A felvilágosodás és a „felvilágosult abszolutizmus”
Modern európai filozófiai és politikai gondolkodás, mint a liberalizmus, nagyrészt veszi kiindulópont a felvilágosodás. Filozófusok ma tartják a fő erénye a felvilágosodás szigorú geometriai rendjének gondolkodás, redukcionizmus és a racionalitás, kontrasztos őket érzelem és irracionalizmus. Ebben a tekintetben a liberalizmus köteles a felvilágosodás filozófiai alapja, és kritikai attitűd, hogy az intolerancia és az előítéletek.
Francis Bacon (1561-1626), Anglia, politikus és filozófus.
Denis Diderot (1713-1784), Franciaország, író és filozófus, alapítója az Encyclopedia.
Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832), Németország, költő, filozófus és természettudós.
Immanuel Kant (1724-1804), Németország, filozófus és természettudós.
John Locke (1632-1704), Anglia, filozófus és politikus.
Mihail Lomonoszov (1711-1765), Oroszország, természettudós és költő
Alexander Radishchev (1749-1802), orosz író és filozófus.
Isaac Newton (1643-1727), Anglia, matematikus és természettudós.
Voltaire (1694-1778), Franciaország, író és filozófus, kritikus az államvallás.
Az év második felében a XVIII. összefüggésben az európai gazdasági és demográfiai növekedése az uralkodó körök az európai országok egyre jobban felismerik, hogy szükség korszerűsítése a gazdasági és politikai rendszer. Ez egy pán-európai jelenség hagyományosan az úgynevezett felvilágosult abszolutizmus.
Több következetesen folytatott politikát felvilágosult abszolutizmus Joseph II (1741-1790), aki halála után apja, Franz Stefan lett a német császár, és miután anyja, Mária Terézia halála örökölte az osztrák tartásához. Az ő tízéves uralma Ausztria (1780-1790), ő tartott számos reformot, amelyek közül a legfontosabb a felszabadulás a parasztokat a jobbágyság, így nekik a földet. Legmélyebben és következetesen Joseph II reformokat érinti az eljárás ( „Iosifovsky ügyvéd”). Azonban azt is eltörölte autonómiáját a földek és a tartományok a birodalom a Habsburgok, ösztönözte a német kolonizáció magyarországi, erdélyi, Galíciában.
Oktatási átpolitizált köztudatban, és hozzájárult a növekedéshez a forradalmi hangulat a társadalomban.