A megjelenése a filozófia, helye és szerepe a rendszerben szellemi kultúra
vso.doc filozófia
Kérdés №1. A megjelenése a filozófia, helye és szerepe a rendszerben szellemi kultúra.
Történetileg az első formája ideológia tartják mitológia. Mítosz - egy pervomysli emberiséget. Ez a forma mitológiai létezett kezdeti válaszok a kérdésekre mirozda¬niya készülék bekövetkezik, a kultúra és az emberek. Mitológia pred¬stavlyaet egy többé-kevésbé részletes mítoszok, amelyek meghatározott elképzelések eredete és ust¬roystve világban, a társadalom és az emberi megjelenés, proigry¬vayutsya alap helyzetnek az emberek mindennapi életük során. Mítosz, ezért az elején chelo¬vecheskoy kultúra, az első formája valóban kulturális tevékenység.
A fő jellemzője a mitológiai tudat egységét. Mitológiai tudat megosztott objektum és a szubjektum, a tudás és tapasztalat az emberi és priro¬du. A mitológiában minden minden.
A második fontos jellemzője a mitológiai tudat - érzéketlenség ellentmondásokat. Mitológiai sozna¬nie teljesen közömbös, hogy a cél kapcsolat a jelenségek, a mitológiai értelmezését bármilyen tárgy, jelenség, vagy egy személy egyidejűleg valami dru¬gim. A forrás a mitológiai szövetség nem tapasztalat, vagy szigorú értelem és az emberi képzelet és a kreatív gondolkodás pi¬tayuschee azt.
Másik jellemzője a mitológiai tudat yav¬lyaetsya létesítmény egy speciális típusú kapcsolatok jelenségek, amelyek nem illeszkednek a modell a kapcsolatok az ok és okozat. Mítosz többféle típusú kapcsolatokat. Először is, ez me¬tamorfoza (konverzió). Másodszor, ez a kommunikáció assotsia¬tsiyam. Harmadszor, teleologichnost. A magyarázat közötti kapcsolat eseményeket a mítosz nem az oka, hanem a célra. A mítosz, minden események és jelenségek általában előre meghatározott célok, mindent, ami történik, történik hatályos előre célokat.
Egy másik fontos tulajdonsága a mitológiai tudat - szimbolizmus. Az ókori emberek nem koncepciók és működteti kate¬goriyami és szimbólumokat és képeket.
A legfontosabb jellemzője a mitológiai tudat - kollektiv¬nost. Mítosz történik primitív kollektív, nem pedig egyéni otdel¬noy. A jellemzője mitológiai kollektív reprezentációk érzelmi intenzitását.
Kultúra - ez különbözteti meg az ember állatokat. A kultúra izolált anyag és a szellemi szférák. Anyagi kultúra - materi¬alnoy egész területén az emberi tevékenység. A szellemi kultúra - a gömb a tudat, a megismerés, az oktatás és prosve¬scheniya. Elkülönítése az anyagi és szellemi kultúra meglehetősen önkényes, hiszen az összes tárgyait kultu¬ry megtestesítik ötletek és a tudás, azaz a termék chelo¬vecheskogo tudat és jelenségek szellemi kultúra mindig tárgyiasult anyagi tárgyak.
Az univerzum a szellemi kultúra magában foglalja a tudomány, a filozófia, a művészet, a vallás, a mitológia, a jog, az erkölcs. Fő kom¬ponenty szellemi kultúra is nevezik formák ob¬schestvennogo tudat. Mindegyik formák saját tárgyát izolált általános kultúra a konglomerátum és sajátos működési módja.
Ahhoz, hogy meghatározza a helyét a filozófia a kultúrában és létrehozza kapcsolata más formái neobhodi¬mo részletesebben a lelki kultúra szempontjából annak alapjait.
A kultúra alapja a következő:
- a tudás meghatározott feltételek és zafiksirovan¬nye nyelv;
- az értékeket, amelyek megfelelnek az igényeinek az emberek, opre¬delyayuschie érdekeiket.
A filozófia mind a tudás és az értékek
filozófia magját képezi az élet értelme értékek: a jó és a rossz, az igazság és a tévedés, a szépség és a csúnyaság, a szabadság és a függőség, az élet és a halál, értelme és célja az élet, stb Keretében a filozófia, persze, tárgyalt és egyéb problémák, de alapvetően középpontjában egy csoportja egzisztenciális értékek op¬redelyayut és ideológiai természetű filozófiai tudás.
№2. A téma a filozófia. A szerkezet a filozófiai tudás.
A téma a filozófia univerzális csatlakozó rendszer „az ember - a világ” filozófia - racionálisan teoretiches¬koe megértsük ezeket a kötéseket. A fejlesztés során megértse a témában me¬nyalis filozófia. Azt mondhatjuk, hogy minden korban adja meg a választ erre a kérdésre. És ezen belül egy történelmi korszak is egymás mellett különböző változatai ezt a választ. Például a görög gondolkodó Szókratész filozófiája az volt a legnagyobb a művészet - a művészet az önmegismerés. Diák Szókratész Platón filozófiája a meglévő tudás valódi létezés, azaz az eszmék világa, amit szembe az anyag világában (ne¬bytiyu) és a világ empirikus dolgokat. Filozófia szerint Pla¬tona meditáció, amely előkészíti az ember a halál. Arisztotelész filozófiája kutató tudomány pervoprichi¬ny dolgokat, és felszólította őt Mrs. Sciences. A „metafizika” használta először az ókorban a kutatók és tol¬kovatelyami Arisztotelész szövegek szinonimájaként „filoso¬fiya”. Mert ókor jellemző megértés filoso¬fii mint az anya minden tudomány. A filozófia a görögök az egész konglomerátuma elméleti tudás, szembeállítva a mítosz egyrészt, és a mindennapi tudás - a másikon.
A középkorban filozófia támogatta bogoslo¬viya szolga, és szolgált járulékos eszköz a funkció bo¬goslovskih viták. A Renaissance van emansi¬patsiya filozófia a teológia. A gondolkodók az idő, valamint a görögök, az elméleti ismeretek említett filosof¬skim. Az új időpont meghatározása filozófia a tudományok tudománya egyesíti ez a koncepció nem csupán elméleti, hanem neko¬torye féle tapasztalati tudás. Így Bacon tárgya olyan filozófia természetes teológia, természetes filo¬sofiyu és tanítását az ember, és Descartes le a filozófia egy fa, melynek gyökerei - metafizika, a törzs - a fizika és vet¬vi - az összes többi tudomány. Annak ellenére, hogy a különbség a pozíciókat ob¬schim minden filozófusok a XVII században. filoso¬fii egy összefüggést a megismerő elme.
A nagy kiterjedésű megértése a téma a filozófia és otozhde¬stvlenie ez az egész komplex tudományos ismeretek megmarad, és közben a XVIII. A második felében a XVIII - XIX. van egy fokozatos megértése, hogy ha a filozófia és a tudomány, meg kell egyetemes tudomány, a tudomány az általános. A XIX. filo¬sofskoe tudás a tudás egyetemes kezdődik protivopos¬tavlyat konkrét tudományos ismeretek a magánszektorban. Így Hegel felhívja a filozófia a királynő a tudományok. A filozófia számára a tudomány az egyetemes, a meglévő terén a tiszta gondolat, vagy a tudomány az elme megérti magát. Kant oprede¬lyaet tárgya a filozófiai vizsgálódás az alábbiak szerint: a transzcendentális tudat és annak korlátai. Filozófia, az ő véleménye, kell a tanítás a múlt az emberi elme számára.
XX század kínált sokféle értelmezés predme¬ta filozófiai kutatás. Tehát Neokantians rassmatri¬vayut filozófia a tudomány értékeit. Tartva a koncepció a filozófia, mint tudomány az egyetemes, Neokantians obnaruzhi¬vayut nem általános a területen a tudás, hanem a területén értékeket. Marxizmus határozza filozófia a tudomány általános zako¬nah természet, a társadalom és a gondolkodás. Az egzisztencializmus ponima¬et filozófiát tükrözi az emberi lét. A pozitivizmus tagadja minden saját témát. Ugyanebben a filozófiát, mint a pozitivista tekinthető értelmetlen tudomány új köntösben, mint kellene válnia „szolga” a tudományok, a módszertan a tudományos ismeretek.
Összefoglalva, azt kell mondanunk, hogy minden változatosság értelmezése a téma a filozófia megmarad egy fontos de¬tal: filozófia mindig racionális zna¬nie az egyetemes, de egyetemesség igényünk nem odinako¬vo és megtalálható a különböző területeken. Filozófiák mindig viseli a lenyomatát az idő. Poeto¬mu sor problémát és a természet értelmezésük változhat korról korra. Mindazonáltal, az összes általános fogalom marad, amely lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk azokat filozofikus. Sfokusi¬rovany filozófiai problémák emberben. A filozófia nem érdekli a világ önmagában, hanem csak a keretében a világ az emberi zhiznedeyatelnos¬ti. A legmegfelelőbb és tömör körű filozófiai vázolt kérdések Kant, csökkentve azokat a négy kérdést:
• Mit tudom én? • Mi a teendő? • Mit merem remélni? Ezt a három egyesítjük a negyedik: • Mit ilyen emberek?
Kant volt az első gondolkodó filozófiai klassi¬ki realizált emberközpontú jellegét filozófiai zna¬niya.
Minden különböző filozófiai problémák csökken öt fő csoportra:
• ontológiai; • ismeretelméleti; • axiológiai; • praxeológiai; • antropológiai.
Ez az öt csoport problémák fi¬losofskogo kialakult szerkezete semmilyen ismerete. Ontológia - filozófiai elmélet lét és mi. Az ismeretelmélet - filozófiai elmélet a tudás. Axiology - filozófiai elmélet értékeket. Praxeology - filozófiai tanítás a cselekvés. Antropológia - a filozófiai elmélet az ember. Minden fejezet a filozófiai tudás suschestvu¬yut felbonthatatlan egységén kívül a bázikus csoportokat filozófiai kérdés, hogy magját a filozófia a szerkezet filozófiai ismeretek, vannak olyan területek, a kutatás, amely összefüggésbe hozható az adott fragmens szellemi kultúra vagy formája a társadalmi tudat: a filozófia a tudomány, a filozófia a történelem, filozófia is¬kusstva , vallás, filozófia, a mitológia, a filozófia, a politika, a filozófia. Ezen elemek mindegyike alapján a gondolatok és prin¬tsipy megfogalmazott „mag” filozófiai tudás - on¬tologii, ismeretelmélet, axiology, praxeology és antropo¬logii.
Különböző időpontokban előtérbe egy adott raz¬del filozófiai tudás, míg mások továbbra susche¬stvovat a periférián. Például az ókorban és a középkorban uralta az ontológiai szempontból a reneszánsz volt a hangsúly az antropológia. A modern időkben, és a felvilágosodás filozófusai dönt, mindenekelőtt ismeretelméleti kérdéseket, és a filozófia valóban csökken a kérdésre, hogy a megfelelő, univerzális tudás. A sovre¬mennoy filozófia főként az antropológiai és axiológiai kérdések; Téma lény, ő az igazság ismerete, azaz a ontológia és az episztemológia, ot¬hodyat a háttérben. A modern filozófia világosan körülhatárolt praxeológiai alkatrész filozófiai tudás, stav¬shy például az amerikai pragmatizmus a domináns szféra filozófiai vizsgálódás.
Kérdés №3. A probléma a materializmus és az idealizmus filozófiája
A felosztás a materializmus és az idealizmus létezett a kezdetektől fogva a filozófia fejlődése. A német filozófus, Leibniz na¬zyval Epikurosz legnagyobb materialista, és Platón - a legnagyobb idealista. Klasszikus azonos op¬redelenie mindkét irányban az első alkalommal kaptak kiemelkedő filozófus ne¬metskim F. Schlegel.
A materializmus - magyarázza mindent számít pri¬nimaet számít, amit az első eredeti, mint a forrása mindennek. Az idealizmus az összes kimenet egyetlen lélek magyarázza voznik¬novenie számít a szellem, vagy engedelmeskedik neki materializmus és az idealizmus, heterogének a kon¬kretnyh megnyilvánulásai. Attól függően, hogy ez, tudja azonosítani a különböző formák a materializmus és az idealizmus. Szóval, a lényeg az zre¬niya történelmi fejlődés, a materializmus, lehetséges, hogy vegye figyelembe az alábbiakat alapformák.