A nacionalizmus
Proletár, kommunista. a világnézet összeegyeztethetetlen bármely nacionalista tényezővel. ideológia. „Burzsoá nacionalizmussal és a proletár internatsionalizm- neprimirimovrazhdebnye két szlogenek, amelyek megfelelnek a két nagy osztályba táborokban a tőkés világban, és kifejezni a két politika (sőt, a két világ kilátások) a nemzeti kérdés” (VI Lenin, ibid, 123.). N. fékként szolgál a telepítés szabadon. a munkásosztály és az elnyomottak és a kiaknázottak harca, hiszen a győzelem feltétele egy gyakornok. a nemzetek dolgozó népének összefogása. A kommunisták könyörtelenül feltárják az imperialista listát. Sovinizmus. N. elnyomja a nemzeteket, és ezzel kompromisszumok nélkül küzd. Kommunisták viszonya H. elnyomott nemzetek alapján összesen Lenin (lásd Id. Mp, Vol. 25, pp. 275--77). a CPSU programjában. „A nacionalizmus egy elnyomott nemzet obschedemokpaticheskoe sodepzhanie elleni elnyomás, és a kommunistákat támogatja azt, figyelembe véve a történelmileg igazolható egy bizonyos szakaszában. Fejezik ki, a vágy, az elnyomott népek felszabadító imperialista elnyomás, a nemzeti függetlenség és a nemzeti ébredés. Ugyanakkor, a nacionalizmus egy elnyomott nemzet tartalmaz u A másik oldalon, kifejező ideológia és érdekeit a reakciós kizsákmányoló elit „(1976, 47. o.).
Különösen összeegyeztethetetlenek a kommunisták a nacionalisták felé. tekercseket saját. közepes, amely a burzha nyomásának következménye. és kis embereket. erők, valamint az imperialista tevékenység eredményeként. szerek. Ezeket a vakolódásokat a nat. a korlátozottság és az önzés, az internacionalizmus és az osztályszolidaritás elveitől való eltérésekben, a nat felfújásával és eltúlzásával. az osztályharc sajátosságait és a szocializmus építését az osztályban. országokban.
Mapx és Engels F. Az oszlopokról. a kapitalizmus rendszere. [Szo], - M. 1959; Lenin VI A nat. és a Nemzeti oszlop. kérdésre. [Sat], M. 1956; A CPSU programja (amelyet a CPSU XXII. Kongresszusa fogadott el). M. 1976; Programdokumentumok a békeért folytatott harcért. demokrácia és szocializmus, M. 1961; Intern. a kommunista találkozó. és a munkavállalói pártok. Dokumentumok és anyagok, M. 1969; A CPSU XXV. Kongresszusa. M. 1976; A CPSU XXVI. Kongresszusa. M. 1981; Vrutenk K. P. A Sovrem ideológiája ellen. gyarmatosítás, M. 1961. Ch. 2-3; Sovrem. forradalom. mozgás és NM 1973; Glezerman, GE, osztályok és nemzetek, Moszkva, 1974;
Filozófiai Encyclopedic Dictionary. - M. Soviet Encyclopedia. Ch. kiadás: LF Il'ichev, PN Fedoseev, SM Kovalev, VG Panov. 1983.
a burzsoá. ideológia és politika a nat. a kérdés, amely a burzsoázia osztály érdekeit fejezi ki. A kapitalizmus fejlődése a kapitalizmus születésével és fejlődésével függ össze. A burzsoázia N-t használja a nemzet létrehozásának és hódításának eszközeként. piacon, meghatározva dominanciáját a nemzetgazdaságban. a viták elleni küzdelem keretében. az erõk és a külföldi burzsoázia, mint eszköz ezen megszilárdítására és kiterjesztésére, azáltal, hogy a többi nemzetet rabszolgává teszi. N. a burzsoázia által használt "osztálybékét" a nemzeten belül, hogy a különbözõ nemzetek munkássága között vetõdjön. elrontja, aláássa a gyakornokot. a forradalmárok egysége. mozgás. A burzsoá meghatározása. a társadalom a nacionalista elterjedéséhez vezet. nézeteit a dolgozó emberek elmaradott rétegei között. N. beillesztette bennük az összes burzsoázist. állam, politika és propaganda.
A kommunista. a világnézet összeegyeztethetetlen bármely nacionalista tényezővel. ideológia „burzsoá nacionalizmussal és a proletár internacionalizmus - ez a két kibékíthetetlen ellenséges szlogenek, amelyek megfelelnek a két nagy osztályba táborokban a tőkés világban, és kifejezni d e politika (sőt, a két világ kilátások) a nemzeti kérdés” (uo, pp. 10). N. a fékezők telepítésében fékként szolgál. a munkásosztály harca és az összes elnyomott és kiaknázott, mert győzelme állapota gyakornok. a nemzetek dolgozó népének összefogása. A kommunisták elvben megközelítik N.-et, de konkrét történelmi szempontból értékelik azt, a forradalmárok érdekeit. a nép harcát az imperializmus ellen, a világszocializmus érdekeit. A kommunisták könyörtelenül feltárják az imperialistát. a sovinizmust és az elnyomó nemzeteket, és összeegyeztethetetlen küzdelmet folytatnak ellene. Az arány az kommunisták a NA az elnyomott nemzetek helyzete alapján Lenin (lásd ugyanott, a 384 ..), kialakult az Program az SZKP: „A nacionalizmus egy elnyomott nemzet van olyan általános demokratikus o n e r g n e, szemben az elnyomás, és kommunisták támogatja, figyelembe véve a történelmileg igazolható egy bizonyos ponton. kifejeződik, a vágy, az elnyomott népek felszabadító imperialista elnyomás, a nemzeti függetlenség és a nemzeti ébredés. ugyanabban az időben, a nacionalizmus egy elnyomott nemzet tartalmaz Másrészt kifejező yuschaya ideológia és érdekeit a reakciós kizsákmányoló elit „(1961, 47. o.).
Különösen összeegyeztethetetlenek a kommunisták a nacionalisták felé. tekercseket saját. közepes, amely a burzha nyomásának következménye. és kis embereket. erők, valamint az imperialista tevékenység eredményeként. szerek. Ezeket a vakolódásokat a nat. a korlátozottság és az önzés, az internacionalizmus és az osztályszolidaritás elveitől való eltérésekben, a nat felfújásával és eltúlzásával. az osztályharc sajátosságait és a szocializmus építését az osztályban. országokban. Az ilyen megdöbbenés legfrissebb formája az anti-imperialista helyettesítés. az ázsiai, afrikai és latin népesség szolidaritását. Amerika elszigeteltségük alapján földrajzi alapon. nacionalista. és a faji elveket, a szocialistától. a fejlett tőkés nemzetközösség és a munkásosztálybeli mozgalom. országokat, megpróbálja aláásni a nemzeti felszabadulás nagy egységét és szolidaritását. mozgás gyakornokokkal. a munkásosztály és a világszocialista. rendszer, hogy csökkentse a span vezető szerepét. erők a világ forradalmainak. folyamatot. A kommunista N. ellen folytatott küzdelem. a mozgalom és annak leküzdése a marxista-leninisták legfontosabb feladata.
REFERENCIÁK Marx K. és F. Engels A kapitalizmus gyarmati rendjéről. [Coll. 1959; Lenin VI A nemzeti és nemzeti gyarmati kérdésről. [Coll. M. M. 1956; A CPSU programja (a CPSU XXII. Kongresszusának elfogadása), M. 1961; Programdokumentumok a békére, a demokráciára és a szocializmusra irányuló harcban, M. 1961; Krasnov A. Mi a burzsoázia lényege. N. "Segítség a politikai önképzésben", 1957, No. 5; Brutents KN A Sovrem ideológiája ellen. gyarmatosítás, M. 1961, Ch. 2-3; Sovrem. kiadás. mozgás és nat. a burzsoázia, Prága, 1961; Modrzhinskaya E. D. A Colonial System és az imperializmus ideológiája 1965; Ηoria Sima, Destinée du nationalisme, [P. 1951]; Deutsch K. Nemzetiizmus és társadalmi kommunikáció. Az állampolgárság alapjainak vizsgálata, N. Y. 1953; Emerson R. Az ázsiai nacionalizmus paradoxei, Far Eastern Quarterly, 1954, v. 13, Febr; Kohn H. Nationalism, jelentése és története, N. Y. [1955]; Κoppelmann H. L. Nation, Sprache und Nationalismus, Leiden, 1956; Thayer P. W. [ed. ], A nacionalizmus és a haladás szabad Ázsia, Balti. 1956. Lásd még világít. a művészetben. Internacionalizmus. A nemzet.
K. Brutents. Moszkva.
Filozófiai Encyclopedia. Az 5-ös években - M. Soviet Encyclopedia. Szerkesztette FV Konstantinov. 1960-1970.
NATIONALISM - doktrína és politikai gyakorlat. azon az elgondoláson alapul, hogy az államiság, a gazdasági és a kulturális rendszerek alapjai szerves közösségek - nemzetek. Attól függően, hogy a megértés, hogy egy ilyen nemzet, nacionalizmus két fő formája - civil, vagy állami, és az etnikai nacionalizmus. Az etnikai nacionalizmus (gyakran egyszerűen nacionalizmus vagy etnikai nacionalizmus) azt sugallja, hogy a nemzet a legmagasabb az etnikai közösség (etnikai típusú hazai társadalomtudományi), amely kizárólagos jogot, hogy a birtokában államiság, beleértve az intézményeket, erőforrások és kulturális rendszerek.
A nemzetiségi nacionalizmusnak a céloktól és a megnyilvánulás formáitól függően kulturális vagy politikai jellegűnek kell lennie. Kulturális etno-nacionalizmus, amelynek hordozója általában a szellemi elit. Célja, hogy megőrizze integritását és identitás a nemzeti közösség, a fejlesztés az anyanyelv és az oktatás, a promóciós örökség és hagyományok. Ez pozitív szerepet játszik, ha nem tartalmaz olyan elemeket kulturális elszigeteltség, anti-korszerűsítés berendezések és negatív irányban a képviselői más kultúrák és. Emberek. Politikai jellegű etnikai nacionalizmus, amelynek célja előnyöket a csoportok tagjait terén a hatalom és ellenőrzés, az állami ideológia és a szimbolizmus. Etnonacionalizmus alapul leegyszerűsített történelmi értelmezések, bitorló kulturális örökség javára az egyik csoport, a vitás területi értelmezés ( „etnikai terület”, „ősi föld”, „történelmi haza”, és így tovább. N.). Általában. negatív sztereotípiákat tartalmaz más népek ellen és az antiszisztisztikus attitűdöket. Létezése mindig szükség van az etnikai vállalkozók (értelmiségiek és politikai aktivisták), akik azt állítják, hogy a nevében beszélni „a nép”, vagy a „nemzet” és kifejezni azt „lesz.” Legszélsőségesebb formája az etnikai nacionalizmus részéről a domináns csoport diszkriminálja kisebbségek fel a nélkülözés kulturális és politikai jogait. Gyakran kapcsolódik az állami nacionalizmushoz, mivel az állami intézményeket és az ideológiát bitorolja az úgynevezett. bennszülött vagy államképző nemzet. Radical etnonacionalizmus nevében kisebbségi megszerezni a szeparatista előírás jellegét megváltoztatni a belső határok, vagy hozzon létre egy külön „nemzeti” állam. Gyakran mutatja az intolerancia, a helyi kisebbségi fel a kiutasítás más etnikai népesség és okozza a legtöbb hosszadalmas és destruktív etnikai konfliktusok (Észak-Írország, Biafra, Katanga, Eritrea, Karabah, a Dnyeszteren túli, Abházia, Csecsenföld). A fegyveres recessziót a nemzetközi jog nem ismeri el, és a világ közössége elítéli. A mai világban a szélsőséges formája az etnikai nacionalizmus tekintik az egyik legkomolyabb fenyegetést a nemzetbiztonságra és a nemzetközi stabilitás, mint az oka a tömeges emberi jogi jogsértések.