Gyűjtemények - az ideje választott minket

"Az idő választott minket - 3"

Am E7 Am
A hindu kush-hegység havas lejtői
Dm G7 C
A katonák vérének piros foltjaiban.
Dm Am
Nem borotválom a kereszt tûzét
E7 Am
Ismeretlen szerelmed kedvéért.

Lehet, hogy a halálom megszabadít engem,
És megölelek a hóban.
A hegyek magas égbolt fogja mondani
Egy férfi szeretett embert.

Moszkvai estén nem vándoroltunk,
Nem csókoltak a Neskuchnyi kertben.
Ne tulajdonítson nagy jelentőséget,
Ha egy nap nem jövök hozzád.

Közelebb és közelebb valaki más ruhákhoz.
Felejtsd el az összeset, a levelem szakadt.
Hogyan szedhetem meg magam egy gránátot
Ismeretlen szerelmed kedvéért.

A hindu kush-hegység havas lejtői
A katonák vérének piros foltjaiban.
Nem borotválom a kereszt tûzét
Ismeretlen szerelmed kedvéért.

Mikor a nap megtalálja a méretet.

Am E Am
Amikor a nap átmegy a sziklákon
Dm G C
Ebben a távoli külföldi pártban,
A7 Dm G C
A gitár újra énekel nekem
Dm E Am> 2-szer és tovább
A távoli barátokról, rólad.

Hajnalunk még nem született meg,
Még mindig veled vagyunk
Néhány ezer éve
És a rendezvous a háború időközben.

Hadd kövess engem a baj,
Ne hidd, hogy nincs üdvösség,
Emlékszel, a villamosban mindig
Eltöröltem egy szerencsés jegyet.

Séta a tűz nyomvonal mentén,
Égetem a csizmám talpát,
Hány dalt fogok írni,
Barátokat és ellenséget találok.

Ami a dalt illeti, adj hozzá még többet.
Ha végül véget ért,
Természetesen azt akartam,
Griffin gitár az AKS-ben.

De ismét a sorrendben,
Sors irányába haladunk.
Viszlát, legközelebb.
Ezt a dalt befejezem érted.

Am E
Sokszor ott voltam a réshelyen,

E Am A7
De itt maradtam egészben, a barátom megmentett,
Dm Am
Egy barátom megfizethetetlen, Vovka, jóképű és haver,
E Am
A BUR-a-ból, a puskából, a dusman megölték.

kórus:
Am Dm
Nem fog velem menni az Arbaton,
G C A7
Nem fog mosolyogni a napsütésben és tavasszal,
Dm Am
Jó barát és katona volt,
C E? Am A7
Meg kell hinni a szavamban.
Dm Am
Jó fickó és katona volt,
C E7 Am
Meg kell hinni a szavamban.

Elmentünk a raidekkel vele, és a meredek lefelé mentünk,
A gépből kiütött, ahol a ponyva formázott,
Egy hóviharban, és kegyetlenül égett,
De mindenütt éreztem a barátomat.

kórus:
Arról álmodtunk, hogy vele mentünk az Arbat mentén,
Nevetés a nap és a tavasz együtt,
Jó barát és katona volt,
Meg kell hinni a szavamban.
Jó fickó és katona volt,
Meg kell hinni a szavamban.

Egy kicsit szitálódott, csak egy halvány lyuk fújt,
Vovka és én erõn keresztül elhagyták oldalunkat,
Alatta a föld, csillogó, átölelt,
És az ellenség, aki ránk vár, haldoklott.

A bosszúság néha rág, és körülnézek.
És hirtelen a járókelők között - a legjobb barátom villog -
De nem lehet, a helyszínen megsebesült,
És a bánat nem segít Istenben. nem általános.

AZ AFGHANISTÁN TULAJDONJÁT.

Am Dm
Egy géppuska piszkál, egy szakasz felemelkedik,
E Am
De sokan nem fognak felemelkedni,
Dm Am
És a fiú sohasem fog eljönni az anyaországhoz
E Am
Afganisztán lángjától.

Itt hegyek a hóban és a faluban,
A kishlák és a dukans égnek,
És aligha valószínűtlen Allah
Afganisztán lángjától.
Nem valószínű, hogy Allah él
Afganisztán lángjától.

Egy levél fog jönni, bezárja az arcát,
De nincs megtévesztés -
Tegye a gyűrűt a bal kezedbe
Afganisztán lángjától.
Tegye a gyűrűt a bal kezedbe
Afganisztán lángjától.

De egy-két év, és alig fogsz emlékezni
Szeretem a nem halálos sebeket,
Mindent megteszek, amit életben éltél
Afganisztán lángjától.
Mindent megteszek, amit életben éltél
Afganisztán lángjától.

IDE ÍRÁS ÍRÁSBAN.

Am Dm E Am
Leállítottam a leveleket,
Dm G C
Már elfelejtettem az arcomat,
A7 Dm G C E
A déli ég fekete, a sivatagok homályossága,
Am Dm E Am
Vagy az álom álom vagy valami.

A naptár emlékezetében eltűnik,
Nehézségek túrázás Elfelejtettem,
A lázas íz sós, vörös vörös,
Akár mindent vagy sem.

És a porban lélegzettel duzzadok,
Alatta olvad a szürke föld,
Egy barátom megbotlott, esik, megölt egy golyót.
Nem látja az anyját, nem fogja látni a házat.

Mint egy kép, minden barátom arcát,
A lelkiismereti memóriát megmagyarázza, emlékezetével,
És az orosz szép rétek körül,
És nekik, afgán kemény földet.

Már nincsenek betűk,
Már elfelejtettem az arcomat,
A déli ég a sivatagok fekete homályossága,
Vagy az álom álmodott.

am
Sajnálom, hogy nem értek el
Dm
Az ellenséges bunker előtt,
E7
Száz pillanatnyi látványba került
am
Egy idegen géppuska.
A7
Bocsáss meg nekem, hogy ebben a csatában
Dm
Nem gondoltam rád.
am
Egy idegen országban, egy idegen országban,
E Am
Az égetett földön.

Az életet jobban szerettem, mint valaha,
Kampányokban, támadásokban.
A csillagom, a bajod -
Korrekció az állatövre.
Bocsásson meg a legjobb évekért,
Lehetséges egy másiknál.
Bocsáss meg, mert soha nem
Senki sem egyedi.

És a diák, a riválisom -
Ochkarik, egy könyv olvasó.
Bocsáss meg neki, hogy él,
És már senki sem vagyok.
Ne érje az okokat,
És a jelentések jelentései,
Bocsáss meg nekem, hogy az elsőszülött fiú,
Nem úgy néz ki, mint én.

Amikor a barátaim eljöttek
A bátyámért,
Bocsáss meg nekik, édes,
Nem hibáztatják őket.
Mi nem mentett, nem mentett,
Hidd el, nem az ő hibájuk.
Megtették, amit tudtak,
De a háború átvette.

Egy sorban velük, én
A Soulmans lövedékei alatt
Elmentem a támadásra
Az országban, Afganisztánban,
És határozottan hitt az emberek között,
Ki védte.
Bocsásson meg nekem az ellenséges géppuska, 2
És ez nem érte el. / alkalommal

Am E Am
Egy csillag égő Kabul város fölött ég,
Dm G C
A búcsú sztárja éget,
A7 Dm G C
Hogy akartam az anyaországot sóhajtani,
Am Dm E Am
Amikor a támadásba esett a hó.

És hazudok, figyelem, ahogy hűl,
A minaret fölött egy kék csillag,
Valaki meg van értve vagy feledésbe merült,
És soha nem fogunk tudni.

Dokumentumok nélkül, név nélkül, nemzetek nélkül,
Az égett palota körül fekszünk,
A csillag ég, itt az ideje örökké elbúcsúzni,
Az elválasztás is véget nem ér.

Am Dm E Am
Iskolai fiúk az iskolai években
Dm G C
A titkos gondolatok néha el vannak rejtve,
A7 Dm E Am
A kék ég látható a span,
Dm Am E Am> 2-szer vagy több
Van egy repülőgép a felhők alatt. /

Iskola a küszöbön, útlevél a zsebében,
Az ég a vállpántokon van, és a kerék kezében,
A hullámok, a hadnagy labda,
Egy titkos gondolatával pilóta lett.

Még nem ismeri az égboltot,
Még mindig repül, anélkül, hogy háborút tudott volna,
De eljut az idő, a felszállás közeledik,
Amikor szerencsésnek érzi magát a bomba szárnyán.

A harci napok tele vannak bátorsággal,
A pilóta fiai felnőnek,
A magas mennyország gondolataival nincs vége,
Csak az apa repülője fog visszatérni.

Minden olyan, mint korábban, a gondolatok élnek,
A vállpántok az ég türelmesen vár,
Várják a fiú atyját, úgy hívják őket, hogy repülnek,
De a gép nem jött vissza az égből.
Várják a fiú atyját, úgy hívják őket, hogy repülnek,
Csak a gép nem jött vissza az égből.

Pilóta fiai az iskolai években
A repülés gondolata örökké el van rejtve,
De szeretettel nézik a portrét.
Ne hagyja abba az apját.

A LÉGI JÁRMŰ TÍPUSA.

am
Miért hirtelen sors, miért hirtelen sors
Dm
Egy évig megvillanttunk, majd több tucatnyira osztottuk őket.
E
Emlékezzen arra az évre, emlékezzen arra az évre
am
És meneküljön el tőle, anélkül,
A7
Mert az az év, mert az az év
Dm
Cserélte el egy tucatnyi bosszút,
E
Ez az év fiatalja, éveink emlékezete
am
A barátom, felnőtt.

A7 Dm G
És a repülőgép rámpájában
C Am
Hirtelen valami áttört valamit,
Dm E Am
A szakadt szúrás áramlott,
Dm (F) G
Barátom, ne higgyen nekem, nem sírok,
C (A) Am (A7)
Nem tehetem más módon,
Dm E Am
Most csak leveleket várok.

Emlékezzetek arra, hogyan éltünk, emlékezzünk arra, hogyan énekeltünk,
Mosolyogj és értsd meg, hogy nem hiába volt,
Mint a nehéz napokban a szeretteitől a távolban
Énekelték a dalukat, hogy a szív a mellkasban ne hűtsön.
Emlékezz az álmaidra, kedvenc álmaidra
Egy forró napon és hideg éjszakákon,
És tedd bele a borítékba, amit felhoztál
Barátságunk megbízható vonalak.

És a repülőgép rámpájában
Hirtelen valami áttört valamit,
A szakadt szúrás áramlott.
A barátom nem hisz nekem, nem sír,
Nem tudom megtenni, kétszer
Most csak leveleket várok. /

Am E
A létrát hamarosan kiszolgáljuk,
am
A csavarok rendszerint rágódni fognak,
Dm
Szóval kifutott az idő.
G C
Szolgáltatásunk tengerentúli,
A7 Dm
Hogy elrejtse a szomorúságát,
G C
Megpróbálok egyenesen nézni,
Am Dm
Búcsúzás és búcsúzás,
E
Búcsúzás és búcsúzás,
am
Tengerentúli előőrs.

Itt örökké barátokká váltunk,
Mint a testvérek előtt,
Ne felejts el minket soha
Ezek a mindennapi élet harcol.
Hányat láttunk itt.
Hirtelen keserű volt.
Sajnálom, hogy sírjak,
Sajnálom, hogy sírjak,
Tengerentúli előőrs.

A szorongás és az éjszakák napjai
Itt nincsenek határok.
Az ország békéjének ébresztése
Meg kellett menni egy külföldi tőke,
És hagyja, hogy a szürke haj
A templomokban kicsit több lett,
Sajnálom, hogy sírjak,
Sajnálom, hogy sírjak,
Tengerentúli előőrs.

Nincs rend, hogy élj,
Talán találkoznia kell a halállal.
Mivel egy barátom nem érték,
Mindazonáltal valakinek a vérét elöntik,
A reggeli lesz az élő,
Nos, a bukott tiszteletre és dicsőségre.
Hadd emlékezzem rájuk,
Hadd emlékezzem rájuk,
Tengerentúli előőrs.

Tudni, hogy valahol van coziness,
A szívhez kedves,
Csak tudni, hogy valahol várakozás,
Nem számít, milyen hosszú volt az útunk.
És hagyja, hogy a szürke haj
A templomokban kicsit több lett,
Sajnálom, hogy sírjak,
Sajnálom, hogy sírjak,
Tengerentúli előőrs.

Ha az anyaországi rend
Hirtelen ő ad nekünk egy szokatlan,
Mint a múltban is
Külföldön szerzett tapasztalat.
Az ország békének védelme -
Nincs jobb joga a világon
Búcsúzni és elbúcsúzni, 2
Búcsúzás és búcsúzás, / alkalommal
Tengerentúli előőrs. /

Am Dm
Sivatag, sivatag, sivatag,
G C
Hol nem nézel ki,
A7 Dm Am
Ha a só fehér, foltos fagy
E Am> 2-szer és több
Egy szikes homokos mellkason. /

Itt az égbolton a feneketlen felhők,
Csak a szárnyaló sas árnyéka,
Tüskék, tüskék, tüskék,
És a szél visszhangzó dalai.

A homokos gyíkokban,
És a kígyók mindenütt átgördülnek,
Barkhans, barkhans, barkhans,
Ami a kimenő tevét illeti.

És nekünk, mint egy fürdõben,
Kohl nyári hossza itt egy év alatt,
Brant húzza meg a kardszíjat,
És úgy vélik, hogy a csere lesz.

Kapcsolódó cikkek