jó hír
A jó hír az, hogy Isten az emberi test jött a világra, hogy megtalálja és megmentse az elveszett emberek a bűneiket.
„Az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megmentse azt, ami elveszett” (Lk 19. 10.)
A Biblia azt tanítja, hogy eltekintve a Jézus Krisztus nevét, nincs más név az ég alatt, amely által az ember tudná menteni magát a bűntől és az örök büntetés.
„Mert nincs más név az ég alatt az emberek között, ahol meg kell menteni” (ApCsel 4 12)
Az üdvösség a bűntől és az örök büntetés jön át Jézus Krisztusba vetett hit és vallást Őt Úrnak.
„Mert ha száddal, hogy Jézus az Úr, és szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk az õ igazságát, és a száj vallomást készül üdvösségre” (Róm 10: 9-10)
Ahhoz, hogy a Good News Isten lelkét, ember tudomásul kell vennie magát bűnösnek, és megbánják bűneiket, kérve Istent, hogy bocsásson.
„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűn mi - becsapjuk magunkat, és az igazság nincs bennünk. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden gonoszságtól „(1Jn 1 8-9)
Ha elismerik magát bűnös, meg kell vallanom, a bűneidet Istennek, kérjük őt a megbocsátás, hanem az elítélés és a bűn büntetése, hogy Tőle irgalom és a megbocsátás.
Ha készen áll, hogy nem most, akkor meg kell, hogy ilyen könyörgéssel.
Istenem, bevallom, hogy bűnös vagyok, és büntetést érdemlek.
Rájöttem, hogy az én vétkem állt köztem és te.
Azt is tudom, hogy Te adtad Fiát, Jézus Krisztust,
aki azért jött erre a világra, vette bűneimet, és viselte a büntetésem.
Fiad, Jézus meghalt, hogy tudnék élni.
Ennek alapján Megbántam bűneim
A hit és elfogadja a megbocsátás és a megváltás.
Bevallom veled, Jézus, az én Uram és Megváltóm.
Neked adom az élet és elfogadom You.
Köszönöm, Jézus, hogy elfogadja, és bocsáss meg.
Figyelembe az evangéliumot, azt, hogy nem csak az üdvösséget, hanem elfogadására, amelyben Isten lesz a mi Mennyei Atyánk. Hát nem jó hír számunkra.
„Nézze meg, mit szeretnek az Atya adott nekünk, hogy mi kell Isten gyermekeinek neveznek” (1 János 3 1)