Hidrológiai tankönyv (
7.4. felhajtás és áramlás
Tides - időszakos ingadozások vízszint (fent és lent) vízben terület a világon, által okozott gravitációs vonzása Hold és a Nap Niemi eljárva a forgó Földön. Az összes nagyobb víztározó: óceánok, tengerek és tavak, többé-kevésbé hajlamosak az átfolyásra és az áramlásra, bár a tavakon kicsi.
A legmagasabb vízszint megfigyelt egy nap vagy egy fél nap, dagály, víz az úgynevezett teljes, a legalacsonyabb szintre apály idején - a víz, és a pillanat elérésének ezek a határok referenciaértékek - álló (vagy szakasz), illetve dagály vagy apály. Az átlagos tengerszint feltételes érték, amely fölött a szintjelek az árapályok alatt találhatók, és az alábbiakban - az alacsony dagályban. Ez a sürgős megfigyelések sorozatának átlagolása. Az árapály átlagos magassága (vagy az alacsony dagály) az átlagolt érték, amely a teljes vagy kis vizek szintjéről származó nagyszámú adatállományból számítható ki. Mindkét középső szint egy helyi lépcsőhöz kötődik.
A vízszint függőleges ingadozása az árapály és az árapály idején a vízhozam vízszintes mozgása a parthoz viszonyítva. Ezeket a folyamatokat bonyolítja a szélcsúcs, a folyóvíz és egyéb tényezők. A vízszintes mozgás a víz tömegek a part menti övezet vayut nevezett árapály (vagy árapály) áramok, míg a függőleges vízszint ingadozása - árapály. Az ebb és az áramlással kapcsolatos összes jelenség periodicitással jellemezhető. Árapályáramlatokból periodikusan változik az ellenkező irányba, míg skie óceáni áramlatok, folyamatosan mozgó és egyirányban miatt az általános légkörzésre és az óceán fedezi a nagy nyitott tér.
Az áthaladás és az áramlás ciklikusan váltakozik
csillagászati, hidrológiai és meteorológiai viszonyok.
Az árapály- és az árapály-fázisok sorrendjét két maximum és két minima határozza meg a napi folyamatban.
Bár a Nap jelentős szerepet játszik az árapály-folyamatokban,
fejlődésük döntő tényezője a gravitációs vonzerő ereje
Ábra. 57. Az árapályok előfordulásának diagramja:
Az A és B pontokban a Hold vonzereje gyengíti a gravitációt a Föld felszínén, és a C és D pontokon ellenkezőleg, megerősíti. Ezeknek a gyorsulásoknak köszönhetően a Föld egyik felében az óceánokban lévő víz az A pont fölé emelkedik, amely a hold zenith; a Föld másik felében - a B pontig, ahol a hold a nadirban van: az A és B pontokban dől, a C és D pontokban
Az árapály erőinek hatása minden egyes vízcseppre, függetlenül attól, hogy a föld felszínén tartózkodik-e, a Newton gravitációs törvénye határozza meg. Ez a törvény kimondja, hogy két pri- anyagi részecskék vonzzák egymást erővel egyenesen arányos a termék a tömegek mindkét részecske és fordítottan arányos a tér a távolság közöttük. Magától értetődik, hogy a több, a tömege szervek, annál között történik kölcsönös vonzóerő (ugyanolyan sűrűségű minimális testet hoz létre minimális vonzás, a nagyobb). A törvény azt is jelenti, hogy minél nagyobb a két test közötti távolság, annál kevésbé vonzó a kettő közöttük. Mivel ez az erő fordítottan arányos a két test közötti távolság négyzetével, a távolság tényező jelentős szerepet játszik az árapály-termelő erőófontos szerepet tölt be, mint a testek tömegei.
A gravitációs vonzása a Föld, a Hold és a jelenlegi szorítsák Jelenleg a Föld körüli pályára, a másik vonzereje a Föld Hold, amely hajlamos elmozdulni az irányt a Föld a Hold és a „lift” minden objektum, amely a Földön, az irányt a hold. A Föld felszínének közvetlenül a Hold alatt helyezkedik el
6 400 km-re a Föld középpontjától és átlagosan 386 063 km-re a Hold központjától. Amellett, hogy
A Föld tömege 81,3-szorosa a Holdnak. Így ezen a ponton a Föld felszínén a Föld gravitációs ható bármilyen tárgy, pri- blizitelno 300.000. Times az húzza a hold. Van egy ábrázolása a víz a Földön található, közvetlenül a hold emelkedik az irányt a Hold, ami a víz kiáramlását a többi helyen a Föld felszínén, azonban a Hold vonzereje olyan kicsi, mint a vonzereje a Föld, hogy ez nem elég ahhoz, hogy annyira súlyos.
Azonban az óceánok, tengerek és a nagy tavak a világ, hogy egy nagy folyékony testek képesek mozogni hatására oldalirányú KKV scheniya, bármilyen enyhe tendencia, hogy elmozdulás vízszintesen hozza őket a mozgás a. Minden víz, amelyek nem közvetlenül a nap alatt, függ a vonzóerők a hold komponens tangenciálisan irányított (ref), hogy a Föld felszínét, valamint az azt alkotó irányított van vo, és vetjük alá vízszintes eltolás képest a szilárd kéreg. Ennek eredményeképpen a víz a Föld felszínének szomszédos területeiről folyik a Hold alatt lévő hely felé. A víz felhalmozódása a Hold alá eső pontján dagály kialakulását jelenti. A nyílt óceánban a tényleges árapály hullámmagassága mindössze 30-60 cm, de jelentősen nő a kontinensek és a szigetek partjainál.
A szomszédos területek vízének a Lu-
Két másik pontban a víz megfelelő kiáramlása van, és a Föld körzetének egynegyedével egyenlő távolságra van. Érdekes megjegyezni, hogy az óceán szintjének csökkenése ezen a két ponton a tenger szintjének emelkedésével nem csak a Föld oldalán, hanem a másik oldalon is emelkedik. Ezt a tényt Newton törvénye is megmagyarázza. Két vagy több objektum ugyanazon a gravitációs forrás különböző távolságaiban helyezkedik el, és ezért az erő gyorsulásának függvényében
a különböző méretű gravitáció, egymáshoz viszonyítva, mivel a gravitációs középponthoz legközelebb eső tárgy a leginkább vonzó. A szublunáris ponton a víz erősebb a Holdhoz képest, mint a Föld alatt, de a Föld viszont jobban vonzódik a Holdhoz, mint a bolygó másik oldalán lévő víz. Így megjelenik egy árapályhullám, amely a Föld oldalán a Hold felé néződik, az egyenes vonal, az ellenkező oldalon az inverz. Az első közülük csak 5% -kal magasabb, mint a második.
A Hold forgása a Föld körüli pályán két,
árapály-árapály vagy két ebb-dagály
12 óra és 25 perc. Az egymást követő árapályok és az alacsony dagály csúcspontjai között eltelt idő körülbelül 6 óra és 12 perc. A két egymást követő árapály 24 óra és 50 perces időtartamát árapály (vagy hold) napnak hívják.
absztrakt
1. a hidrológia mint tudomány
1.1. a hidrológiai folyamatok tanulmányozásának módszerei
1.2. víz mint anyag
1.3. víz egyensúly a hidrológia területén
1.4. a hidroszféra fogalma
1.5. vízciklus a természetben
1.6. a vízkészlet fogalma
1.7. víztestek és azok típusai
2. a folyók hidrológiája
2.1. folyók és azok típusai
2.3. egy vízgyűjtő víz egyensúlya
2.4. a folyó felépítése
2.5. a folyó és a folyó morfometriai jellemzői
2.6. mennyiségi jellemzői
2.7. folyó vízrendszere
2.8. a folyók víztisztaság szerinti osztályozása
2.9. areométerel
2.10. csatorna folyamatok folyókon
2.11. a folyók termál- és jégrendszerei. jég jelenségek
2.12. folyók vízkémiai vizsgálata
2.13. antropogén hatás a folyórendszerre és a folyó áramlására
3. Talajvíz-hidrológia
3.1. víz a földkéregben
3.2. a felszín alatti vizek vízcseréjének intenzitása
3.3. talajvíz eredetű
3.4. a kőzetek víz tulajdonságai
3.5. a talajvíz fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele
3.6. a felszín alatti vizek osztályozása
3.7. talajvíz mozgás
3.8. a talajvíz természetes felületi felszíneinek felszíne (források)
3.9. rendszer és a felszín alatti vizek egyensúlya
3.10. tartalékok és a felszín alatti vizek forrásait
3.11. a felszín alatti vizek szennyezéstől és szennyezéstől való védelme
4. a tavak hidrológiája
4.1. típusú tavak
4.2. A tavak morfológiája és morfometriája
4.3. a tavak vízösszetétele
4.4. a tavak vízszintjének dinamikája
4.5. vízmozgás a tavakban
4.6. a tavak termikus rezsimje
4.7. jeges jelenségek a tavakban
4.8. a tavak vízkémiai vizsgálata
4.9. a tavak vízfolyásra gyakorolt hatása
5. a tározók hidrológiája
5.1. típusú tározók
5.2. a tározók alapvető morfometriai jellemzői
5.3. a víztározók vízrendszere
5.4. a tározók termikus rendszere
5.5. a tározók környezeti hatása
6. bogarak hidrológiája
6.1. mocsarak eredete
6.2. fajta mocsarak
6.3. morfológia és hidrológia
6.4. a lápok befolyása a folyóvízre és a vizes élőhelyek gazdasági jelentősége
7. a tengerek hidrológiája
7.1. a világ óceánja és szerkezete
7.2. víz egyensúlya a világ óceánjában
7.3. tengeri áramlatok és azok besorolása
7.4. felhajtás és áramlás
7.5. a tengervíz hőmérsékletének dinamikája
7.6. a tengervíz sótartalma
7.7. az óceán és az éghajlat
7.8. a világ óceán ökológiai állapotát
következtetés
Bibliográfiai lista
Alapvető irodalom
További olvasmány
Internetes források
Szavak glosszáriuma
kérelem
| | Tartalomjegyzék |