Semmi sem bosszant, mint ... a tehetség, a blog megváltoztatása
Születtem Lettországban nőtt fel és tanult az orosz nyelvű környezetben, mely többnyire zsidók, orosz és a lettek, az orosz az én anyanyelvi, a szakmai tevékenység kapcsolódik az orosz nyelvet. Lett szólok a csonkot fedélzeten, Angol - ami még rosszabb, a német nem szerette a gége és az a tény, hogy ez a nyelv a nemzet, kiirtani az én nemzetem - a zsidók. Egyik másik nyelv - azt mondják, körülbelül hat ezer közülük - nem tudom.
Lengyelek nem kiejteni a „L” betű, az észtek nem sistergő, a japán mondja, hogy nem világos számunkra, európaiak, mint az éneklés meg tudja különböztetni a szót, és a zsidók tulajdonított Burr. A nép nyelvét már évezredek óta alakították ki, és ez nem az ő hibájuk, sem a szerencsétlenségük - ez az ő adta. Így létrejött a beszéd - a szervezet egyes élettani jellemzői, aminek következtében a mélységéből származó hang hangzásával jön ki.
Életem során sok nemzet képviselőivel találkoztam - sokkal kisebb is, mint minden a földön, de ahhoz, hogy felfedezhesse: mindegyiknek megvan a maga sajátossága. Nem csak etnikai "konform", hanem pszichofizikai is. Anekdotákat találékonyság a zsidók, a lassúsága az észtek, pontos németek, a bátorság, a francia, a brit pedantériával, vállalkozó amerikaiak, az egyszerűség csukcsi megerősítik ezt az én felfedezése.
Soha nem tapasztalt semmilyen fóbia semmilyen nemzetre. Általában nem ismerem fel a "kollektív felelősség" fogalmát. Még akkor is, ha mindenki "kezdi" a kezét, csak azért, mert szörnyű, hogy "ellen" és "tartózkodjon", mindenkinek felelőssé kell tennie. Ezért, ha mondjuk egy német jelenik meg a környezetemben, nem számítok pontosságról, amíg meg nem jeleníti; ha az észt nem fogom meglepni a gyorsasága és temperamentuma. És így tovább.
És mégis meg tudom mondani: Az összes nemzet közül az oroszok a legközelebb vagyok. Nem felejtem el, hogy zsidó vagyok, aggódom amiatt, ami a tituláris nemzetemmel történik, de az oroszok a legszebbek. Akár azért, mert a környezettel és a nyelvet illetően vékonyabb vagyok, pontosabban érzem az orosz személyt, vagy mert természetem, pszichofizikaim közelebb áll ahhoz, ami megkülönbözteti az orosz személyet a többiektől. Pontos vagyok, de nem német, az egyszerűségem nyilvánvalóan alacsonyabb a Chukchi leleményességénél; Praktikus lehet, de határozottan elveszítem egy amerikai embert.
Az érzéki gömb az orosz személynél több, mint a spekulatív. Orosz, véleményem szerint - az, hogy lerázza magáról a kritikus, szinte reménytelen helyzetben ing, pofon ellen a földre, és kryaknut „EHMA hogy Angliából!” - és mentse a helyzetet.
Számomra úgy tűnik, hogy történelmileg az oroszok mindent megtettek az elvárásokkal ellentétben.
És most, ha az előzőek mindegyike nem emel kifogást, a legfontosabb dologhoz.
Vannak tehetséges emberek, és nem igazán. Ez minden csapatban megfigyelhető. A tehetséges valaki felismeri a tehetségüket, valaki - nem akarja: talán magasabb igényei vannak, vagy talán csak az irigységtől.
Minden közösségben - egy kis kollektúrától az államig - van egy elit. Az Elit intellektuális, politikai, kulturális jellegű. Az elit az élcsapat; ahol az avantgarde megy, a közösség minden más tagja megy ott. Néha az avantgarde nem csak erre a kollektívra, hanem az egész emberiségre mutat rá.
Kínában valaki találta meg a puskaport - most már a hullámtalan afrikai dzsungelek mélyéből is hallatszik, ahol még a kerékpárt sem ismerik. By the way, a kerékpárt egy német professzor találtatta fel; Amerikai Fulton - gőzös; Az ausztrál Rutherford elárasztott egy atomot számunkra; és az orosz Szaharov kitalált egy hidrogénbombát. Az angol, Shakespeare, minden drámatúráját átölelte - mindent! - az emberi szenvedélyek sokasága, a dráma egésze csak a részleteinek fejlesztése. Az ír Joyce írta a regényt, amely a világon alig tudott legyőzni 100 olvasót, de a huszadik század minden világi irodalmának modellévé vált.
Én vagyok, hogy nehéz megtalálni azt a nemzetet, amely nem járul hozzá az egész emberiség fejlődéséhez. Ez azonban megerősíti azt az elképzelést, hogy minden nemzetben vannak zseniák. De bármit is mond, a zsidók tette a legjobban.
Nagyon fel akartam felkiáltójelet tenni a kifejezés végén, de az én anyagom pátoszája pontosan nem látok semmi különöset ebben. Ie természetesen nagyszerű, hogy az én nemzetem szerepel ilyen módon, de nekem nincs semmi meglepő abban, hogy egyes nemzet tehetséges, mint mások. Nem lehet zsidók - bárki. Ahogy a puskapor is felfedezhető Írországban, és az "Ulysses" regényt egy kínai írja. De kiderült, hogy kiderült.
Az úgynevezett "emberiség" csoportban vannak olyan tehetséges és kevésbé tagjai. Vannak olyan tagok, akiket jelentős lassúság jellemez, van - pontosság, van - vállalkozás és így tovább; vissza a fentiekhez. Az emberiség kollektív, amelyben minden egyes tag egyénekhez hasonlítható. És természetesen van olyan, akiről mindenki azt mondhatja: igen, ez tehetség! Talantische! A zseni.
Bár nem, nem minden. Mint bármely kollektív, lehet, hogy vannak tagjai saját véleményeikkel. Egyesek szigorúbbak, mások kevésbé érettek; valaki egyszerűen az elemi irigységtől ...
Nos, ezért: minden hat Nobel-díjas - öt etnikai zsidó? Mint valami kimagasló felfedezés - így zsidó. Newtontól a Barrierig, Karl Marxtól Sonkaig - az Arany Kézig.
És ezért! Tehát történt. Egy ilyen sors esett az emberi kollektív tagságra. Ami természetesen nem teszi meg anélkül, hogy azok, akik tele vannak kitűnő irigységgel, gyűlöletgé válva, arra a vágyra, hogy elpusztítsák az irritációt.
Két fogalom létezik: az idegengyűlölet és az antiszemitizmus. Mint az első a második. De a történelem példái azt mutatják, hogy az idegengyűlölet olyan tulajdonság, amely minden nemzet bármelyik nemzetének képviselőjeként rejlik. És az antiszemitizmus mindennel benne van az egyhez - a zsidókhoz. Miért? A legrosszabb? Vagy a legjobbak? De mindenesetre van valami benne a "leginkább", ami megkülönbözteti őket mindenki mástól, és mindenkit irritálhat. Német pontosság? Nem bosszantó. A francia frivolitás? Csak üdvözöljük. Orosz lelki nyitottság? Gyerünk, hadd járjon szélesen.
Semmi sem bosszant, mint ... tehetség. Mivel a tehetség valami, amit semmilyen erőfeszítés nélkül elérhet. Vagy ő vagy nem. Vagy tisztelettel fogadom el, ha lehetséges, használom, vagy én ... Nem tudom, mit tegyek ezzel. De valamit meg kell tenni, mert a tehetség mindig extrém: vagy a tehetség, vagy az, ami ellenzi. A tehetség rossz társa. Tehetséggel elfogadhatja, elfogadhatja érveit és követheti őt. Vagy elrejtsd az ösvényedből, pusztítsd el.
Több ezer éve a zsidók nem államiak, hanem az állam diaszpórája, amely elfogadta őket az összes lehetséges vendéglátással. Lehet, hogy meghatározta a különleges genetikát, amely olyan körülmények között alakult ki, hogy nehezebb legyen az emberek számára. Talán régen, a Sumerianak szomszédságában. Nem genetikus vagyok, nem tudom, hogyan és milyen hamar a földrajzi és történelmi körülmények befolyásolják a nép jellemzőit. De valamilyen oknál fogva az afrikaiak sötét bőre és az ázsiaiak keskeny szemei elfogadják a megértést - így az idő és a hely elrendelte; és a zsidók kivételes tehetsége nem úgy érzi, hogy elfogadja és felismeri.
By the way, a világközösségnek még egy ingerlõ volt - Amerika. Igazából vicces, amikor azt hallja, hogy "gyűlölöm az amerikaiakat". A kérdés az, miért kell gyűlölni őket? A legfejlettebb gazdasághoz? Az a tény, hogy minden új dolog jön hozzánk a partjukról, és nem fordítva? Mit csináltak mindannyian a farmerükbe (amit Levi Strauss ugyanaz a zsidó talált fel)? Miért vásároljuk meg autókat, megszakadnak az Oscarok elismerése miatt, elküldjük a gyerekeket, hogy tanuljanak tőlük, hogyan maradjanak életben ebben a nehéz világban?
Itt ugyanaz a visszautasítás diagnózisa: az irigység. Gyakran látens, nem érti a fuvarozó ezt az érzést, de ugyanaz indokolatlan, spontán, vad, mint minden, amit a természet adott nekünk mellett vágyunk és akaratunkat. Ott van, és ez az. De Amerika is - és semmi köze hozzá. A zsidó tehetség - és a legésszerűbb dolog az, hogy azt az egész emberi kollektus tulajdonává tegyük, és nem szabad felhalmozni az irigység és a pusztítás vágya iránt. Soha nem vezetett semmihez az emberiség számára. De hány próbálkozás volt! Itt az ideje, hogy figyelembe vegye őket.
Egyéb hozzászólások - talán a témában: