Osztrák parlament
Az osztrák törvények (az 1920-as alkotmány és a későbbi változások) szerint a parlament az ország legfőbb törvényhozó szerve - két kamarából áll: a nemzeti és a szövetségi tanácsokból.
A Nemzeti Tanács képviselőit a választópolgárok választják titkos szavazással. A jelöltek jelölése a felek és a választást megelőző szövetségek listáján történik. A 18. életévüket betöltött állampolgárok aktív és passzív választási jogokkal rendelkeznek. A jogszabályban való részvételre vonatkozó kötelezettség nem biztosított. A Nemzeti Tanácsot öt évre választják. Lehet, hogy a szövetségi elnököt korai szakaszban feloldják, vagy saját döntése alapján. Minden egyes jogalkotási időszak kezdetén az Országos Tanács választja meg a képviselők közül az elnököt, valamint két helyetteseit, akiket a második és harmadik elnökök neveznek ki.
A Nemzeti Tanács képviselőit a frakció párttagsága egyesíti (az osztrák parlamentben hagyományosan "kluboknak" nevezik). A Nemzeti Tanácsnak 37 állandó bizottsága van, amelyekben a pártok arányosak a frakciók számával. Ausztriai parlamenti tevékenység gyakorlása során a szövetségi tanács - az osztrák szövetség földtulajdonosi képviseletének szerveként - alárendelt szerepet játszik a Nemzeti Tanácshoz képest. A szövetségi tanács tagjait az osztrák szövetségi államok tartományi parlamentjei (parlamentek) választják meg a politikai pártok arányos képviseletének elvén. Minden egyes szövetségi terület a lakosság méretétől függően a felső házban 3-12 képviselőt képvisel. A Szövetségi Tanács tagjainak száma nem konstans; ez változhat a földszámozás eredményeként. A Szövetségi Tanács tagjai hivatali feltételeit a Landtag megbízatása határozza meg, ezért tagjai megújulása állandó jelleggel országos parlamenti választásokra kerül sor. A felsőház tagjai hivatalosan nem kötődnek földrajzi tagjaik utasításaihoz, és azokat nem vonhatja vissza.
A Szövetségi Tanácsot az elnök vezeti. Ez a bejegyzés a különböző földek képviselőinek forgatásának elvén áll, és félévente helyettesíti a föld nevét betűrendben. A nemzeti és szövetségi tanácsok közösen alkotják a szövetségi gyűlést, amely többek között felelős az osztrák szövetségi elnöki hivatali kötelezettség alól.
Parlamenti csoportokat hoznak létre a parlament mindkét házának képviselői közül, hogy fenntartsák az egyes országokkal fenntartott kapcsolatokat.
A törvényjavaslatoknak a Nemzeti Tanácsba való beillesztésének jogát a szövetségi kormány, a Nemzeti Tanács, a Szövetségi Tanács és a Nemzeti Tanács képviselői bízzák meg. A törvényjavaslat három értéket enged meg. Ha a harmadik olvasatban elfogadják, akkor elfogadottnak tekintik. A Nemzeti Tanács elnöke haladéktalanul továbbítja a dokumentumot a szövetségi kancellárnak, aki továbbítja azt a szövetségi tanácsnak.
A törvényjavaslat megvitatása a Szövetségi Tanácsban ugyanolyan, mint a Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Tanács formálisan vétójoggal rendelkezik a törvények elfogadására (a fiskális kivételével). Csak felfüggesztheti a törvény elfogadását. Ha a Nemzeti Tanács a tagok legalább felének szavazatával megerősíti az eredeti határozatot a számla jóváhagyásáról, a Szövetségi Tanács kifogásai ellenére elfogadottnak tekintik.
Az osztrák parlament nem vesz részt a szövetségi kancellár és a kormány tagjai kinevezési eljárásában, de jogában áll a tevékenységük ellenőrzésére. A Nemzeti Tanácsnak jogában áll a kormány egésze vagy az egyes miniszterek bizalmatlansági szavazata nélkül, valamint az Alkotmánybíróságon eljárást indítani ellene. A Nemzeti Tanács képviselői szóbeli vagy írásbeli kérdéseket intézhetnek a kormány tagjaihoz. Az osztrák parlament tagja számos nemzetközi parlamenti szervezetnek. 1890 óta tagja az Interparlamentáris Uniónak, amelynek üléseit többször Bécsben tartották. Aktívan részt vesz az Európa Tanács és az EBESZ parlamenti közgyűlésének munkájában. A Parlament nagy szerepet játszik Ausztria politikai életében. Ő a fő színtere a politikai harc az általa képviselt sok hatást gyakorolnak a különböző szegmenseiben a lakosság, és hatással van a kialakulását külpolitika Ausztria, különösen, ha beszélünk a tervezet a nemzetközi szerződések és megállapodások, az éves külpolitikai az osztrák kormány jelentésekben és a külpolitikai vitában.
A szövetségi közgyűlés a következőket tartalmazza:
az Osztrák Néppárt (Österreichische Volkspartei),
Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (Sozialdemokratische Partei Österreichs),
Az osztrák Szabadság Párt (Freiheitliche Partei Österreichs),
"Zöld" (Die Grünen - Die Grüne Alternative).
A 3. európai anyagai alapján
Osztrák Külügyminisztérium Osztálya
Peter Korrak, Thomas Jantzen