Előadások a közgazdaságtudomány alapjairól 5 előadás - tanulmány - kiságy, tesztek válaszokkal, diplomamunka,

Oldal 2/18

A bruttó hazai termék szerkezetét a GDP egyes összetevõinek saját súlya jellemzi.

A GDP kiszámításának módszereinek lényege a különböző összetevők összegzéséhez köthető. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy tanulmányozzuk a bruttó hazai termék termelési szerkezetét, a kapott összetétel összetételét és a bevételek arányát, valamint a GDP felhasználásának fő irányait.

A gazdaság egyes ágazatainak bruttó hozzáadott értékének részaránya, a GDP-ben lévő régiók aránya megítélheti, hogy mennyire járulnak hozzá az állam jövedelmének megteremtéséhez. Ezen az alapon kiemelik a gazdaság vezető szektorai, a régiók "adományozók".

- a nyugdíjba vonulás, a munkanélküliség, a betegség, a sérülés, a szülés stb.

- az oktatási költségek kifizetésének szükségessége;

- az alacsony jövedelmű háztartások lakásainak fizetésének képtelensége;

- a betegség, a sérülés, a fogyatékosság, az időskor stb.

Ha növeljük a jövedelmek bruttó hazai termékben való részesedését, akkor beszélhetünk a népesség életszínvonalának emeléséről.

A közvetett adóknak a vállalkozásokra gyakorolt ​​hatásának csökkentése befolyásolja a bruttó nyereség részesedésének növekedését, de ez korlátozza az állam képességét a szükséges támogatások és egyéb költségek biztosítására.

A GDP szerkezete költségei a személyes fogyasztási kiadások összetételét, a kormányzati kiadásokat, a bruttó hazai beruházást, az áruk és szolgáltatások exportját és importját foglalják magukban.

A személyes fogyasztási kiadások (a háztartások fogyasztói kiadása) a következőket foglalják magukban:

Fogyasztási cikkek (autók, hűtőszekrények, televíziók stb.) Költségei;

A folyó fogyasztási cikkek (élelmiszerek, ruházat, lábbelik, kozmetikumok, gyógyszerek stb.) Költségei;

A háztartást kiszolgáló szolgáltatások, szervezetek, intézmények, egyének (alkalmazottak) fizetése.

A háztartási kiadások szerkezete a népesség életszínvonalát és a gazdaság egészének állapotát jelzi. Ha a háztartási kiadások elsõsorban a jelenlegi igényeket, és nagyon keveset költenek a tartós cikkek vásárlása, ez arra utal, hogy a lakosság korlátozott képességeit, és nem tud vásárolni autók, mosógépek, hűtőszekrények és így tovább. Tehát a szintet a lakosság életében az állam viszonylag alacsony.

A lakosság jólétének meggyőzőbb nézete összehasonlítja a fogyasztói kosárban az áruk felvételének költségeit az egy főre jutó személyi kiadások szintjével. Ha a kiadási szint kisebb, mint a fogyasztói kosár költsége, akkor a gazdaság válsághelyzetét, a népesség elszegényedését mutatja be, amikor egy személy nem tudja megvásárolni a legszükségesebb árut.

Bruttó hazai befektetési - egy befektetési alap: a nakoplenie állóeszköz (épületek építése, vásárlása gépek, berendezések, járművek, számítástechnikai berendezések, a költségek termesztése évelő ültetvények, vásárlási szarvasmarha, stb ..); az anyagi forgóeszközök állományának pótlására; az értékek tiszta megszerzése.

A bruttó beruházás mérete jó jelzi, hogy a gazdaság helyreáll, stagnál vagy recesszióban van. Ha a befektetés mennyisége pozitív, akkor a termelési kapacitások növekedése lehetséges, vagyis a gazdaság növekszik. A stagnáló vagy statikus gazdaság olyan helyzetet tükröz, amelyben a bruttó beruházás nulla. A gazdaságban, amikor az év folyamán több tőkét fogyasztanak, mint amennyit előállított, vagyis csökken a beruházások száma, a gazdasági stagnálás helyzete - az üzleti tevékenység csökkenése. Egy ilyen társadalomról azt mondják, hogy "felemeli tőke".

A bruttó hazai termék, mint az év összes terméke és szolgáltatásának termelési volumenének monetáris kifejeződése, indikátorként határozza meg a gazdasági fejlődés számos paraméterét és mindenekelőtt a növekedés ütemét.

A gazdaság növekedési rátája, a lakosság anyagi jólétének növekedése nagymértékben függ a GDP dinamikájától.

A GDP dinamikája a GDP méretének időbeli változásának mennyiségi felmérése, leírja, hogy egy adott év hányszor nőtt vagy csökkent a bruttó hazai termék a bázisévhez képest (az összehasonlító bázis évéhez képest).