Az emlőmirigy
Az MRI-diagnosztika széles körben alkalmazható az emlőmirigyek vizsgálatára. A módszer egyik legfőbb előnye a tumoros daganatok kimutatására szolgáló vizsgálat nagyfokú specifitása. Statisztikai adatok szerint az MIR az emlőmirigyek, amelyek képesek kimutatni 90% -át az összes lokalizációban. Az ultrahang és a mammográfia kombinációja csak a kinevezésük 45% -ában tájékoztató jellegű.
Mikor kell MRI-szoptatni?
Sajnos a legtöbb nő az MRI-t már klinikai tünetek jelenlétében (fájdalom, kellemetlen érzés, helyi bőrelváltozások, vagy a kerekített formáció véletlenszerű kimutatása a mirigyben vastagon) mutatja be. A mammologisták azonban javasolják, hogy végezzenek MRI-t annak érdekében, hogy megakadályozzák a nők olyan csoportjait, akik:
- az atipikus (rákos) sejtek kialakulásáért felelős gének hordozói (BRCA 1 és 2);
- a nõi vonalon legközelebb van a rákos gének szállításával;
- radioterápia korábban malignus tumorok kezelésében;
- más kockázatokkal (Lee-Fraumeni vagy Cowden-szindróma) veszélyeztetik a rák kialakulását.
Ha egy daganatot észlelünk egy mell vastagságában, a második és a második is elvégezhető. Ez azért van így, hogy kizárják a kétoldalú patológiai folyamatot. Az MRI nagy felbontása lehetővé teszi a 3-5 mm-es méretű gócok diagnosztizálását. Ez lehetővé teszi a kezelés kezdetét a betegség kialakulásának korai szakaszában, ami pozitívan befolyásolja a prognózist.
Mágneses rezonancia mellvizsgálat kontraszttal
Az MRI a női mell patológiák diagnózisához két változatban használható: kontrasztos anélkül és anélkül. Ha nem használ kontrasztot, a módszer lehetővé teszi a mirigy szöveteinek és sűrűségének felmérését. Az MRI kontrasztos kinevezése esetében a mellszövet vérellátó rendszerének részletes vizsgálata lehetséges. A kontrasztot alkalmazó vizsgálat kimutathatja a rosszindulatú daganatokat, amelyek általában fejlett érrendszerrel rendelkeznek.
A Gadolinium a legszélesebb körben használt kontraszt. Ez a kontraszt a betegek visszajelzése miatt szinte semmilyen mellékhatást nem okoz, és jól tolerálható. A fenti képen össze lehet hasonlítani az MRI-t a kontrasztanyaggal vagy anélkül.
Milyen állapotok lehetnek az emlő MRI-jára utaló jelek?
Az emlőmirigyek MRI-je nemcsak a női szövetek rákos elváltozásainak kimutatására szolgál. A mágneses rezonancia képalkotás eredményei alapján számos kórtörténet állítható elő. A mammológus a vizsgálatot egy meghatározott célra küldi a betegnek:
- természetes mellszobor vagy szilikon implantátumok állapotának vizsgálata;
- a diagnózis egyértelművé tétele más vizsgálati módszerek alacsony információtartalmával (pl. poszttraumatikus vagy posztoperatív hegekkel);
- differenciáldiagnosztika jóindulatú elváltozások jelenlétében;
- emlő patológiák felismerése egy nőnél terhesség alatt (a röntgensugaras módszerek ellenjavallt);
- kontrollálja a mellrák kezelésének hatékonyságát.
Fontos megérteni, hogy azoknál a nőknél, akik a mellek MRI-je alá tartoznak a megelőzés érdekében, az emlőrákkal kapcsolatos halálos kimenetel valószínűsége minimális.
Az emlő MRI előkészítésének jellemzői
Rendszerint nem szükséges speciális felkészülés az MRI-re. Fontos megjegyezni, hogy a mellbimbás MRI-ja nem ajánlott menstruáció előtt vagy alatt. A ciklus 8. és 12. napján a legoptimálisabb a mágneses rezonancia képalkotás. Ebben a periódusban a női mellben nincsenek fiziológiai infiltratív változások a nagy csatornák mentén és a mirigy szöveteinek duzzanata mentén. Ha a vizsgálatot menopauza alatt egy nõhöz rendelték, akkor az MRI bármely nap elvégezhetõ.
Bizonyos esetekben az orvos a vizsgálatot megelőzően bizonyos ajánlásokat tehet a gyógyászati anyagok és az étrend alkalmazásáról.
A kutatás technikája
Az MRI azzal kezdődik, hogy a beteg eltávolítja az összes fémtartalmú ékszert, beleértve az ilyen elemekkel ellátott ruhákat is. Ezután a nő a tomográf asztalon helyezkedik el a hasra, az emlőmirigyek egyidejűleg különleges lyukakba kerülnek. Az asztalon levő pozíciónak a beteg számára a lehető legkényelmesebbnek kell lennie, mivel a vizsgálat 30-60 percig tart, és nyugalomra van szüksége.
Kontrasztvizsgálat esetén az ápoló intravénásan bevezeti a kontrasztot. Amikor a kontrasztanyag feloszlik a vérben, egy nő meleg vagy hideg lehet a hajó folyamán.
Ezután a páciens fejhallgatót ajánl fel, hogy megvédje a kellemetlen zajokat a működtető berendezés miatt. Az asztal ezután a gép gyűrűjébe kerül, és beolvassa. Ebben az esetben a beteg enyhe bizsergést vagy égő érzést érezhet a vizsgálati területen, ami érvényes jelenségnek tekinthető. A rossz egészségi állapot esetén a nő kapcsolatba léphet az orvossal a tomográfba épített visszacsatolási rendszeren keresztül.
Mellékhatások
Az emlőmirigyek MRI-je a legtöbb esetben nem okoz mellékhatások kialakulását. Ritka esetekben azonban a nő mérsékelt hányingert, gyengeséget, kellemetlen érzést érezhet a kontraszt helyén, szédülés az eljárás utáni első órában. Amikor az anyatejmirigy-MRI-t mesterséges MRI-sel végezzük, a szoptató anya szembeállításával, érdemes megmondani neki, hogy a vizsgálat után 48 órával a baba anyatejet adja meg.
A felmérés eredményei
Az eljárás befejezése után a beteg részletes jelentést kap. Diagnoszta jelzi az összes észlelt anomáliák a emlőmirigyek: a helyét gócok a betegség és azok méreteit, szerkezeti jellemzői és természete az elosztási folyamat, valamint egyéb részleteket a felmérést, amely értékes lehet a diagnózis. Vegye figyelembe a főbb diagnosztikai jellemzőket, amelyek a következtetésben feltüntethetők.
MRI kontraszttal:
- a mirigy szöveteiben bekövetkező kóros elváltozások jelenléte;
- a daganat helye és pontos méretei;
- a növekedés természete és a kórtan előfordulási gyakorisága (rosszindulatú vagy a jó minőségű folyamat meghatározása);
- a nyirokcsomók változásai és méretük.
MRI kontraszt nélkül:
- a szövetek szövetsűrűségének jellemzői;
- hematoma vagy ciszta jelenléte a mirigyben vastag;
- a tejcsatornák jellemzői;
- mesterséges implantátumok károsodása;
- a kóros folyamat prevalenciája a környező szöveteken.