Jurk 74 1

A koncepció a nemzetközi vitában

A nemzetközi jog értelmében minden állam és tárgyak a nemzetközi jog kötelező a viták közöttük, békés eszközökkel, olyan módon, hogy ne veszélyeztessék a nemzetközi béke, biztonság és a jog.

A békés rendezésének elve alapján a nemzetközi viták elengedhetetlen a nemzetközi jogi elvet. Úgy rögzített Sec. 3 Art. 2. az ENSZ Alapokmánya, a Nyilatkozat a nemzetközi jog elveivel kapcsolatos baráti kapcsolatok és együttműködés az államok közötti összhangban az 1970-es ENSZ Alapokmánya, a záróokmány Biztonsági és Együttműködési Európában 1975-ben és sok más egyetemes, regionális és kétoldalú megállapodásokat.

Nemzetközi viták kell rendezni alapján az államok szuverén egyenlősége, és figyelemmel a szabad választás elvének eszközök összhangban kötelezettségeit az ENSZ Alapokmányának és az igazságosság elveinek és a nemzetközi jog. A bármely vitarendezési eljárás vagy hozzájárulásukat egy ilyen eljárás szabadon állapodnak meg Államok tekintetében a meglévő vagy jövőbeni viták, amelyeknek felek nem lehet összeegyeztethetetlen elve az államok szuverén egyenlősége.

Államok, amelyek a vitás felek köteles tiszteletben tartani egymás közötti kapcsolataikban kötelezettségeiket összhangban az alapvető nemzetközi jog elveivel kapcsolatos szuverenitását. függetlenségének és területi integritásának Államok, valamint más, általánosan elfogadott elvek és normák kortárs nemzetközi joggal.

Együtt a „spórák” használják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában fogalmát „helyzet” (v. 34, n. 1, v. 33). A helyzet még „vezethet a nemzetközi súrlódás”, illetve ok „vita”.

Így a szétválás a nemzetközi viták és konfliktusok a helyzet a feltételes és relatív. A helyzet - tágabb fogalom, mint a vita. Spórák, és a helyzet veszélyeztetheti a békét és a biztonságot, ezért a figyelmet hatáskörébe a Biztonsági Tanács, a Közgyűlés és más ENSZ-szervek.

Az ENSZ Alapokmánya és más nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak egyértelmű különbséget a politikai és jogi viták. Szerint o. 3 evőkanál. 36. A Charta az Egyesült Nemzetek jogi viták általános szabályként utalják a felek által a Nemzetközi Bíróság. A politikai viták a legfontosabb és legösszetettebb (pl területi problémák elhatárolása) megoldani politikai eszközökkel.

Listája fajta békés eszközökkel a Charta OONne teljes, és néhány közülük deklaratív és ajánlás.

Nemzetközi jogi vitarendezési eszközökhöz (konfliktusok)

A Nyilatkozat a nemzetközi jog elvei 1970-ben, az rámutat arra a tényre, hogy a nemzetközi jogviták kell rendezni alapján az államok szuverén egyenlősége és összhangban szabad választás elvének eszközök a viták békés rendezését. Alkalmazási eljárások a vita rendezése, vagy vállalja, hogy az ilyen eljárás nem tekinthető összeegyeztethetetlennek a szuverén egyenlősége elvének.

Az Art. 33. Az ENSZ Alapokmányának arra kellene törekedniük korai és méltányos rendezése nemzetközi viták alapja:
  • tárgyalások során;
  • ellenőrzés;
  • közvetítés;
  • megbékélés;
  • választottbírósági;
  • peres;
  • regionális szervezetek vagy megállapodások;
  • egyéb békés úton a saját választása.

A keresés ilyen település a felek megállapodnak az ilyen békés eszközökkel, amelyek megfelelnek a körülményeknek és a természet a vita.

A fejlesztési, békés eszközökkel vitarendezési nem változatlanok maradnak. Ezek fejlesztése függően a történelmi időszak jellemzői az erőviszonyokat a nemzetközi színtéren.

Így, hogy a nemzetközi jogi vitarendezési eszközökhöz (konfliktusok) a következők:
1) A nemzetközi tárgyalások.
2) konzultáció.
3) nemzetközi vizsgálóbizottság.
4) Megbékélés Bizottsága.
5) A jó hivatalok és a közvetítés.
6) Nemzetközi Választott Bíróság.
7) Nemzetközi bíróság:
  • Nemzetközi Bíróság
  • Nemzetközi Törvényszék a tengeri jog.
  • Európai Emberi Jogi Bíróság.

Ezek a legdinamikusabb és hatékony eszköze a vitarendezés. Nem véletlen a szakterületen. 33. A Charta az ENSZ-tárgyalások nevezték az egyik fő eszköze rendezésének nemzetközi viták és konfliktusok. Ezek lehetővé teszik, hogy a különböző megoldások vitás kérdéseket. Az államok és kormányközi szervezetek, amelyek az elv tükröződik a sok egyezmény és az azt alkotó eszközök szervezetek.

A tárgyalások során az állam vagy nemzetközi szervezet vehet sokféle lehetőséget vitarendezési. A tárgyalások nem csak egy eszköz rendezésének nemzetközi viták, hanem elvégzi támogatás funkciót. Szinte minden megoldásának eszköze nemzetközi konfliktusok mindig kezdődik a közvetlen tárgyalások e módszerek alkalmazása, és gyakran befejezett ilyen tárgyalások.

A tárgyalások lehet két- vagy többoldalú. Az utóbbi, általában gyűrű egy nemzetközi konferencián.

A nemzetközi jog nem hoz létre egységes eljárás lefolytatására a tárgyalások. Mivel a gyakorlat azt mutatja, a normál tárgyalások a következő alapvető lépéseket:
  • teljesítményét az állami vagy államok csoportja (pl EU) vagy más tárgyak a nemzetközi jog olyan kezdeményezés tárgyalni;
  • közötti megállapodás vitázó felek a tárgyalások (idő, hely, szint, stb ...);
  • fejlesztése egyeztetési eljárás;
  • a tényleges tárgyalások;
  • elfogadása során elfogadott jogszabály tárgyalások.
3) a helyzetét a részt vevő tisztek:
  • Summit (állam-, kormányfők);
  • A külügyminiszteri szinten;
  • Nagykövetek vagy speciálisan által felhatalmazott tisztviselők.

Ez a módszer a viták békés rendezésének alakult elején a XX században. A konzultációk általában kérdések létfontosságúak az államok vagy nemzetközi szervezetek. két konzultáció fajták nemzetközi gyakorlatban alkalmazott: választható és kötelező.

Választható konzultáljanak, hogy a felek igénybevétele kölcsönös megállapodás.

A használata kötelező konzultációs előírt két- és többoldalú nemzetközi szerződések.

Nemzetközi vizsgálóbizottság

A kompetencia és eljárás kialakításáról az ilyen bizottságok határozzák meg az ENSZ Alapokmányának és az Art. 9-35 Az egyezmény 1907-ben a Bizottság létrehozott alapján egy külön megállapodás a vitázó felek. A fő feladat a bizottság -, hogy megkönnyítsék a viták rendezésében a kérdések megválaszolása, a tények és nem vizsgálja pártatlanul.

A felek jogosultak kinevezni különleges ügynökök a Bizottság azzal a kéréssel, hogy képviselje őket, és közvetítőként jár közöttük és az Európai Bizottság. Felek továbbá utasítják kijelölt tanácsadók vagy ügyvédek kifejezni és fenntartani érdekeiket a Bizottság előtt. A kellő időben, mindegyik fél a vitában meghatározza a Bizottság és a másik oldalon a tények, és különösen, jelentése cselekmények, az iratok és okmányok, valamint egy listát a tanúk és a szakértők, akiket akar hallani. Tanúkihallgatás élén a szakbizottság elnöke. A Bizottság tagjainak joga van kérni minden tanú kérdésre érdemben a vita. Bizottsági ülés kerül sor a magán- és bizalmas. Által hozott döntés a többség a jutalék. A végleges jelentés a Bizottság érdemben a vita korlátozódik az tények megállapítását, és nem rendelkezik a képességgel választottbíróság döntését. A felek továbbra is teljes körű szabadságot használni saját belátása szerint, ezek a ténymegállapítást.

Míg néhány nemzetközi megállapodások létrehozását az Egyeztető Bizottságnak a figyelmet a vita vagy konfliktus. A legalaposabb eljárás kialakítása és működtetése egy ilyen jutalék meghatározott Art. 85. A Bécsi Egyezmény a az államok képviseletéről való kapcsolatai nemzetközi szervezetekkel egy univerzális jellegét 1975. Általánosságban elmondható, hogy a következő.

Ha a vita nem rendezhető konzultáció révén, bármely állam a konzultációkon részt vevő utalhatja a vitát a békéltető bizottság és írásban tájékoztatja a szervezet, amelyben képviselteti magát egy ilyen állapot, és a részt vevő más államok konzultációk. Minden egyeztető bizottság három tagból áll: két tag által kijelölt fél a vita, és az elnök.

A Bizottság megállapítja saját eljárási szabályzatát, és fogadja el határozatait és ajánlásait többségi szavazással. Ajánlhatja a szervezet, ha az utóbbi jogosult az ENSZ, kérjen szakvéleményt a Nemzetközi Bíróság a kérelmet vagy az Egyezmény értelmezésével 1975

Ha a Bizottság nem tud megállapodásra jutni a felek között a vita, hogy a vitát két hónapon belül történő kinevezését az elnök, elkészíti a lehető leghamarabb jelentést a munkáját, és küldje el a felek a vitát. A jelentésnek tartalmaznia kell a következtetéseket a Bizottság a tények és a jogi szempontok, valamint az ajánlásokat, hogy tette a vitában részt vevő felek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felbontás a vita. A Bizottság ajánlásai nem kötelezőek a felekre, amíg minden a vitában álló felek nem fogadja őket. Azonban bármelyik fél a vitában a jogot, hogy állapítsa meg, hogy egyoldalúan teljesíti a vele kapcsolatban a jelentés ajánlásait.

Ellentétben vizsgálati bizottságok, amelyek csak azokkal a tények megállapítását tárgyát képező nemzetközi vita, egyeztetés jutalék biztosítja értelmezése a tények és ajánlásokat annak érdekében, hogy megkönnyítsék a felbontás a vita.

Jó irodák és közvetítés

Az Art. Az 1907-es egyezmény 2. cikke értelmében az államok közötti súlyos nézeteltérés esetén kötelesek jóhiszemű irodát vagy egy vagy több barátságos ország közvetítését alkalmazni. A jó irodák vagy közvetítés nyújtásának joga olyan államokhoz tartozik, amelyek nem vesznek részt a vitában.

A közvetítő feladata "az ellentétes állítások összeegyeztetése és az ellenségeskedés érzéseinek megnyugtatása, ha a vitatott államok között felmerül" (az 1907. évi egyezmény 4. cikke). A békéltető kötelességei abban az időpontban zárulnak le, amikor az egyik vitatott fél vagy a közvetítő maga megállapítja, hogy a megbékélés javasolt eszközei nem fogadhatók el. A jó szolgáltatások és a közvetítés nem kötelező. Csak a tanácsadás fontossága van.

A vita esetén az államok közötti, veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra, azzal érvelve, az állam megválasztja az állam, ahová megbízza lépni az állam által választott másik állam annak érdekében, hogy megakadályozzák megsértése a békés kapcsolatok. Az egyeztetési időszak nem haladhatja meg a harminc napot. Ebben az időszakban a vitatott államok megszüntetik egymás között a jogvita tárgyát képező összes közvetlen kapcsolatot. A közvetítő államoknak mindent meg kell tenniük a viták megoldása érdekében.

Jó szolgáltatásokat vagy közvetítést biztosíthatnak az államok (beleértve a kollektívan) vagy a nemzetközi szervezeteket. Jó kormányzati vagy nemzetközi szervezetek nem vesznek részt a tárgyalásokon, hacsak a vitában érintett felek nem kérik. A közvetítés révén harmadik fél jogosult részt venni a tárgyalási folyamatban, és szóbeli vagy írásbeli javaslatokat tenni a vita érdemi elbírálására.

Nemzetközi Választottbíróság

Az Art. 38. Egyezmény a Csendes rendezése nemzetközi viták 1907-ben jogi természete (tulajdonságok), és leginkább az értelmezését vagy alkalmazását a nemzetközi döntőbíróság megállapodások által elismert államok a leghatékonyabb és ezzel egyidejűleg a legigazságosabb vitarendezési eszközökhöz nem rendezik diplomáciai csatornán keresztül. Az egyezmény azt ajánlja, hogy a részt vevő államok szükség esetén igénybe vegyék a választottbíróságot. E testületek egyike az 1899-ben létrehozott Állandó Választottbíróság (a továbbiakban: Kamara). Hága városában található, és minden választottbírósági ügyben illetékes. Minden állam -, az Egyezményben részes 1907 nevez legfeljebb négy személy, akik ismertek tudásukat nemzetközi jogi, kitöltésére használt személyes megbecsülést és kifejezték azon szándékukat, hogy fogadja el a feladatait döntőbíró. A kamarai tagokat hat évre nevezik ki. Hatalom megújítható. A kinevezett személyeket a Kamara tagjaként jegyzik külön listára, amelyet az 1907-es egyezmény valamennyi részes államának közölnek.

A Kamara jelenleg vizsgálja az államok és nemzetközi szervezetek, jogi személyek és magánszemélyek közötti vitákat. Emiatt egyre inkább részt vesz a kereskedelmi és pénzügyi viták megoldásában. A Kamara Nemzetközi Irodája a választottbírósági eljárások során titkárként is szolgál.

Nemzetközi bírói kar

Az első nemzetközi bírói testület történetében a viták békés rendezésének már az Állandó Nemzetközi Bíróság (PCIJ), amelyek 1920 égisze alatt a Népszövetség. Az államok egyoldalúan alkalmazhatnák az FSAP-ot, és bevonnák egy másik államot az eljárásba anélkül, hogy a felek előzetes megállapodásra jutnának, hogy az ügyet a kamara elé terjesszék.

A PMPP tevékenységét a második világháború megszakította, 1946-ban pedig a Nemzetek Szövetségével együtt feloszlatták. Ezt felváltotta az ENSZ Nemzetközi Bírósága.

Az ENSZ Nemzetközi Bírósága a legidősebb a nemzetközi bíróságok között, és nem csak történelmi alapon, hanem elsősorban a széles körű felülvizsgálati és megoldási lehetőségek miatt. Bármely állam, amely az Alapokmányban részes fél, potenciálisan a vitát a Bíróság elé utalhatja. A Nemzetközi Bíróság mérlegelheti a nemzetközi joggal kapcsolatos bármely kérdést.

A Nemzetközi Bíróság kettős feladatot bíz meg:
  1. az államok általi megfontolás tárgyát képező viták nemzetközi jogával összhangban történő rendezése;
  2. az Egyesült Nemzetek szervezetei és szakosított intézményei által megfelelően megkövetelt jogi kérdésekkel kapcsolatos tanácsadói vélemények rendelkezésre bocsátása.

A bíróság tizenöt tagból áll, és összetételében nem lehet két állampolgár ugyanabban az államban.

Nemzetközi Tengerjogi Bíróság

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. évi tengerjogi egyezményének VI. Mellékletével összhangban létrehozott. A Törvényszék székhelye Hamburg, Németország.

Az ügy meghallgatása nyilvánosan történik, hacsak a Közszolgálati Törvény nem határoz másként, vagy ha a felek nem követelik meg a közvélemény befogadását.

A Közszolgálati Törvényszék határozata a szavazatok többségével történik. A megoldásnak fel kell tüntetnie a motivációkat, amelyeken alapul. Meghatározza a Közszolgálati Törvényszék azon tagjai nevét, akik részt vettek az elfogadásában. A Közszolgálati Törvényszék határozata végleges és a vitában részt vevő valamennyi fél kötelezi el.

Hacsak a Közszolgálati Törvényszék másképpen nem dönt, mindegyik fél fedezi saját költségeit.

Emberi Jogok Európai Bírósága

Európai Emberi Jogi Bíróság - az egyetlen megfelelő igazságügyi hatósága az Európa Tanács, összhangban létrehozott Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok 1950 és magában foglalja a 45 ember (köztük a képviselője az Orosz Föderáció). Ez a végső bíróság, amely úgy dönt, hogy az Európa Tanács tagállamai betartják az 1950-es egyezmény szerinti kötelezettségeiket, székhelye Strasbourgban van.

A Bíróság tagjait a Parlamenti Közgyűlés választja meg az Európa Tanács tagjai által kinevezett személyek listáján szereplő szavazatok többségével. A Bíróság tagjait hat évre választják. Újraválaszthatóak.

A Bíróság hatásköre kiterjed azokra az esetekre vonatkozó értelmezését és alkalmazását az Egyezmény 1950-ben az állam, - tagja az Európa Tanács bármikor kijelentheti, hogy felismeri ipsofacto külön megállapodás nélkül a Bíróság kötelező joghatósága tekintetében kapcsolatos ügyekben értelmezése és alkalmazása az egyezmény 1950-ben

Az 1950. évi Egyezmény bármely részes fél az Egyezmény és annak jegyzőkönyvei állítólagos megsértéséről a Bíróság elé utalhat (33. cikk).

A bíróság csak akkor veheti figyelembe az ügyet, ha az Emberi Jogok Európai Bizottsága elismeri a vita békés rendezésére irányuló erőfeszítések hiábavalóságát. A Bíróság döntése végleges. Az Európa Tanács tagállamai vállalják, hogy minden olyan esetben végrehajtják a Bíróság határozatát, amelyben pártok. A Bíróság döntését az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága elé terjesztik, amely felügyeli annak végrehajtását.

Kapcsolódó cikkek