Ó, ezek a tesztek, Ó, ezek Freida
Slash - közepén a történelem egy romantikus és / vagy szexuális kapcsolat férfiak közötti
Közzététele más oldalakon:
Fényképek Oliver a gépen, egy kis térfogatú Freud csatolt. Azonban a repülőgép nem illik valamilyen okból, így - a vonat.
Aztán az egészet rammdom Richard szenved? Itt hagyjuk is megsínylik nonseparated chuystv))
Érdemes azt a szót „vonat”, és idézi fel a kerekek dimenziós megrakott bőrönd utasok szagát a kincstár ágyneműk, alkalmi társa, gyakran elég elviselhetetlen, tervezet az íze állott dohány hamu. Százszor mondtam történetek és viccek, filteres tea és villogó az ablakokon keresztül monoton táj.
És minden alkalommal ugyanaz a dolog - ülsz az autóban, dobjon ostochertevshie táska a csomagtartó, és úgy gondolja, hogy itt is van egy esélyt, hogy aludni minden álmatlan azokban az években, megtölti a polcon, abban a reményben, hogy elaludt a következő tíz óra, és ... nem tudsz alvás.
Richard csak a szám a „legszerencsésebb”. Ez a sors iróniája - egy ember fél életét lebonyolítása az úton, nem igazán tudott aludni a vonaton. Túl sok közeli idegenek, idegen hangok, idegen szagtól mentes. Ő vgluhuyu féltékeny nagynénik, akik valószínűleg a vonaton „a lisszaboni-Vlagyivosztok” nem lehet unatkozni, mert tudták pop napokig, mint a szarka, és azt mondta végtelen történetek gyermekek és rokonok, rewashing csontok TV kategóriájú és megosztás receptek piték Isten tudja, mit.
Boldog emberek.
Azok, akik már megfosztották a képességét, hogy lőni a szél annyira inspirálta, hogy túlélje, legjobb tudtak - játékkártya és a sakk, olvassa el az összes a kis cucc, beszorult az étkezőkocsiban, és egy részeg, anélkül, hogy elhagynánk az ágyak.
Richard nem akar inni, így nem volt, mint egy hangulat. Az ő kártya már háromszor berendezett Landers és Kruspe elhagyta őt, mert layatsya Till amiről egyikük csalás, és megfogadta, többet a két nem vehet részt, és nem szégyen. Nap a saját törvényei szerint a jegy hely mellett ezek bawlers és a gondolkodás nem volt semmi, úgyhogy tedd a következő részbe, ahol az áldott csend uralkodott.
- Ollie, akkor már ülsz? Zadolbali el ezeket a játékosok is.
- kockára vágott? - eltalált Oliver, alkalmi pillantás a homályos arc vendégeket.
- kockázva - Richard bólintott, és lehuppant az alsó polcon.
- Találtam valakit játszani, és Landers. Volt öt ász a pakliban és hét pénteken a héten.
Richard vállat vont.
- Hát azt. Ő ott van Tilly agy teszi, majdnem megsüketült őket. Szerencséd van, akkor csendes szomszédok.
- Igen, - ironikusan tartott Riedel - különösen, ha megadja magát. Akkor aludt volna, amíg nem azok. A szemei olyanok, mint egy őrült csótány.
- Hol Flake? - nyafogás ásít, mondta.
Oliver megnyalta az ujját, és ünnepélyesen tükrözött az oldalt, és leesett, szeme a sorokat:
- Iszik a Doom az étteremben vacsorát. Mint mindig.
- Unalmas ...
Riedel motyogott valamit érthetetlen és újra mélyed el a bonyolult misztikus razmyshlizmy nagy pszichológus.
Néhány perccel Richard látta monoton tájat az ablakon, amely nyírfa, Karácsony fák és bokrok különböző kombinációkban, majd ismét megpróbált aludni - reménytelen vállalkozás, mert a párna szaga Köln Schneider, és ahelyett, hogy nyugtató álom a szag naveivaet Richard képzeletében ezeket a képeket, amelyekből sajgó ágyék és gyorsítja a pulzust. Promayavshis egy kis időt, kopogtató egy csomó lap, ő dobta a padlóra párnát, és leült egy polcon, nem tudja, mit kezdjen magával, összevonta a szemöldökét. Oliver időről időre dobott rövid pillantások, ravasz mosollyal nézett rá.
- Rih ...
- Mi az?
- Te, az óra, nem szeretnek, mi?
- Milyen. - hangzott megzavart.
- Mi az? Sóhaj, nem tud aludni, létfontosságú derült, Paul nem esküszöm - minden soha nem látott csoda - mit gondolok?
- Baszd meg!
- Coming - Oliver bólintott, majd temették el egy könyvet.
A fejem zúgott, mert a lustaság és a kényszerű oldalán fekvő. By túlnyomó semmittevés Richard húzta magazin az asztalon fekvő undorral fordult egy pár oldalt, vajon magamnak, aki elolvassa ezt az ostobaságot körülbelül goji bogyó és gránátalma szezon divatos árnyalatot. Cím „Tudd magad” díszítő a következő kanyar, felkeltette a figyelmet.
- Ollie, hisz teszteket?
- Hogyan?
- Igen, ez nem számít. Általában.
- Nem tudom, talán, bizonyos értelemben ott.
Kuncogott Richard hitetlenkedve, és érintse meg kotorászott az asztalon ceruzát.
- A vizsgálatot talált vicces. Meg kell rendezni az állatokat, kezdve a legvonzóbb neked, majd minden állat közül lehet választani melléknév.
Nem számított rá, hogy vonzza a figyelmet egy barátja egy kupé, de hirtelen érdekli.
- És én valahogy rábukkantam egy hasonló - Oliver felderült, felborult az ő oldalán, és ül felkönyökölt - az emberek tudat alatt csatlakoznak a legaranyosabb állatok nekik, és ellenségei - a legkellemetlenebb. Nos, és ennek megfelelően, vegye fel a jellemzőket magukat, és ellenségek.
- Igen, nincs igazán menekülni, - tűnődött Richard, és megérintette a ceruza saját orrát. - A kutya, egy patkány, egy tehén ... Nem, Rat csak nem tetszik.
- Nos, semmi, ezek szörnyen okos lények. És a sugárzás rájuk nem működik.
Kruspe akarta kérdezni, ahol Oliver ilyen ismereteket a mentális képességek csúnya rágcsálók és hol van a sugárzás, ha a rekesz ajtó kinyílt, és felhívta a Schneider, ragyogott, mint a fény svezhevkruchennaya a küszöbön. Enyhén csavaros és izgatott. Richard összerezzent idegesen kényelmetlenül. Ez tényleg, aki nem akar látni ebben az állapotban, hogy Christophe mert ő iszik egy könnyű ragadós, mint egy sorja, és beszédes, mint egy papagáj. Richard élve eltemetve egy magazinban, tett egy okos arc, ábrázol egy fókuszált gondolat.
- Oh! Ott van! - nem világos, hogy mi örömmel Schneider.
És hol vannak még a földön?
Christophe csak sugárzott a boldogság alkalmas arra is, hogy az ártatlan embert, aki tudja, hogy van még egy csomó, amely inni, és inni társait nem megy sehova (és hol kap el a vonat), és az élet szép és csodálatos.
- Miért lógott itt? Jöjjön el hozzánk, ott vagyunk ...
- Doom, vissza, olvastam - nem túl udvariasan megszakad Oliver, amíg az ügyet elé került a „de mi van ilyen üszők ragasztott” és a „nem tudja, mit Flake otmochite?” És így tovább. - Jöjjön ki Paul Till hívj, amíg azok egymással szembe nem töltve.
Kissé önfejű gondolatok Schneider szerezte könyökölt a felső polcon, teljesen elvágva a hórihorgas ember keskeny folyosón, és festői környezetben félre egy láb kopott papucs, igényes bámult Richard. Pislogott, és eltúlzott érdeke, hogy átvegye a félig töltött teszt.
Az utolsó néhány percben nem tette őket, de az a tény, hogy bámulja a fehér póló, így ki helyét a Zadran megsütjük Schneider gyomra, és nem akarja, hogy a tettenérés.
- Rih, hát-akkor mi van? Dobd el a szemetet. Nem lehet legyőzni a csapatból.
- Nem érek rá - kurtán Richard szomorúan veszik észre, hogy a makacs Schneider provokál ilyen válasz csak.
Felismerve, hogy senki sem hallgat a szándékát, Christophe méltatlankodva sóhajtott. Ő volt jó hangulatban, és mint egy ember nagylelkű, csak érezte, hogy megosszák az öröm, hogy másokkal, és adj másnak ugyanolyan jó állapotban. Még akarata ellenére a különcök.
Döntés nem késleltetheti a folyamatot ingyenes szétosztás a boldogság a szekrényben, rögtön megragadta Richard, tudva tapasztalat, hogy a flegma Oliver kommunikálni haszontalan.
- Minden mindent! Flake megrendelt rántott, akkor nem bocsátok meg neked! - kiáltotta Schneider, gereblyézés Kruspe karjaiban. - És ez a vegetáriánus Let Die irigységgel az ő unalmas Nietzsche!
- Freud - nyugodtan korrigált a felső polcról.
- Igen, a pokolba mindkettő - Christophe felhorkant, húzza Kruspe a kéz és láb egyidejűleg.
- Menj a pokolba! - rúgott Richard komolyan nem kezd mérges.
Mi makacs ember! És valóban, ha minden összeesküszik ma, hogy azt egy fehér meleg. Először Landers, most ez itt. Ő phnul Schneider az oldalon, és érezte, egy erős vágy, hogy harapni a fogát, az alábbiak szerint ... vagy valami nagyon sokat ki a mezőt illetlen.
Christophe hirtelen megváltozott taktika. Rájöttem, hogy Richard pihent itt maradni, úgyhogy neki, és lehuppant a polcon szemben.
- Mivel te igen, akkor nem megyek - hirtelen, mondta. - Én itt ülök veled, és meghalni az unalomtól a vállalat számára. És lehet, akkor szégyellni!
Richard szemét forgatta. Nos, a logika! Bár, a pokolba vele - üljön egy pár percig, aztán megunja, és ő esett Flake és szeletével. Csak most nyugodtan ülni Schneider volt, csak nem tud.
Mielőtt Schneider sikerült valamit mondani, kiugrott a fülkéből, és becsapta az ajtót.
- Dühös néhány - meglepő utánanézett Schneider. - Ez őrültség. Ollie nem tudja, hogy a Richard ilyen új kedvese? «S« ... Suzanne? Sarah? Samantha? - kezdte a csoda.
- Schneider - hallatszott fentről.
- Mi az? - Automatikusan mondta Christophe.
- Nem „mi” és a neved is kezdődik a levélben többek között. És mellesleg, figyeljen húzta le a dohányzásról, és a cigaretta nem volt vele. Ő még csak nem is zseb ruhát.
Oliver lustán ásított, nyújtózkodott, kifordítva, mint állott macska egy széken, feje lógott le. Schneider nézett értetlenül rá. Végül, a stresszes gondolatokat úgy döntött, hogy vicc vele néhány másodperc után.
- Ollie, hát így! Wit, kurva, - kuncogott halkan.
Oliver megrázta a fejét, és megérintette magát a homlokát egy hajlított csülök a mutatóujjával.
- nézek rád, és csodálja Shnay dayus - szemrehányóan mondta Riedel. - Mint egy normális srác, egy motorkerékpár van egy új, kék szem, a nők, mint te. Egy pillantás szűken - bolond.
Schneider harag már kijózanodott.
- Mi vagy te, Lars?
- Ez az, amit mond. Nem látod, hogy néz rád? Igen ő mentálisan megnyalta tetőtől talpig, míg te itt törte komédia. Minden már tudja - ez utóbbi, ez egy rejtélyes mondat mondta tétován - fedett fejét egy takarót. - Azt, hogy egy nap egy órát.
Egy perc múlva ő fúvókák fütyülő orra kilégzés, és a Schneider ült, bámult hitetlenkedve egy magazin oldal, foltos ceruza firkálás.
Az ügy ment az este, de a remény Richard alvás lett kísérteties - a saját rekesz zsúfolt most mindenki, beleértve Flake. Nem várt Schneider az étkezőkocsiban, és ezért hozta magasztalt szelet. Nem tűnik el a jó - Lorenz ember volt hardver.
Richard ült az alsó polcon, beékelődve a sarokban Paul, hogy visszafoglalja a lakótér, és ásított tüntetően. Persze, ez lehet vezetni minden az ördög nagyanyja, de lusta volt, hogy a bajt.
- Nézd, mit találtam vicces teszt, - szakítottam félbe Lorenz hangzavar szerencsejátékos.
- Te, Flake, csendes ezzel a teszttel - csökkent Oliver, bámulva a térképet. - Queen of Clubs! - tette harapósan csapott az asztalra kiválasztott ruha. - Ace, Blockheads! - kuncogott, jól érzi magát a teljes illetlenség. Joke, a legtöbb Landers legyőzni.
- Huh, fasz! - Paul káromkodva dobta a lapjait az asztalra. - Van egy kis férgek! Igen, van, hogy veletek valami mellett dáma leült játszani! Csalók!
- De vajon melyikünk melyik szín jobban megfelel? - hangja Flake. - Zöld - ez Till.
- Miért? - elképedt Lindemann. Ő nagyon zöld ma kizárólagosan a zöld kígyó és az uborka a saláta.
- Nem tudom ... - Lorenz játszott szemöldök, hogy felgyorsítsa a gondolkodási folyamatot. - Te annyira alapos és átgondolt. Ez megnyugtatja. És a narancssárga - ez Paul.
- Valahogy nem igazán látszanak, hogy bókot - Paul habozott, csoszog a fedélzeten, de aztán rájött, hogy pozitív módon a tervezett forgatókönyv. - Bár narancs - jó színek. Narancs narancssárga, például.
- vagy tök - rosszindulatúan beleegyezett Till.
- tök hallom!
Kruspe lopva Schneider és azonnal elfordult.
- A piros? - kérdezte halkan.
Flake gondolta.
- Nem tudom ... azt hiszem ... Piros, piros - Oliver ...
Riedel csak fojtott otpitym tea, és köhögött. Lindemann, kedvesség, így ogrel kezét a pengék között, hogy Oliver csendült fogak. Köhögés, de aztán megállt.
- Köszönöm, - Oliver zihálta. - Mi a kurva egyáltalán húzni ezt a magazint? - Leugrott a helyén, egy nagyon hosszú elnyúlt, és kihúzta a balsorsú Lorenz nyomtatott kiadásában.
- Hé! - felháborodott Christian. - Mit csinálsz? Még nem néztem magyarázat!
- Szóval hála Istennek - csattant Oliver, rosszindulatúan hunyorgott felé sunyi vigyorgó Schneider.
Kinyitotta az ablakot, és kidobta a magazin, és megkönnyebbülten felsóhajtott.
- Paul, hogy itt egy pakli, én keverni. Egy ilyen gazember, mint te, ez a dolog nem lehet bízni - Till zengett.
- Baszd meg! - vágott Landers. - Te is, én jött ki a bizalom.
- Megyek a füst - Kruspe halkan.
Kiszállt a sarokban, és végül küld egy pillantással Schneider, balra a kamra.
- És azt is podymlyu, talán! - hirtelen határozottan adta Christoph alig becsukta az ajtót.
- Nem dohányzom - Till zavarban, nem tévesztve szem elől a kártya a kezében melteshaschie Landers.
- Szóval, kezdjük.