Lovaglás és megállás az emelkedésnél és a lejtésnél - autó vezetésénél - számos tipp az autós rajongóknak -
- legfontosabb
- Tippek az autósok számára
- Autó vezetése
Utazás során felfelé haladva az autónak a gördülési ellenállással és a levegőellenállással szemben további ellenállást kell tanúsítania a felemeléssel szemben. Ezért a felemelkedéshez közeledve a vezetőnek meg kell becsülnie az emelkedés nagyságát, és úgy kell kiválasztania az ilyen sebességet és átvitelt, hogy anélkül, hogy alacsonynak kellene lennie, le lehet küszöbölni ezt a felemelkedést. A felemelkedés sebességváltása nem kívánatos, mert ebben a manőverben az autó sebessége jelentősen csökken. Sikertelen felszínen a sebességváltás során a hátsó kerekek csúszhatnak, ami megnehezíti a mászás leküzdését vagy akár lehetetlenné tételét. Ha a sebességet kisebbre kell változtatni, akkor ezt nem szabad az utolsó pillanatban végrehajtani, amikor a túlterhelt motor már leállt.
Amikor egyik helyről a másikra nyomja, a tengelykapcsoló pedált és a kéziféket egyszerre fel kell engedni. Ezeket a műveleteket úgy kell szinkronizálni, hogy ne okozza a jármű visszafolyását (túl korai elengedett fék). A motor forgási sebességének sokkal többnek kell lennie, mint egy sík úton való közlekedésnél, mivel sokkal több erőre van szükség ahhoz, hogy az autó ilyen körülmények között vezethessen.
A hosszú lejtőkön történő leeresztéskor a motort le kell fékezni. Hosszú fékezés fékezéssel fenyegeti a túlmelegedést. Amikor lefelé halad, ne használja a "gördülést", de ne feledje, hogy ha a motor nem működik, a fékrendszer segédhajtóműve - a vákuum fékhajtómű - nem működik. Az emelkedés vagy lejtés megállítása után az autót meg kell védeni a leeresztéstől. Álló kocsiban húzza meg a kéziféket és kapcsolja be a sebességet, és ha ez nem elegendő, helyezzen ékeket vagy köveket a kerekek alá. Az is jó, hogy a kerekeket úgy alakítsuk ki, hogy a járda kanyarulatára támaszkodjanak, az út bármely kiálló elemén.