában lévő pénzeszközökre vonatkozó kötelezettségeiért. Ha ezek elégtelenek, az adott ingatlantulajdonos felelősséget vállal a kötelezettségeiért.

3. Az egyes állami és egyéb intézmények jogi státuszának sajátosságait törvény és egyéb jogi aktusok határozzák meg.

A tulajdonosok adósságainak beszedése

Ha egy intézménynek nincs pénzük vagy tulajdonuk visszaigényelhető, akkor a hitelezőknek nem szabad feladniuk. Ebben az esetben a tulajdonost (állami vagy önkormányzati szerv), amelyik ezt az intézményt finanszírozza, leányvállalatainak adósságaiért felel. Ezután az állam nevében lesz egy olyan minisztérium vagy ügynökség, amely költségvetési forrásokat oszt ki az intézménynek.

De még akkor is, ha a hitelezőknek minden okkal feltételezik, hogy az intézménynek nincs semmi az adósságának kifizetése, nem tehet igényt közvetlenül a tulajdonosra. Az intézménynek szükségképpen részt kell vennie a perben vádlottként. Ezért a plénum az RF Legfelsőbb Választottbíróság ír lépett a pert, hogy visszaszerezze a tartozás közvetlenül a leányvállalata, az adós, a hitelező hez bevonni a főkötelezett (intézmény), mint a többi alperes.

Azonban még akkor is, ha a hitelező nem ért egyet ezzel, a bíróság saját kezdeményezésére felhívja a fő adót az ügyben való részvételre.

Fontos innováció a határozattervezetben rögzített szabály, amely szerint az intézmény által jóváhagyott költségvetés túllépése nem akadályozza meg a tulajdonosával szembeni követelés benyújtását. Így például a helyi önkormányzatok nem lesznek képesek intézményük adósságaiért felelősséget vállalni, még akkor sem, ha bizonyítják, hogy "meghaladja eszközeiket".

A tartozások időben történő igénybevétele

Van azonban olyan körülmény, amely kizárja a tulajdonosnak az intézmény tartozásaiért való felelősségét.

Az a tény, hogy a 6. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 63. §-a alapján a hitelező az intézmény tulajdonosával szemben felszólalást nyújthat be, amely felszámolás alatt áll (ha az intézmény maga nem elégséges).

Az Orosz Föderáció Legfelsőbb Választottbíróságának bírái fontos fenntartásnak tartják ezt a szabályt: ez a jog csak azoknak a hitelezőknek a rendelkezésére áll, akik a felszámolási eljárás befejezése előtt sikeresen nyújtottak be követelést a felszámolási bizottsághoz. Azok a hitelezők, akik nem tették meg időben, megfosztják a lehetőséget az államtól az adósság visszafizetésére.

Ki irányítja az ingatlant?

Külön kérdeztük azt a kérdést, hogy a tulajdonost - az államot vagy az önkormányzati szervet - az intézménynek a működési igazgatás jogán birtokolt vagyonának rendelkezésére bocsátja. Az orosz Legfelsőbb Választottbíróság ezt a kérdést negatívan válaszolta meg.

A Polgári Törvénykönyv 296. cikke kimondja, hogy a működési igazgatáshoz rendelt vagyont az intézmény, amelynek mérlegében szerepel. Ebből a szabályból a bírók arra a következtetésre jutottak, hogy a tulajdonos az intézmény beleegyezésével sem jogosult az ilyen vagyont elidegeníteni.

Tehát egy magánvállalkozás vezetője, amely például az állam nevében eljáró kormányzati szervvel kötött bérleti megállapodást köt, óvatosnak kell lennie. Végül is, az RF Legfelsőbb Választottbíróság álláspontja alapján az ingatlan tulajdonosa által megkötött szerződések, amelyeket valamely intézmény mérlegében felsorolnak, érvénytelennek minősülnek, ellentétesek a törvényekkel.

Igaz, a tulajdonos visszavonhatja az intézmény tulajdonát, amelyet nem használ, vagy más célokra nem használja. Csak ezután jogosult a rendelkezésére bocsátani ezt a vagyontárgyat, vagyis a bérletet, eladást, zálogot stb.

1. Az intézmény nem idegenítheti vagy más tulajdonával önállóan rendelkezik, és a megszerzett ingatlan rovására elkülönített források alatt a becslést. 2. Ha megfelelően alkotó dokumentumokat az intézmény elvégzésére jogosult jövedelemtermelő tevékenységek származó jövedelem ilyen tevékenységet, és a szerzett rovására a kapott tulajdonosi jövedelem az önálló gazdálkodás intézményt és tartják nyilván külön mérleget.