Core - transzformátor - nagy olaj - és gázcikkek, cikk, 1. oldal
A transzformátorok magjait olyan rétegek alkotják, amelyek átfedik a sarok sarkában és a magok csomóiban. Általános esetben azt feltételezzük, hogy a hajlítónyomatékok az ékok és a rudak, a csavarvonalák és a rudak egymáshoz viszonyított csomópontján keletkeznek. Ezért egy csavart spirálrugó a mag sarkaiból egyenértékűvé kerül. [9]
A transzformátor magja lehet elektromos acél, permalloy vagy ferrit, az utóbbi esetben pedig több ezer másodperces F kapcsolási frekvenciát lehet elérni; a simítószűrő kondenzátorai kisebb kapacitással rendelkezhetnek. [10]
Az LF erősítők transzformátorainak és fojtórugóinak magjai szintén a molibdén és egyéb kémiai elemek szennyeződésével készült permalloy - nikkel és vasötvözetekből készülnek. A permalloy jelben szereplő szám a nikkel százalékát jelöli, a H betű a nikkelt jelenti, és a következő betűk jelzik a szennyeződéseket: M - molibdén, X - króm, C - szilikon, A - alumínium. Például a permalloy 79 HM osztály 79% nikkelt tartalmaz, molibdén keverékét, a többi pedig vas. [11]
A transzformátor magja elektromos acélból készül. [13]
A transzformátor magja vékony, transzparens acélból készült, vastagsága 0 35 vagy 0 5 mm, amelyek egyik oldalán vékony papírral vagy lakkozott, az örvényáram veszteségeinek csökkentése érdekében. A transzformátor acél vesztesége kisebb, mint a hagyományos elektromos acél. [14]
A transzformátor magja speciális hegesztett acélból hajlik, széles hiszterézis hurokkal, és a mag keresztmetszete, a relé és a tekercs paraméterei úgy vannak megválasztva, hogy csak a szinuszos áramot alakítsák át a szekunder áramkörre. Az aperiódusáram gyakorlatilag nem átalakul, és nem esik a relébe, hanem csak a mag mágnesezését hozza létre. [15]
Oldalak: 1 2 3 4 5